17/2018. (V. 31.) ORFK utasítás

a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységének szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.

2. A Rendőrség gazdaságvédelmi feladatokat ellátó szervezeti elemei (a továbbiakban: gazdaságvédelmi szervek):[1]

a) az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály (a továbbiakban: ORFK BF BFO KGBEO);

b) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Szolgálat Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály (a továbbiakban: KR NNI BSZ KGBEFO);

c) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-főkapitányságok) gazdaságvédelmi feladatkörrel rendelkező szervezeti elemei;

d) rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi feladatkörrel rendelkező szervezeti elemei.

3. A gazdaságvédelmi tevékenység hatálya az 1. mellékletben felsorolt bűncselekményekre (a továbbiakban: gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények) terjed ki.

4. Az utasítás alkalmazásában gazdaságvédelmi tevékenység a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények megelőzésével, megszakításával és nyomozásával kapcsolatos feladatok ellátása, a kármegtérülés biztosítása, a jogtalanul szerzett vagyon gazdaságba történő bevitelének, legalizálásának megakadályozása, illetve bűnmegelőzési intézkedések kezdeményezése.

5. A gazdaságvédelmi szervvel szemben alapvető követelmény, hogy indokolatlanul nem avatkozhat be a gazdasági és piaci folyamatokba, ugyanakkor bűnmegelőzési és nyomozási munkájával gyorsan reagáljon a gazdasági élet káros eseményeire.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1. Közös feladatok

6. A gazdaságvédelmi tevékenységet a tulajdonosokkal, az állami és érdekképviseleti szervekkel együttműködve kell végezni.

7. A gazdaságvédelmi szervek a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények kapcsán figyelemmel kísérik az elkövetésben való részvétellel gyanúsítható személyekre, és ezek bűnös kapcsolataira, valamint a bűncselekményekből származó vagyonra utaló információkat.

8. A gazdaságvédelmi szervek folyamatosan elemezik, értékelik a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények helyzetét, figyelemmel kísérik a társadalomban végbemenő gazdasági folyamatok változását, amelynek során feltárják a bűncselekmények elkövetésére lehetőséget adó okokat, körülményeket és bűnmegelőzési intézkedéseket kezdeményeznek.

2. Az egyes gazdaságvédelmi szervek főbb feladatai

9. A gazdaságvédelmi szervek feladataik végrehajtása során a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények megelőzése céljából titkos információgyűjtést, a bűncselekmény gyanúja fennállásának megállapítása céljából előkészítő eljárást, bűncselekmény gyanújának megállapítása esetén nyomozást folytatnak.

10. A gazdaságvédelmi szervek együttműködést alakítanak ki mindazon hatóságokkal, szervekkel és szervezetekkel, amelyek jogszabályokból eredően kötelesek az együttműködésre, illetve amelyek a rendőri feladatok végrehajtását elősegíthetik. Ezek különösen:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal;

b) az ügyészségek;

c) a cégbíróságok;

d) a minisztériumok;

e) a Magyar Nemzeti Bank;

f) a központi államigazgatási szervek és ezek területi szervei;

g) az állami ellenőrző szervek, valamint ezek területi szervei;

h) a kormányhivatalok;

i) a helyi önkormányzat szervei;

j) a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok;

k) a pénzügyi intézmények;

l) a biztosítótársaságok;

m) a stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetek;

n) a tőzsde;

o) a szövetkezetek;

p) a nem szakszervezeti tevékenységet ellátó érdekképviseleti szervek;

q) az egyéb civil szervezetek;

r) az Európai Unió intézményei és szervei.

11. A gazdaságvédelmi szervek a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények elleni hatékony rendőri fellépés biztosítása érdekében - a napi információcserét és a tapasztalatok átadását is felölelő - együttműködést alakítanak ki a megelőzési tevékenységet végző rendőri szervezeti elemekkel.

12. A gazdaságvédelmi szervek - az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között - együttműködnek a külföldi bűnüldöző szervekkel és a nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel.

13. Az ORFK BF BFO KGBEO

a) szakmai szempontok szerint irányítja a Rendőrség bűnügyi tevékenységének szakmai irányításáról szóló ORFK utasításban meghatározottaknak megfelelően a KR NNI BSZ KGBEFO, valamint a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei, kivételesen a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei szakmai tevékenységét;[2]

b) a bűnügyi helyzet alapján kezdeményezi a gazdaságvédelmi tevékenység irányainak, időszerű és súlyponti kérdéseinek meghatározását, ennek megfelelően intézkedéseket tesz a gazdaságvédelmi szervek hatékony működésének biztosítása érdekében;

c) közreműködik a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységét meghatározó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső normák elkészítésében;

d) szervezi és végrehajtja a KR NNI és a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei vezetői és személyi állományának képzését, továbbképzését;

e) a szakterületet érintő kérdésekben javaslatot tesz együttműködési megállapodás kötésére, illetve közreműködik annak elkészítésében;

f) az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között biztosítja a kapcsolattartást és az együttműködést a külföldi bűnüldöző szervekkel, valamint a nemzetközi rendvédelmi szervekkel;

g) gyakorolja a biztonsági papír külkereskedelmi tevékenység engedélykérelmek ügyében az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szakhatósági tevékenységét;

h) gyakorolja a pénzváltási tevékenység engedélykérelmek ügyében az ORFK véleményezési jogát;

i) ellátja a pénzhamisítás elleni nemzeti központi hivatali funkciókat.

14. A KR NNI BSZ KGBEFO[3]

a) a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények kapcsán beszerzett információkat elemzi, értékeli és intézkedik felhasználásukról;

b) teljesíti a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és a belső normákban meghatározott adatszolgáltatást;

c) közreműködik a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények bűnüldözési és nyomozási taktikájának kidolgozásában;

d) részt vesz a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények oksági folyamatainak és összefüggéseinek feltárását szolgáló bűnüldöző feladatok teljesítésében;

e) javaslatot tesz az ORFK felé a hatékonyabb gazdaságvédelmi tevékenységet szolgáló jogi környezet kialakítására;

f) az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között konkrét ügyben biztosítja a kapcsolattartást és az együttműködést a külföldi bűnüldöző szervekkel, valamint a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

15. A rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei

a) a Rendőrség bűnügyi tevékenységének szakmai irányításáról szóló ORFK utasítás alapján szakmailag irányítják, ellenőrzik, koordinálják és segítik a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szerveinek tevékenységét;

b) illetékességi területükön a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekményekkel összefüggésbe hozható konkrét információkat elemzik, értékelik, intézkednek felhasználásukról;

c) teljesítik a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben és a belső normákban meghatározott adatszolgáltatást;

d) szervezik és végrehajtják a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei állományának képzését, továbbképzését és jogosultak a 10. pontban megjelölt szervezeteknek az illetékességi területükön működő szerveivel együttműködési megállapodás megkötésére javaslatot tenni, illetve közreműködni annak elkészítésében;

e) a Készenléti Rendőrség hatáskörébe nem tartozó ügyekben az irányadó nemzeti és nemzetközi jogi keretek között biztosítják a kapcsolattartást és az együttműködést a külföldi bűnüldöző szervekkel, rendvédelmi szervekkel.

16. A rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei

a) illetékességi területükön a gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekményekkel összefüggésbe hozható konkrét információkat elemzik, értékelik, intézkednek felhasználásukról;

b) teljesítik a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben és a belső normákban meghatározott adatszolgáltatást.

3. Értékelő jelentés

17. A rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szerveinek vezetői, a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szerveinek vezetői és a KR NNI BSZ KGBEFO vezetője legalább évente egy alkalommal értékeli az utasításban meghatározottakkal kapcsolatban elvégzett feladatokat.[4]

18. Az értékelő jelentést a rendőrkapitányságok gazdaságvédelmi szervei legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig terjesztik fel a rendőr-főkapitányságok részére. A KR NNI BSZ KGBEFO és a rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi szervei a 2. mellékletben meghatározott szempontrendszer szerint elkészített, legfeljebb 5 oldal terjedelmű értékelő jelentésüket - elemzés és értékelés céljából - a tárgyévet követő év január 20-ig terjesztik fel az ORFK BF BFO KGBEO-ra.[5]

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

20. Hatályát veszti a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről szóló 59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. mellékleta 17/2018. (V. 31.) ORFK utasításhoz

A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIII. fejezet - A környezet és a természet elleni bűncselekmények

