BH 2015.7.197 Annak megítélésénél, hogy az adott kölcsönszerződés fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e, a szerződéskötés körülményeit is vizsgálni kell [1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 213. § (1) bek.*, 2. sz. melléklet III.4., 5., 13. pont].

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.20574/2013/11., Szegedi Ítélőtábla Pf.20777/2013/5., Kúria Gfv.30196/2014/7. (*BH 2015.7.197*, BH+ 2015.1.33)

***********

[1] A felperes egyéni vállalkozóként az F. L. Zrt.-vel fennállt megbízási jogviszony keretében pénzügyi-üzletkötői tevékenységet végzett. Gépkocsivásárlás céljából az alperessel 2009. október 29-én kölcsönszerződést kötött 7 500 000 Ft összegben. Az ún. mértékadó devizanemet svájci frankban határozták meg.

[2] A felperes módosított keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés egésze érvénytelenségének megállapítását kérte jogszabályba ütközés címén. Arra hivatkozott, hogy fogyasztói kölcsönszerződést kötött az alperessel, amely nem tartalmazza a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban előírt kötelező tartalmi elemeket, emellett a kamat feltüntetésének hiányában a Hpt. 210. § (2) bekezdésében írtaknak sem felel meg.

[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a kölcsönszerződés megkötésekor nem minősült fogyasztónak.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződés nem minősült fogyasztói szerződésnek, mivel a felperes azt szakmai tevékenysége keretén belül kötötte meg.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból, a megfelelő jogszabályok alkalmazásával helytálló következtetést vont le arra nézve, hogy a perbeli szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek.

[6] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelmének helytadó ítélet meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a perbeli szerződés fogyasztói szerződés, tekintettel arra, hogy a gépkocsit személyes célra is használta.

[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

[8] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.

[9] A Hpt. adott ügyben alkalmazandó 213. §-ának (1) bekezdése fogyasztási, illetve lakossági kölcsön­szerződés esetén irányadó, amely fogalmakat a Hpt. 2. számú mellékletének III.5. és 13. pontjai határozták meg. Mindkettő szerint alapfeltétel volt, hogy a kölcsönt fogyasztónak nyújtsák. A fogyasztó fogalmát a Hpt. 2. számú melléklet III.4. pontja akként definiálta, hogy fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A szerződés rendelkezései alapján ugyan nem volt megállapítható, hogy a felperes milyen minőségében kötötte a kölcsönszerződést, ugyanakkor a szerződéskötés körülményei egyértelművé tették, hogy a felperes nem természetes személyként, hanem egyéni vállalkozóként kötötte meg azt, hiszen egyéni vállalkozói igazolványát mellékelve igényelte annak megkötését. Az alperes ezen feltétel ismeretében nyújtotta a kölcsönt és nem terhelte annak vizsgálatának kötelezettsége, sőt lehetősége sem, hogy a felperes csak egyéni vállalkozói tevékenysége kifejtéséhez, avagy magáncélra használja a gépjárművet, illetve azt milyen arányban használja egyéni vállalkozóként, illetve természetes személyként. Így tehát helyesen foglaltak állást a perben eljárt bíróságok amikor a perbeli kölcsönszerződést nem tekintették fogyasztói kölcsönszerződésnek, így a Hpt. 213. §-a nem volt alkalmazandó.

[10] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Gfv. VII. 30.196/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd által képviselt D. J.-né felperesnek dr. Földházi Zsolt ügyvéd által képviselt L. Lízing Zrt. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Szegedi Törvényszéken 23.P.20.574/2013. számon indult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II. 20.777/2013/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :