A Szegedi Törvényszék Mf.22351/2014/7. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Pap János

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.132/2014/13., *Szegedi Törvényszék Mf.22351/2014/7.*, Kúria Mfv.10297/2015/1. (BH 2016.4.93)

***********

áíóáSzegedi Törvényszék

2.Mf.22.351/2014/7.

A Szegedi Törvényszék dr. Horváth Péter Károly ügyvéd (.....) által képviselt .... felperes neve ... sz. alatti székhelyű felperesnek - .... jogtanácsos (....) által képviselt ... alperes neve ... sz. alatti székhelyű alperes ellen - jognyilatkozat pótlása iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. október 15. napján kelt 8.M.132/2014/13. számú ítélete ellen az alperes 15. sorszám alatti fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és személy1 munkavállaló munkaviszonyának létszámleépítéssel történő felmondásához szükséges alperesi egyetértő nyilatkozat pótlására irányuló kereseti kérelmet e l u t a s í t j a .

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás további folytatására és új határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft első- és másodfokú részperköltséget.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

személy1 2000. január 16. napjától áll munkaviszonyban a felperesnél, kezdetben mint betanított gumimunkás, 2012. január 1. napjától oktató munkakörben.

Az alperes a 2012. július 9. napján kelt okirattal személy1ot munkajogi védelemben részesítendő tisztségviselőnek jelölte meg.

személy1 a 2008. évtől kezdődően több éven keresztül szakszervezeti feladatokat látott el akként, hogy a szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezményt teljes munkaideje tekintetében igénybe vette és a szakszervezeti bizottság titkáraként tevékenykedett.

személy1 2013. február 1. napjától szakszervezeti titkári posztjáról lemondott, helyette a szakszervezet személy2 munkavállalót választotta meg a szakszervezet titkárának.

személy1 tagja a szerv1 Szakszervezetnek, mint választott bizalmi a szakszervezeti bizottság tisztségviselője. személy1 tagja továbbá az alperesi szakszervezeti szövetség, mint a szerv1 Szakszervezet legfelsőbb szerve elnökségének.

személy1 2014. április 1-től az alperes döntése alapján személy2 helyett tejes munkaidejében mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a szakszervezeti tagok után járó munkaidő-kedvezmény terhére.

A felperes a... helység1, 2014. március 12. napján kelt okirattal az alperes hozzájárulását kérte személy1 munkavállaló munkaviszonyának létszámleépítéssel történő felmondásához. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy a munkáltatónál az elmúlt időszakban lecsökkent az új felvételre kerülő munkavállalók száma, így az oktatási tevékenység ideje is, melyből következően az oktatási feladatokat a jelenlegi két fő helyett egy fő munkavállaló is el tudja végezni. személy1 a munkakört csak 2012. január 1. napjától kezdődően látja el, míg másik személy régebb óta, aki ezért igen komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezik e téren. Arra is hivatkozott, hogy a szükséges adminisztrációs feladatokat átszervezéssel a meglévő munkaállomány el tudja látni. Utalt arra is, hogy az alperes hozzájárulásával személy1 2014. február 17. napjától 44 munkanapos átirányítással szerelő munkakörben dolgozik, ennek lejártát követő időszaktól azonban elzárkózott munkaszerződése módosításától, melynek kapcsán jelenlegi munkabérét ajánlották fel a részére munkaköre kiegészítése mellett.

Az alperes a .. helység2, 2014. március 18. napján kelt okirattal a felperest arról tájékoztatta, hogy személy1 munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez nem járul hozzá. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy a munkáltató valós célja személy1 munkavállaló eltávolítása és ezzel a szakszervezet ellehetetlenítése. Álláspontja szerint több olyan munkaszerződési megoldással is élhetne a munkáltató, amellyel lehetővé válna személy1 továbbfoglalkoztatása, erre irányuló szándéka azonban a munkáltatónak nincs. A hivatkozott indokok nem valósak és sértik az egyenlő bánásmódot.

A felperes a 2014. március 27. napján előterjesztett keresetében az alperes egyetértő nyilatkozata pótlását kérte személy1 munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez. Arra hivatkozott, hogy a munkáltató létszáma stagnál, ezért egy fő is el tudja látni az oktatói feladatokat, a két fő közül személy1 a kisebb tapasztalattal rendelkező, aki a részére felajánlott munkaszerződés-módosítást nem fogadta el. Arra is hivatkozott, hogy személy1 az elmúlt két évben nem végzett olyan szakszervezeti tevékenységet, amelynek hiánya a szakszervezet munkáját oly mértékben elnehezítené, hogy az aránytalanul nagy terhet jelentene, figyelemmel arra is, hogy személy1 a 2013. évben a szakszervezeti időkedvezmény terhére mindösszesen 19 napot volt távol.

A felperes a per folyamatban léte alatt a 2014. április 9. napján kelt okiratban ismételten az alperes, mint közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulását kérte személy1 munkaviszonya felmondásához a munkavállaló magatartásával összefüggő okból, munkaruha megrongálása miatt.

Az alperes a 2014. április 15. napján kelt válaszlevelében megtett nyilatkozata szerint személy1 munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez nem járult hozzá, mert álláspontja szerint a felmondás valódi célja személy1 szakszervezeti tisztségviselő eltávolítása és mindezzel a szakszervezet ellehetetlenítése. Arra is hivatkozott, hogy személy2 szakszervezeti titkár visszament dolgozni, helyette a szakszervezeti érdek-képviseleti munkát - a munkaidő-kedvezmény terhére - személy1 látja el és nincs más tisztségviselő, aki e munkát elvállalná.

A felperes felemelt keresetében személy1 magatartásával összefüggő okból történő felmondásához is kérte az alperes jognyilatkozatának a pótlását.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására és perköltségben való marasztalására irányult.

Arra hivatkozott, hogy személy1 2013. februárjáig a szerv1 Szakszervezet titkára volt, mely időpontra úgy elnehezült a helyzete a munkáltatónál, hogy a háttérbe húzódást választotta és a szakszervezeti bizottság tagja maradt, de a titkári posztot helyette személy2 töltötte be, aki a munkaidő-kedvezmény terhére teljes munkaidejében végezte az érdek-képviseleti munkát, valójában azonban a szakszervezet operatív irányítója mindvégig személy1 maradt. 2014. április 1-től azonban az érdek-képviseleti munkát a munkaidő-kedvezmény terhére ismételten személy1 látja el, mert személy2 titkári posztját fenntartva visszament a termelésbe. Ez időponttól személy1 teljes munkaidejében szakszervezeti munkát végez, így sem szerelői, sem oktatói munkakörben nem dolgozik. Hangsúlyozta, hogy nincs más személy a szakszervezetnél, aki érdemi munkát lenne képes ellátni, azt a korábbi szakszervezeti titkári posztot betöltő személyek, akik jelenleg is a felperes munkavállalói, nem vállalják, mert a munkáltatóval való viszonyuk ugyanúgy alakult, mint személy1é. Utalt továbbá arra, hogy személy1 a 2014 tavaszán igen nagy részvétellel lezajlott üzemi tanácsi választások eredményeként az üzemi tanács elnökének került megválasztásra. Kiemelte, hogy személy1 az érdekvédelmi munka motorja, aki azért részesült munkajogi védelemben, mert ismerve habitusát, ő szorul erre a mindennapos konfrontációi miatt.