1.1. Btk. 241. § - Környezetkárosítás

1.2. Btk. 242-243. § - Természetkárosítás

1.3. Btk. 244. § - Állatkínzás

1.4. Btk. 245. § - Orvvadászat

1.5. Btk. 246. § - Orvhalászat

1.6. Btk. 247. § - Tiltott állatviadal szervezése

1.7. Btk. 248. § - A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

1.8. Btk. 249. § - Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés

1.9. Btk. 250. § - Radioaktív anyaggal visszaélés

1.10. Btk. 251. § - Nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés

1.11. Btk. 252. § - Atomenergia alkalmazásával visszaélés

2. A Btk. XXVII. fejezet - A korrupciós bűncselekmények

2.1. Btk. 290. § - Vesztegetés

2.2. Btk. 291. § - Vesztegetés elfogadása

2.3. Btk. 296. § - Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban

2.4. Btk. 298. § - Befolyás vásárlása, kivéve a kizárólagos ügyészi nyomozás alá tartozó eseteket

2.5. Btk. 299. § - Befolyással üzérkedés, kivéve a kizárólagos ügyészi nyomozás alá tartozó eseteket

3. A Btk. XXVIII. fejezet - A hivatali bűncselekmények

3.1. Btk. 305. § - Hivatali visszaélés

3.2. Btk. 306. § - Közfeladati helyzettel visszaélés

4. A Btk. XXXIII. fejezet - A közbizalom elleni bűncselekmények

4.1. Btk. 342-343. § - Közokirat-hamisítás, amennyiben az e mellékletben felsorolt bűncselekmények valamelyikével összefüggésben követik el

4.2. Btk. 345. § - Hamis magánokirat felhasználása, amennyiben az e mellékletben felsorolt bűncselekmények valamelyikével összefüggésben követik el

4.3. Btk. 349/A. § - Sporteredmény tiltott befolyásolása

5. A Btk. XXXIV. fejezet - A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények

5.1. Btk. 350. § - A választás, a népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

5.2. Btk. 360. § - Tiltott szerencsejáték szervezése

5.3. Btk. 363. § - A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése

6. A Btk. XXXVI. fejezet - A vagyon elleni bűncselekmények

6.1. Btk. 372. § - Sikkasztás, amennyiben gazdálkodással összefüggésben követik el

6.2. Btk. 373. § - Csalás, amennyiben gazdálkodással összefüggésben követik el

6.3. Btk. 374. § - Gazdasági csalás

6.4. Btk. 375. § - Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

6.5. Btk. 376. § - Hűtlen kezelés

6.6. Btk. 377. § - Hanyag kezelés

6.7. Btk. 379. § - Orgazdaság, amennyiben csalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel összefüggésben követik el

7. A Btk. XXXVIII. fejezet - A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények

7.1. Btk. 389. § - Pénzhamisítás

7.2. Btk. 390. § - Pénzhamisítás elősegítése

7.3. Btk. 391. § - Bélyeghamisítás, kivéve, ha azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben követik el

7.4. Btk. 392. § - Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása

7.5. Btk. 393. § - Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés

7.6. Btk. 394. § - Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése

8. A Btk. XL. fejezet - Pénzmosás

8.1. Btk. 399-400. § - Pénzmosás, amennyiben a Rendőrség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben követik el

8.2. Btk. 401. § - Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, amennyiben a Rendőrség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben követik el

9. A Btk. XLI. fejezet - A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

9.1. Btk. 404/A. § - Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban

9.2. Btk. 405. § - Tartozás fedezetének elvonása

9.3. Btk. 407. § - Saját tőke csorbítása

9.4. Btk. 408. § - Jogosulatlan pénzügyi tevékenység

9.5. Btk. 409. § - Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

9.6. Btk. 410. § - Bennfentes kereskedelem

9.7. Btk. 410/A. § - Bennfentes információ jogosulatlan közzététele

9.8. Btk. 411. § - Tiltott piacbefolyásolás

9.9. Btk. 412. § - Piramisjáték szervezése

9.10. Btk. 413. § - Gazdasági titok megsértése

10. A Btk. XLII. fejezet - A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények

10.1. Btk. 415. § - Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

10.2. Btk. 416. § - Megfelelőség hamis tanúsítása

10.3. Btk. 417. § - Fogyasztók megtévesztése

10.4. Btk. 418. § - Üzleti titok megsértése

10.5. Btk. 420. § - Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban

11. A Btk. XLIII. fejezet - Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények

11.1. Btk. 422. § - Tiltott adatszerzés

11.2. Btk. 423. § - Információs rendszer vagy adat megsértése

11.3. Btk. 424. § - Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

2. melléklet a 17/2018. (V. 31.) ORFK utasításhoz

A gazdaságvédelmi szervek éves tevékenységét értékelő jelentés elkészítésének szempontjai

