A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20641/2009/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 32. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Pfv.IV.20.641/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Koczka Judit pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Csicsely Ilona Anna ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt a Békés Megyei Bíróság előtt 9.P.20.173/2008. számon megindult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.550/2008/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját és a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben az alperessel szemben személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását kérte, elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára 12.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére, megállapítva, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének díját és a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint a peres felek házastársak voltak. Házasságukból három gyermek született. A peres felek házasságát a Békéscsabai Városi Bíróság 9.P.21.101/2006/17. számú ítéletével, amely a Békés Megyei Bíróság 2.Pf.25.137/2007/8. számú ítélete folytán jogerőre emelkedett, felbontotta és a három kiskorú gyermeket az alperesnél helyezte el. Az ítélet szabályozta a felperes és a kiskorú gyermekek közötti kapcsolattartás jogát is, oly módon, hogy a felperes minden páratlan hét szombati napján, reggel 9 órakor jogosult volt a gyermekeket az alperes lakásáról magával vinni és vasárnap 17 óráig volt köteles őket oda visszavinni. Ezen túlmenően az időszakos kapcsolattartást is rendezte. A felperesnek a kapcsolattartási jogának gyakorlásával kapcsolatban az alperessel, illetve az alperes családjával, szabálysértési eljárást is eredményező konfliktusa keletkezett. Ezért a felperes a Békéscsabai Városi Bíróságnál 9.P.20.669/2007. szám alatt indított keresetet, amelyben a kapcsolattartás módosítását oly módon kérte, hogy a gyermekeket ne az alperes lakásán kelljen átvennie. A perben az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte a felperes kapcsolattartási jogának hat hónapra történő szünetelésének a megállapítását, illetve a felperes kapcsolattartási jogának ideiglenes intézkedéssel történő megszüntetését. Az elsőfokú bíróság 9.P.20.669/2007/6. számú, 2007. augusztus 2-án kelt és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével a jogerős ítéletnek a felperesi kapcsolattartásra vonatkozó részét az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Ezt követően 2007. október 15-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság a kapcsolattartást módosítva úgy rendelkezett, hogy a felperes a gyermekeket nem az alperes lakóhelyén, hanem a Békéscsaba, Csaba Center Áruház földszintjének a Jankay Kávézóval egyvonalba eső részén jogosult átvenni és ott köteles a gyerekeket az alperesnek visszaadni. Az ítélet ellen az alperes elkésett fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés elutasításával, illetve az alperes igazolási kérelmének elutasításával kapcsolatos eljárás 2008. május 5-én fejeződött be.

A per alatt a felek tárgyaltak arról, hogy a kapcsolattartási jog végrehajtásának felfüggesztésétől függetlenül az alperes hajlandó - a korábbi ítéletnek megfelelően - a felperes részére kapcsolattartást biztosítani, amit a felperes egyetlen alkalommal igénybe is vett. Ezt követően azonban a felek között ismét vita támadt, ezért az alperes kijelentette, hogy a bíróság jogerős döntéséig a felperes részére a kapcsolattartás jogát nem biztosítja.

Felperes kereseti álláspontja szerint az alperes azzal a magatartásával, hogy a per során részére a kapcsolattartást nem biztosította, megsértette az apai minőségéből eredő alapvető személyiségi jogait.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes terhére a kapcsolattartási jog gyakorlásának biztosításával kapcsolatban nem állapítható meg olyan jogellenes magatartás, amely a személyhez fűződő jog megsértését megalapozná. A bíróság döntése után az alperes bírósági határozat alapján már nem volt köteles a felperes részére a kapcsolattartást biztosítani. Nem terhelte tehát az alperest a bíróság határozatán alapuló kötelezettség. A felek tárgyaltak arról, hogy az ítélet felfüggesztésétől függetlenül a felperes gyakorolhassa jogát, azonban az ügyvédek által kötött megállapodást a felperes nem fogadta el, így az alperesnek az a magatartása, hogy ezt követően önként a kapcsolattartást nem tette lehetővé, nem minősül jogellenes magatartásnak.

A jogerős ítélet ellen a felperes, pártfogó ügyvédje útján nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. Felülvizsgálati álláspontja szerint a gyermekétől különélő szülőt a Csjt. 92. § alapján törvény erejénél fogva illeti meg az a jog, hogy a gyermekeivel kapcsolatot tartson. A gyermeket ténylegesen nevelő szülőnek végrehajtható bírósági határozat hiányában is kötelessége a Csjt. 92. § (1) bekezdés szerint a kapcsolattartási jog, legalább minimális szinten való biztosítása. Ennek elmulasztása az alperes részéről jogellenes magatartás volt, amely a keresetét megalapozta, ugyanis a felperes az elkésett fellebbezés miatt elhúzódó eljárás folytán közel egy éven keresztül nem láthatta gyermekeit. Állította, hogy a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felek csak a bírósági eljárásban köthetnek egyezséget a kapcsolattartásról. A jogi képviselők peren kívül ebben megegyeztek, ami a Ptk. 219. § (1) bekezdés alapján érvényes volt, így az is kötelezte az alperest a jog gyakorlásának biztosítására.