A Kecskeméti Törvényszék P.20480/2014/58. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 25. §, 78. §, 164. §, 195. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 81. §, 84. §, 301. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 167. §] Bíró: Oroszné dr. Kerekes Anna

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

8.P.20.480/2014/58. szám

A Kecskeméti Törvényszék dr. Balázs Ildikó, dr. Sági Drozdik Ágnes és dr. Ferenczi Zsuzsa (ügyvédi iroda címe) jogi ügyvivők által képviselt I.rendű felperes neve I. r. felperes címe . szám alatti lakos I. rendű, és II.rendű felperes neve I. r. felperes címe szám alatti székhelyű II. rendű felperesek által - dr. Horváth Zsolt egyéni ügyvéd (ügyvédi iroda címe) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása stb. iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy a NAV külön felhívására fizessen meg az államnak 156.000 (százötvenhatezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy a NAV külön felhívására fizessen meg az államnak 161.100 (százhatvanegyezer-száz) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg külön-külön az alperesnek 150.000 - 150.000 (százötvenezer-százötvenezer) forint eljárási költséget.

Egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 4 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet a Szegedi Ítélőtáblának címezve, de a jelen bíróságnál lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték. A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS:

A törvényszék a peres felek és jogi képviselők személyes nyilatkozatai, tanú 2 és tanú 3 tanúvallomása, valamint a felek által csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A II. r. felperesnek megalakulása óta főtitkára az I. r. felperes. A B TÁRSASÁG székhelye az I. r. felperes tulajdonában lévő B TÁRSASÁG CÍME szám alatti sorház, melynek földszintjén nappali jellegű központi irodahelyiség működik, két szobában pedig alirodák, melyekben 2010-2011. években 15-20 irodai dolgozó nyert elhelyezést. A garázs és a padlás funkcionált irattárként. Az I. r. felperes kizárólagos lakrésze 22m2, míg a fennmaradó 237m2-t az I. r. felperestől bérelte a II. r. felperes. Az alperes 2009. március 1-től 2010. október 1-ig állt munkaviszonyban a II. r. felperesnél munkaügyi, gazdasági vezetőként, majd megbízott pénzügyi vezetőként. Munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, a felmondást I. r. felperes nem fogadta el, majd a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával szűnt meg.

tanú 3 rendőri állományban volt, de a II. r. felperes kikérésére 2009. március 6-tól november 19-ig a II. r. felperesnél dolgozott, mint szervező ügyvivő.

tanú 3 feljelentésére nyomozás indult Ny.37/2010. számon a Kaposvári Nyomozó Ügyészségen nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. Feljelentéséhez összefoglalót, 11 mellékletet csatolt a B TÁRSASÁG működésével, gazdálkodásával kapcsolatban. A nyomozás megszüntetésre került, majd az alperes 2011. május 24-i feljelentésére újraindult, és a Kaposvári Nyomozó Ügyészség Ny.37/2010/97. számon 2012. május 3-án készítette el a vádiratot jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszövetségben és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű felperes neve I. r. vádlott és 9 társa ellen. A Szekszárdi Járásbíróság elsőfokon nem jogerősen 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte sikkasztásért az I. r. vádlott I.rendű felperes neveot, költségvetési csalás és hamis magánokirat - 11 rendbeli felhasználása miatt mondta ki bűnösnek a bíróság, 22.000.000 forint vagyonelkobzásra, és 4 év közügyektől való eltiltásra ítélte.

Az alperes a 2011. május 24-i feljelentés előkészítésében együttműködött tanú 3val és más személyekkel. A feljelentéshez csatolta a tanú 3 korábbi feljelentéséhez 1. számú mellékletként már csatolt összefoglalót, további írásos anyagokat, és két darab CD mellékletet, melyek tartalmazták a szakszervezet működésének leírását, több éven át folytatott szerteágazó tevékenységét, számlákat, bizonylatokat, táblázatokat, kimutatásokat, személyi adatokat. A feljelentésről készült jegyzőkönyv szerint a feljelentő alperesen kívül jelen volt még a nyomozóhatóság részéről eljáró őrnagy, és jegyzőkönyvvezető. A feljelentés diktafonon rögzített hanganyagát a II. r. felperes felkérésére DZ igazságügyi hangszakértő megvizsgálta és 2013. április 3-án erről szakvéleményt készített. Az általános megállapításoknál rögzítette, hogy "az eljárás során (a felvétel készítése idején) a helyiségben másik, sem a bevezetőben, sem a jegyzőkönyvben nem azonosított személy is jelen volt."

Az alperest tanúként is meghallgatta az eljárt Kaposvári Nyomozóhatóság 2011. június 3-án, 15-én, augusztus 19-én, szeptember 15-én és október 24-én.

Az I. r. felperes úgy is, mint a II. r. felperes főtitkára, 2013. február 19-én magánindítvány elnevezésű beadványt terjesztett elő a Szekszárdi Járásbíróságon, melyben magántitok jogosulatlan megismerése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, levéltitok megsértése, rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt kérte az eljárás lefolytatását. A bíróság 12.Bpk.18/2014/5. számú - személyes meghallgatás nélkül - meghozott végzéssel megszüntette a büntetőeljárást. Megállapította, hogy "a Szekszárdi Járásbíróság előtt 2.B.234/2012. szám alatt I.rendű felperes neve vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőperben a alperes neve által tett feljelentés, valamint az eljárás során az ő általa tett tanúvallomásoknak a tárgya, amely jelen ügyben a magánindítvány tárgya, nem tartalmaz semmi olyan becsmérlő és trágár kifejezést, amely alkalmas lenne oly módon a sértett becsületének csorbítására, hogy az büntetőjogi védelem alá esne." A határozat indokolása hivatkozott a BH 2000.935 számú jogesetre is, miszerint nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben, az ügy tisztázása érdekében tett tényállítás, még akkor sem, ha az alkalmas a becsület csorbítására.

A felperesek feljelentésébe foglalt további, jogosulatlan adatkezeléssel elkövetett személyes adattal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt alperes neve feljelentettel szemben indult eljárásban a Szekszárdi Rendőrkapitányság elutasította a feljelentést 2013. május 31-én kelt határozattal, mely ellen I.rendű felperes neve panaszt terjesztett elő. A panaszt elbírálva a Szekszárdi Járási Ügyészség azt elutasította, mint alaptalant, és hatályában fenntartotta a nyomozóhatóság határozatát. A határozat indokolása szerint alperes neve feljelentett nem követte el a személyes adattal visszaélés vétségét a 2011. május 24-i feljelentés alkalmával.