A Tatabányai Törvényszék Bf.546/2009/20. számú határozata kiskorú veszélyeztetésének bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 99. §, 170. §, 183. §, 195. §, 324. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 85. §, 296. §, 332. §, 348. §, 352. §, 363. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Jasku Ildikó, Széplaki László, Takácsné dr. Varga Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék B.776/1999/40., Kúria Bf.494/2001/4. (BH 2002.9.343), Tatabányai Járásbíróság B.987/2008/72., *Tatabányai Törvényszék Bf.546/2009/20.*, Győri Ítélőtábla Bhar.123/2010/9. (ÍH 2011.47)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Tatabányán a 2010. évi szeptember hó 21. és 28. napjain megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A megyei bíróság a kiskorú veszélyeztetésének a bűntette és más bűncselekmények miatt vádlottal szemben indított büntetőügyben a Tatabányai Városi Bíróság 2009. évi október hó 16. napján kihirdetett 6.B. 987/2008/72. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a rongálás vétsége (Btk. 324.§ (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont) miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszünteti, a tulajdon elleni szabálysértés megszüntetésére vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezést mellőzi.

Vádlott főbüntetését 3 (három) év 4 (négy) hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetését 4 (négy) év közügyektől eltiltásra súlyosítja.

A polgári jogi igényre és az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzi, figyelmezteti T 1 magánfelet arra, hogy polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.

A vádlottat terhelő bűnügyi költség összege : 180.102.- (száznyolcvanezer-százkettő) forint, az állam terhén maradó költség: 42.500.- (negyvenkétezer-ötszáz) forint.

Egyebekben helybenhagyja az első fokú bíróság ítéletét azzal, hogy a zaklatás bűntettének anyagi jogszabályi helye: Btk. 176/A.§ (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pont, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 9.B. 776/1999/40. számú ítélete a Legfelsőbb Bíróság Bf. III.494/2001/4. számú határozatával emelkedett jogerőre, a 12 év szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata: börtön volt, a bűnjeleket a Kisbéri Rendőrkapitányság foglalta le, azok a tárgynyilvántartásba T. 152/2008. tételszám alatt kerültek bevételezésre.

Vádlott által az első fokú bíróság ítéletének a kihirdetésétől, 2009. október 16. napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, 2010. szeptember 28. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendeli.

A másodfokú eljárás során felmerült 43.635.- (negyvenháromezer-hatszázharmincöt) forint bűnügyi költség megfizetésére vádlottat kötelezi.

I n d o k o l á s :

A Tatabányai Városi Bíróság bűnösnek mondta ki vádlottat kiskorú veszélyeztetésének a bűntettében (Btk. 195.§ (1) bekezdés) és zaklatás bűntettében (Btk. 176/A.§ (2) bekezdés és (3) bekezdés b) pont), ezért mint visszaesőt - halmazati büntetésül - 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 9.B.776/1999/40. számú ítéletével kiszabott 12 év fegyházbüntetés vonatkozásában alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás nyomozati szakában lefoglalt bűnjelekről, a lefoglalás megszüntetését követően azokat megsemmisíteni rendelte. Vádlottat az ellene testi sértés bűntette (Btk. 170.§ (1) bekezdés és (3) bekezdés) valamint a rongálás vétsége (Btk. 324.§ (1) és (2) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Megállapította, hogy a terhelt megvalósította az Sztv. 157.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti tulajdon elleni szabálysértést, az emiatt indult eljárást megszüntette. Kötelezte vádlottat az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül T 1 magánfél részére 12.000.-Ft, a kártérítési összeg után az illetékhivatal felhívására 7.000.- Ft eljárási illeték megfizetésére. A büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 189.101.-Ft teljesítésére kötelezte, további 41.500.-Ft-ról megállapította, hogy az állam terhén marad.

