A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.5761/2011/36. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDES felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 358. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 5. §] Bírók: Rácz Tiborné, Székely Sándorné, Zsíros Sándor

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, Királyfürdő u. 4.

1255 Budapest, Pf.: 2.

Tel.: 393-5400

Fax: 393-5401, 393-5402

24. M. 5761/ 2011/ 36.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

dr. Simonfalvi Éva pártfogó ügyvéd (felperesi képviselő neve) által képviselt

felperes neve (felperes címe) lakos felperesnek

dr. Győrki Mónika ügyvéd (alperesi képviselő neve) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

rendes felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított perében az alulírt napon meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt fizessen meg alperesnek perköltségként 100.000 (azaz: egyszázezer) forint + 27.500 (azaz: huszonhétezer-ötszáz) forint ÁFÁ-t.

A pártfogó ügyvéd díját az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S :

felperes neve felperes 2007. november 22. napján létesített munkaviszonyt az alperesnél, a munkaszerződést a felek több esetben módosították, 2008. augusztus 8. napjától a felperes határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozott az alperes jogelődjénél.

A munkaviszony megszüntetését megelőzően a jogelőd alperesnél a felperes a közéleti szerkesztőségen, szerkesztő-riporter munkakörben dolgozott.

A ... Zrt., a ... Zrt., a ... Zrt. és a ... Zrt. vagyona meghatározott körének a ... részére történő átadásáról szóló országgyűlési határozat alapján 2011. január 1-jével a közszolgálati műsorszolgáltatók, így a jogelőd ... Zrt. vagyona a Magyar Állam tulajdonába került, a tulajdonosi és kezelői jogokat a jelenlegi alperes gyakorolta ezen időponttól kezdve.

A vagyonátadással egyidejűleg az érintett szervezetek közötti megállapodás alapján a közszolgálati műsorszolgáltatók munkavállalóinak egy része átkerült az alperes állományába.

A jelenlegi alperesnél 2011. január 1-jével változatlan struktúrában, négy önálló divízióba tagozódva dolgozott a munkavállalói állomány, majd a struktúra áttekintése és az új szervezet kialakítása folyamatában 2011. júliusában az alperes a divíziók összevonására tekintettel csoportos létszámcsökkentést határozott el.

A jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítése után az alperes előzetes értesítést adott át a felperes részére is, 2011. július 7-én, melyben arról tájékoztatta a felperest, hogy csoportos létszámcsökkentés keretében a felperes munkaviszonyának megszüntetését tervezi, 2011. augusztus 30-án került sor a felmondás közlésére.

A felperessel az alperes 2011. augusztus 30-án rendes felmondást közölt, az átszervezés indokainak ismertetését követően a munkáltató tájékoztatta arról a felperest, hogy a munkakörébe tartozó feladatokat a jövőben kisebb létszámmal fogja ellátni.

A felmondással szemben a felperes keresetet terjesztett elő a bíróságnál, a rendes felmondás jogellenességének megállapítását kérte.

A jogellenesség megállapítása körében a felperes a hivatkozásait a peres eljárásban akként tartotta fenn, hogy kérte annak megállapítását, miszerint az alperes vele szemben az egyenlő elbánás elvét sértette, a munkáltató azért szüntette meg a csoportos létszámcsökkentés során a felperes munkaviszonyát, mert egyrészt roma származású, másrészt a családja feltételezett, baloldali politikai beállítottsága miatt (6. számú, személyesen benyújtott felperesi kereset).

Pártfogó ügyvéd igénybevételét követően a felperes a hátrányos megkülönböztetésre történő hivatkozását akként módosította, hogy közvetett hátrányos megkülönböztetésre hivatkozott, arra, hogy a ..., a ... és a ... műsorokat készítő állományból mindössze a felperesnek szűnt meg felmondással a munkaviszonya, egyetlen műsorvezető-szerkesztő munkajogviszonya sem szűnt meg, nem volt más olyan műsorvezető-szerkesztő vagy riporter, aki idegen nyelven képes lett volna mind élő adásban interjút készíteni, mind helyszíni riportot forgatni. A felperes hivatkozott arra, hogy számára értelmezhetetlen, hogy amikor az alperes azt mérlegelte, hogy kiket érintsen a létszámleépítés, a nála jelentkező többletet miért hagyta figyelmen kívül.

A felperes ebben az előkészítő iratában is úgy nyilatkozott, hogy nem állítja, miszerint vele szemben diszkriminációt alkalmazott volna az alperes, úgy gondolja azonban, hogy őt nagyobb hátrány érte a többséghez képest, mivel elhelyezkedni a képzettségének és a nyelvismeretének megfelelő munkakörben nem tudott.