BH 2002.3.93 Az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett vevője tulajdonjogra nem hivatkozhat azzal szemben, akinek javára a bejegyzett tulajdonos ellen indított végrehajtási eljárásban követelése kielégítése végett a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték [Ptk. 116. § (1) bek., 117. § (3) bek.].

A felperes 1997. szeptember 2-án kelt szerződéssel megvásárolta a perbeli tanyás, szőlőművelési ágú ingatlan M. A.-né nevén álló 2/3 tulajdoni illetőségét 300 000 forint vételárért. A felperes a vételárat az eladó részére megfizette, egyidejűleg az ingatlant birtokba vette. Az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs a szerződést nem írta alá, elővásárlási jogáról lemondó nyilatkozatot nem tett. A szerződés földhivatalhoz történő benyújtására csak 1998. augusztus 17-én került sor.

Az alperes jogelődje végrehajtási eljárást indított M. A.-né adóssal szemben, és megkeresése alapján az adós ingatlanilletőségére a Körzeti Földhivatal - 1998. augusztus 3. napján - 1 140 318 forint és járulékai erejéig a végrehajtási jogot bejegyezte.

A felperes keresetében az ingatlanilletőségnek a foglalás alól való feloldását kérte.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli ingatlanilletőséget a foglalás alól feloldotta. Határozatának indokolása szerint a felperes az adásvételi szerződés megkötésével érvényes kötelmi jogcímet szerzett arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás a tulajdonjogát feltüntesse, illetve a törvény szerint a tulajdonoséhoz hasonló védelemben részesüljön. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes a végrehajtási jog bejegyzése időpontjában nem rendelkezett az ingatlan tulajdonjogával, annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hiányában, de rendelkezett minden olyan jogosítvánnyal, - birtoklás, használat, rendelkezés joga -, amely az ingatlan tulajdonosát megilleti. A felperes érvényes adásvételi szerződés alapján joggal tarthat igényt tulajdonjogának bejegyzésére, ez a joga az értékesítés akadályát képezi a végrehajtási eljárás során.

Az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adásvételi szerződés megkötése önmagában nem eredményez tulajdonjogot az adásvétel tárgyát képező ingatlanon. Mivel a végrehajtási jog bejegyzéséig a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg, a felperes a végrehajtás alá vont ingatlanhányadnak a foglalás alóli feloldását tulajdonjogára alapítottan nem kérheti.

A jogerős ítélet ellen, annak "megváltoztatása" és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság ítélete sérti a Ptk. 116. §-ának (1) bekezdésben foglalt jogosultságot. A Legfelsőbb Bíróság két eseti határozata felhívásával kívánta alátámasztani álláspontja helytállóságát.