Az első fokú bíróság ügydöntő határozatával szemben az ügyész a vádlott terhére, bűnösségének a testi sértés bűntettében és a rongálás vétsége kísérletében történő megállapítása miatt és súlyosítás érdekében, vádlott és kirendelt védője részben felmentés, részben enyhítés iránt jelentettek be fellebbezést.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség az Fk.Bf.1783/2008/10. számú átiratában az első fokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a terhelt bűnösségének a megállapítását további 1 rb. rongálás vétsége kísérletében, valamint 1 rb. védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettében, továbbá magasabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását, a bűnösségi körülmények kiegészítését indítványozta.

A másodfokú bíróság által a Be. 363.§ (2) bekezdés b) pontja alapján tárgyalásra utalt büntetőügyben megtartott perbeszédében a vádhatóság képviselője indítványozta az ügyészi átiratban foglalt további bűncselekmények elkövetésében a terhelt bűnösségének a megállapítását, fő- és mellékbüntetésének a súlyosítását. A kiskorú veszélyeztetésének a bűntette kapcsán hangsúlyozta, hogy az első fokú ítélet 3. oldal 2. bekezdésében a történeti tényállás tartalmazza, hogy a terhelt az A...... utónevű gyermeket nem szívelte, rendszeresen, folyamatosan szidalmazta, durván, agresszíven viselkedett vele szemben. A történeti tényállás 2008. március és július 15. közötti időtartamra teszi a sérülést nem okozó bántalmazást, ehhez képest a 4. oldal első bekezdése tartalmazza, hogy az édesanyánál a vádlott mely magatartásával telt be a pohár. A vádlott bántalmazása elkülönül korábbi cselekményeitől, amikor-is autómosó kefével verte a kiskorú gyermek hátát, a kiskorú édesanyja ekkor szólította fel távozásra, majd az anya a gyerekekkel a lakásból el is költözött. Ez térben és időben elkülönülő magatartás volt a vádlott verbális viselkedésétől. Mindezek folytán a minősített testi sértés bűntettében a vádlott büntetőjogi felelősségének a megállapítása szükséges. A rongálás vétségének a kísérlete kapcsán kiemelte, hogy a terhelt tüzet gyorsító szert, benzint szerzett be, amellyel lelocsolta az összesen 80.000.-Ft értékű faanyagot, majd éjjel kendermadzagot is rátett és azt meggyújtotta. A faanyag egymásra volt rakva, a vádlott szándéka a teljes famennyiség elégetésére irányult, azért, hogy a faházat ne tudják felhúzni. A 12.000.-Ft-os rongálási kár a szomszédoknak köszönhető, nem a vádlott magatartására vezethető vissza, ezért a rongálás vétségének a kísérletében szintén meg kell állapítani a terhelt bűnösségét, a részéről e cselekmény befejezett kísérlet volt. Miután az első fokú bíróság helytelen jogi következtetést vont le, ugyanakkor a bizonyítékokat részletesen elemezte, az ügyészi fellebbezésben és a főügyészség átiratában írt bűncselekmények megállapítására a megyei bíróság előtt lehetőség van. A büntetés kiszabási körülmények kapcsán előadta, hogy több hónapon át szenvedte el a kiskorú sértett a vádlott cselekményét, agresszivitását mutatják az első fokú bíróság ítéletében a terhére rótt további bűncselekmények is. A vádlott előéletét is figyelembe véve a feltételes szabadságra bocsátás hatálya alatti elkövetésre tekintettel a törvényi minimumhoz közeli mértékben alkalmazott szabadságvesztés nem felel meg a büntetés céljának. Miután a másodfokú eljárás során a csaknem egy éves időmúlás a terhelt magatartására vezethető vissza, ez nem minősíthető enyhítő körülményként a javára. Ugyanakkor a terhére kell értékelni a kettőnél többszörös bűnhalmazatot, azt, hogy a terhére rótt bűncselekmények egy kivételével bűntettek voltak, a rongálás vétségének a kísérleti szakban maradása sem enyhítő körülmény a vádlott javára, miután a szomszédok közreműködése miatt maradt el a bűncselekmény befejezése. Ezen indokok alapján a törvényi középmérték körüli büntetés kiszabása és a közügyek tartamának a felemelése indokolt, egyebekben kérte az első fokú ítélet helybenhagyását.