Az évértékelő jelentésben az értékelt év adatait kell szerepeltetni, azokat összevetve a megelőző év adataival.

I. Bevezetés

A bevezető rész röviden kiterjed az alapvető működési (humán és tárgyi) feltételrendszerre, valamint a szervezet irányában a vizsgált időszakra megfogalmazott stratégiai célokra, a beszámolási időszak feladatai időarányos teljesítésének értékelésére.

II. A vezetés-irányítás

1. A szervezet struktúrájában és a vezetők személyében bekövetkezett változások, azoknak a szervezet működésére gyakorolt hatása.

2. A feladatmegosztás rendjében történt átalakulás, annak célja, oka, hatása.

III. A bűnügyi helyzet értékelése

Az évértékelő jelentések tekintetében elvárás a vizsgált időszakban regisztrált bűncselekmények statisztikai adatainak megjelenítése. Az előző év azonos időszakának adataival összevetve, lényegre törően kell bemutatni a főbb változásokat, azok okait, a kedvezőtlen változások vonatkozásában a megoldási lehetőségeket.

1. A bűnügyi helyzet struktúrájára vonatkozóan:

1.1. A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények száma és változása, a nyomozáseredményességi mutató alakulása, a felderítési eredményességi mutató alakulása.

1.2. A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények összes bűncselekményhez mért aránya (bűncselekmények száma, okozott és megtérült kár/vagyoni hátrány összege és aránya, a változást és a mutatókat befolyásoló tényezők szöveges bemutatása).

1.3. A gazdálkodással összefüggő jogsértő cselekmények nyomozásának átlagos időtartamában bekövetkezett változások értékelése.

2. A regisztrált bűncselekmények strukturális elemzése:

2.1. Új elkövetési módszerek és eszközök megjelenése, a bűnüldözés arra történt reagálása hatásának értékelése.

2.2. A bűnözés várható főbb változásai (jövőbeni kihívások, veszélyek, kockázatok).

2.3. A bűnözés súlypontjait meghatározó bűncselekmények prognosztizálható alakulása.

IV. A bűnüldöző munka

A beszámoló ezen részében a bűnüldöző munka legjellemzőbb mérőszámait és a teljesítményt közvetlenül befolyásoló tényezőket kell ismertetni.

1. A bűnüldöző munka minőségét, mértékét befolyásoló okok, körülmények ismertetése, az eredményesség növelése érdekében tett és tervezett intézkedések.

2. A leplezett eszközök alkalmazásának értékelése, jellemző mutatói.

3. A szakirányító tevékenység helyzete, tapasztalatai.

4. A vagyon-visszaszerzési eljárások alakulása, kármegtérülés.

5. A vagyon-felderítési eljárások alakulása, kármegtérülés.

V. Együttműködés

Az évértékelő jelentés ezen része a gazdaságvédelmi szervek belső és külső kapcsolattartását, hazai és nemzetközi szinten történő együttműködését hivatott bemutatni.

1. A nemzetközi rendőri együttműködés jellemzése az EU és a schengeni térség, valamint a harmadik országok társszerveivel, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel (Europol, Interpol).

2. Együttműködés az ügyészséggel.

3. Más rendvédelmi és nemzetbiztonsági társszervekkel való munkakapcsolat.

4. Az Országos Polgárőr Szövetséggel és a polgárőr egyesületekkel történő együttműködés értékelése.

VI. Célkitűzések

Az értékelt időszak főbb célkitűzéseinek megvalósítása. Tendenciák kimutatása, a változás okainak magyarázata. A hatékonyabb munkát gátló, akadályozó körülmények megszüntetésére tett intézkedések, jövőbeni tervek. A következő időszakra vonatkozó főbb célkitűzések meghatározása.