A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.813/2003/72. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §, 175. §] Bírók: Csatári György, Krebsz Gyöngyi, Sólyom Barnabásné

Kapcsolódó határozatok:

*Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.813/2003/72.*, Kaposvári Törvényszék Mf.21981/2006/4., Kúria Mfv.10670/2007/6. (BH 2009.3.88)

***********

Kaposvári Munkaügyi Bíróság

3.M.813/2003/72. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság a dr. Radovics Csilla ügyvéd által képviselt felperes neve / felperes címe / felperesnek - a dr. Dobos Pál ügyvéd által képviselt alperes neve alperes elleni kártérítés megfizetése iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperes foglalkozási megbetegedéséért az alperes teljes mértékben felelős.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, 3 példányban a Somogy Megyei Bírósághoz megcímzett és a Kaposvári Munkaügyi Bírósághoz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelem alapján a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s :

Felperes 1992-től - 1994-ig szakmunkásképző intézetben fogtechnikusi szakmát tanult, ezt követően 1995-ig a GMK-hoz került fogtechnikusi munkakörben. 1995-től kezdődően az alperessel állt munkaviszonyban, fogtechnikusi munkakörben. A felperes 2001.

első felében kezdett szárazon köhögni, ekkor tüdőszűrésre ment, majd részletesebb kivizsgálása történt meg, melynek eredményeképpen az ÁNTSZ megyei intézete2003. május hó 26. napján értesítette a felperest, hogy szilikózis diagnózisra bejelentett foglalkozási megbetegedését az Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás Egészségügyi Intézet elfogadta, nyilvántartásba vette.

2003. június hó 25. napján a Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási Osztálya ..... számú határozatával a felperes szilikózis okozta betegségét 2002. december 19-től foglalkozási betegségnek ismerte el, ezen határozat ellen az alperes élt fellebbezéssel, fellebbezését a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár .. számú, 2003. augusztus hó 12. napján kelt határozatával elutasította és az első fokú határozatot helybenhagyta arra hivatkozással, hogy az OMFI minősítés és a jogszabály taxitíve felsorolása a foglalkozási megbetegedés elismeréséhez elégséges.

A felperes össz-szervezeti munkaképesség-csökkenésének mértéke 2003. június hó 25. napján az első fokú orvosi bizottság 40 %-ban véleményezte azzal, hogy a 40 %-os munkaképesség-csökkenés a felperes szilikózis foglalkozási megbetegedéséből adódik.

A felperes 2001. június 05-től - június 25-ig betegszabadságon, majd június 26-tól - 2002. február hó 28. napjáig táppénzes állományban volt, ezt követően 2003. december 18. napjától - december 31-ig, illetve 2003. január 01-től - január 21-ig ismételten betegszabadságon volt, majd 2003. január 22-től - 2003. május 09-ig ismét keresőképtelen állományba került.

Az alperes az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet tanúsítványával 1999. december 15.-e óta rendelkezik, eszerint az alperes a fogtechnikai gyógyászati eszközök területén a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel.

A felperes jogviszonya az alperesnél 2002. évben szűnt meg.

Az alperesnél 2003. január 30-31., valamint február 04. és február hó 25. napján helyszíni mérés volt, ennek alapján készült el a munkahelyi légszennyezés vizsgálat jegyzőkönyve, mely szerint a kvarctartalom gyakorlatilag nem volt kimutatható az alperesnél, vizsgálati körülmények között ezt cca. a határérték 1/5-nél kisebb koncentrációt jelentett. A mért por koncentrációt egyéb határérték hiányában az inert porok határértékéhez viszonyították, respirábilis és totál por vonatkozásában jóval a határérték alatti porkoncentrációkat mértek.

Az alperes a munkavállalói részére - a perbeli időszakban - az iratokhoz csatolt 1-es, 2-es számú, illetőleg kékszínű maszkot biztosított, mely egyéni védőeszközként történő alkalmazásra nem megfelelő, ezen maszkok higiéniai célokra alkalmasak, bármilyen por kiszűrésére azonban alkalmatlanok.

A felperes az alperes fogtechnikai laboratóriumában végzett munkát, amely egy családi ház földszinti részén került kialakításra. A felperes a munkaterembe dolgozott, amely az udvar felöli bejárati ajtón keresztül volt megközelíthető. A helyiségben hat munkahely és munkaasztal volt, ezen munkateremből nyílt a gipszelő helyiség, ahol két homokszóró

Kaposvári Munkaügyi Bíróság

3.M.813/2003/72. szám

- 3 -

volt. Ezen helyiségben történt a gipszelés és a beágyazás, ebből a teremből nyílt az öntőhelyiség, ajtó nélkül. Az öntő és gipszelő helyiség ablakkal nem rendelkezett. A gipszelő helyiség és a munkaterem között harmonikaajtó volt.

A fenti helyiségek szellőztetését a munkaterem nyitható ablaka biztosította, illetve a munkateremre nyíló bejárati ajtó réslevegője. Beágyazó anyag a feguramed nevű anyag, amely szilícium-dioxidot tartalmaz. Ezen anyagot a gipszelő helyiségben tartották, ezen két komponensű /folyadék és por/ fegura fantázia nevű beágyazó anyaggal a felperes naponta több alkalommal is munkát végzett. A por egy zárt műanyag edényből /gyári kiszerelés/ került műanyag kanállal kimérésre és betöltésre az erre a célra szolgáló tégelybe, ehhez adagolták a folyékony komponenst, kézi keveréssel, melyet a falra szerelt vákuumkeverőben történő keverés követett. Porképződés a por kiadagolása és kikeverése közben fordulhatott elő, amely néhány perces művelet. A felperes ezt a műveletet naponta többször /kétszer, háromszor/ végezte.

Az öntvénytisztítás szemcseszórással történt az alperesnél, először egy, majd két zártrendszerű szemcseszóróban, homokfúvóban. Ezen tevékenységnek a célja az öntvények megtisztítása a beágyazó anyagtól. A homokfúvó berendezéseknek az alperesnél külön kapcsolóval működő elszívó rendszerük volt, mely a tisztítótérbe kerülő homokot, valamint a szilícium-dioxid tartalmú port tartalmazó beágyazó anyagot eltávolította. Megfelelő működés és működtetés esetén a szemcseszóró zárt rendszerűen működött, így por nem kerülhetett ki, azonban a kesztyűk, illetőleg a homokszóró átlátszó fedele tömítésének elhasználódása, meghibásodása esetén kerülhetett ki por a homokfúvóból.

Fentiek szerint tehát szilícium-dioxidot tartalmazó por a beágyazó anyagok kimérése és kézi bekeverése, valamint a homokszórás során kerülhetett a légtérbe.

Az alperesi magánszemély munkáltató a perbeli időszakban kevesebb, mint 10 fő munkavállalót foglalkoztatott.

A felperes keresetet terjesztett elő és keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze kártérítés megfizetésére az alperest arra tekintettel, hogy szilikózis foglalkozási megbetegedése az alperesnél végzett munkával összefüggésben keletkezett, kialakulásának fő oka a szilícium-dioxid tartalmú anyag használata, valamint az, hogy az alperesi munkahely nem volt ellátva megfelelő elszívó, illetve portalanító berendezéssel, az alperes nem biztosította a folyamatos és megfelelő munkavédelmi oktatás, nem kapott megfelelő egyéni védőfelszerelést.