A Fővárosi Ítélőtábla Bf.17/2009/7. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 82. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 349. §, 351. §, 352. §, 372. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter

Fővárosi Ítélőtábla

3.Bf.17/2009/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2009. év május hó 21. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt az I. r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 2008. év szeptember hó 16. napján kihirdetett 8.B.554/2005/25. számú ítéletét az I. r. vádlottal szemben megváltoztatja.

A főbüntetését 2 (kettő) évi börtönbüntetésre enyhíti, a közügyektől eltiltás mellékbüntetését mellőzi.

A börtönbüntetés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti azzal, hogy végrehajtás elrendelése esetére rendeli abba beszámítani a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt.

A próbaidő alatt pátfogó felügyeletét rendeli el.

A nyomozás során lefoglalt, a BRFK Vizsgálati Főosztálya Szervezett Bűnözés Elleni Osztály Kábítószer Bűnözés Elleni Alosztály által 136-XII-551/2004 bü. számon lefoglalt 430.200 (négyszázharmincezer-kettőszáz) forintból vagyonelkobzás összegét 170.000 (százhetvenezer) forintban állapítja meg, míg a fennmaradó 260.200 (kettőszázhatvanezer-kettőszáz) forintot az I. r. vádlott részére rendeli kiadni.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét az I. r. vádlottal szemben helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Fővárosi Bíróság 2008. év szeptember hó 16. napján kelt 8.B.554/2005/25. számú ítéletében az I. r. vádlottat 1 rb. a Btk. 282/A. § (1) bekezdés 4. fordulat és (3) bekezdése szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 2 év 10 hónapi börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, melybe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt.

A II. r. és a IV. r. vádlottal szemben a Btk. 282. § (1) és (5) bekezdés a./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indult büntetőeljárás 1-1 évi időtartamra felfüggesztette.

A III. r. vádlottal szemben a Btk. 282. § (1) és (5) bekezdés a./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

Az első fokú bíróság emellett határozott a járulékos kérdésekről is:

a BRFK. letéti számlájára befizetett 170.200,- forint vagyon elkobzását; az ORFK kábítószer-rendészetének továbbított bűnjelek, valamint a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala Bj.758/2005. számú bűnjeljegyzék 7. tétel szám alatt kezelt bűnjelek elkobzását; az egyéb bűnjelek lefoglalásának megszüntetését és kiadását rendelte el; kötelezte az I. r. vádlottat az eddig felmerült 676.532,- forint bűnügyi költség megfizetésére és megállapította, hogy az ezt meghaladó bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott tekintetében fellebbezést jelentett be: az I. r. vádlottra vonatkozóan súlyosításért, a többiek esetében az eljárás felfüggesztését, illetve megszüntetését kifogásolta.

A vádlottak közül az I. r. vádlott védője téves minősítés miatt jelentett be fellebbezést, melyhez csatlakozott az I. r. vádlott is. A többi vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.565/2005/5-I. számú átiratában a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak tekintetében az ügyészi fellebbezést visszavonta, az I. r. vádlott esetében az ügyészi fellebbezést viszont fenntartotta. Utóbbi vádlottra vonatkozóan az első fokú bíróság által megállapított tényállást irányadónak tekintette és arra is utalt, hogy az első fokú bíróság indokolási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, a cselekményt pedig törvényesen minősítette. Tévedett azonban, amikor a büntetést befolyásoló alanyi és tárgyi tényezőket nem a súlyuknak megfelelően értékelte és túlzott jelentősséget tulajdonított az időmúlásnak. Kérte ezért a kiszabott fő- és mellékbüntetés súlyosítását, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását. A másodfokú határozat meghozatala előtt indítványozta megnyilatkoztatni az első fokú bíróságot annak tisztázására, hogy a lefoglalt 690.200,- forint összegből mi lett 259.800,- forint sorsa.

A Fővárosi Ítélőtábla megkeresésére az első fokon eljárt tanács elnöke írásban megküldött átirata szerint a házkutatás során talált a 690.200,- forintból 430.200,- forint sorsa követhető: ebből 260.000,- forint került kiadásra a nyomozás során 1-es tanú részére, a BRFK letéti számlájára pedig 170.200,- forintot utaltak át. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában hiányolt 259.800,- forint sorsa a bíróság előtt is ismeretlen, ezért nem érintette az első fokú ítélet ezt az összeget.

A Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.17/2009/3. számú, 2009. év február hó 9. napján kelt végzésével megállapította, hogy az első fokú bíróság ítélete az ügyészi fellebbezés visszavonása folytán a II. r., a III. és a IV. r. vádlottakkal szemben 2009. év január hó 22. napján jogerőre emelkedett.

A másodfokú nyilvános ülésen az ügyész a fellebbezését az írásbelivel egyezően fenntartotta.

Az I. r. vádlott védője az első fokú ítélet vagyonelkobzásra vonatkozó részének a vádlott javára történő megváltoztatását, egyebekben annak helybenhagyását, az I. r. vádlott lehetőség szerint a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztését kérte.

A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdésére figyelemmel a Be. 349. § (1) bekezdése alapján csak a fellebbezéssel érintett az I. r. vádlott tekintetében bírálta felül az első fokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárását. A tényállás megállapítása során felderítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a vád tárgyát képező cselekmények jogi értékelésénél jelentőséggel bíró bizonyítékokat hiánytalanul felderítette, megvizsgálta és értékelési körébe vonta.

Az első fokú bíróság által megállapított tényállás mégsem tekinthető teljeskörűen megalapozottnak, bár azt nem érte támadás, a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta felül. Elöljáróban rögzíthető - noha már a nyomozás során is megállapítható volt a házkutatás során lefoglalt 690.200,- forintról (nyomozati iratok 491. oldal), hogy az nem teljes egészében az I. r. vádlott tulajdona - elmaradt annak tisztázása, hogy a fennmaradó pénzösszegből mennyi volt az I. r. vádlott haszna, illetve mennyit kívánt kábítószer vásárlásra fordítani. Az eljárás során egyébként teljes mértékben még a lefoglalt pénzösszeg későbbi sorsát sem tisztázta az első fokú bíróság - ezt a körülményt a másodfokú bíróság megkeresésére írt átiratban rögzítette is. A rendelkezésre álló iratokból ezért nem volt mellőzhető annak leírása sem, hogy ezt az összeget hol, melyik hatóság, miként kezelte.

Ezen túlmenően az első fokú bíróság a történeti tényállásban nem oda tartozó megállapításokat is tett. Az eljárás során le nem foglalt, ezért vegyvizsgálattal nem értékelhető kábítószer hatóanyag tartalma a történeti tényállásban ugyanis legfeljebb csak becsléssel állapítható meg. Ezzel szemben az első fokú bíróság nem ily módon, hanem századpontosságra határozta meg a le nem foglalt amfetamin hatóanyag tartalmát és állapította meg, hogy az 0,16 gramm volt.