A Kúria Pfv.20913/2014/7. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 349. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk (1) bek., (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek., (7) bek.] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt érvényesített kártérítési igény elutasítása. 1952. III. Tv. 2. § (3), 1959. IV. Tv. 349. §, 1959. IV. Tv. 75. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21380/2012/10., Pécsi Ítélőtábla Pf.20555/2013/5., *Kúria Pfv.20913/2014/7.*

***********

Pfv.IV.20.913/2014/7.szám

A Kúria a dr. Pataki Norbert Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pataki Norbert András ügyvéd) által képviselt felperesnek az Országos Bírói Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya (ügyintéző: ..) által képviselt Fővárosi Ítélőtábla I. rendű és a .. meghatalmazott által képviselt Kúria II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 69.P.21.380/2012. számon megindított perében a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.555/2013/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 240.000 (kétszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes gyermekének felvételi kérelmét a .. Általános Iskola és Gimnázium elutasította, mert a szükséges pontszámot nem érte el. A törvényes képviselő észrevételét az iskola, felülbírálati kérelmét pedig annak fenntartója határozatával elutasította. E közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a hiányok pótlásának elmulasztása miatt hivatalból elutasította.

A jelen per felperese, mint I.r. felperes, és gyermeke, mint II.r. felperes nem vagyoni kártérítés iránt a Fővárosi Bíróság I.r. és a Legfelsőbb Bíróság II.r. alperes ellen terjesztett elő keresetet elsődlegesen a Pp. 2. § (1) bekezdésére, másodlagosan pedig a Ptk. 339. és 349. §-ára, harmadlagosan a Ptk. 75-84. §-aira hivatkozással.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az I.r. alperest az I.r. felperes javára. Ezt meghaladóan az I.r. felperes keresetét elutasította. A II.r. felperes keresetét teljes egészében elutasította. Azzal indokolta döntését, hogy az I.r. alperes nem tájékoztatta az I.r. felperest arról, hogy a közigazgatási határozat jogellenességének bizonyítása őt terheli, azt szakértővel bizonyíthatja, és ezzel megsértette a tisztességes bíráskodás törvényi alapelvét. Így a Pp. 2. § (3) bekezdése alapján ítélte alaposnak ezt a keresetet, ezért a másodlagos és harmadlagos kereseti kérelemmel nem foglalkozott. Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek és az I.r. alperes nyújtott be fellebbezést. A felperesek a bíróság hiánypótlási felhívásának nem tettek eleget, ezért az elsőfokú bíróság 19. sorszámú végzésével fellebbezésüket elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.26.406/2010/3. számú végzésével a fellebbezést elutasító határozatot helybenhagyta. A másodfokú eljárás során a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. Határozatának indokolása szerint a Fővárosi Bíróság mint közigazgatási bíróság ugyan megsértette a Pp. 2. § (1) bekezdésében írt tisztességes eljáráshoz való jogot, amikor a személyesen eljárt I.r. felperest nem tájékoztatta bizonyítási kötelezettségéről, és ezért a Pp. 2. § (3) bekezdése szerint méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthatna igényt. Azonban jogorvoslati lehetőségét nem merítette ki, ezért kártérítési igénye nem alapos. A Ptk. 349. §-a alapján a kártérítési igényt azért utasította el, mert a kártérítési per bírósága nem mondhatja ki a korábbi perben hozott ítélet jogszabálysértő voltát. A kártérítési igény harmadlagos, személyhez fűződő jog megsértése miatti jogcímét amiatt találta megalapozatlannak, mert önálló jogcímen személyiségi jogsértés nem állapítható meg.

A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog megsértése esetén járó méltányossági elégtételt biztosító kártérítésre akkor van lehetőség, ha a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. A közigazgatási perben a jogorvoslati eljárás fogalmi körébe tartozik a felülvizsgálati eljárás is. A jogorvoslati lehetőségek kimerítésének elmulasztása miatt nincs helye méltányos elégtételt biztosító kártérítésnek. Személyhez fűződő jogsértést pedig valamely eljárási szabály megsértése önmagában nem jelent.

A felperes jelen perben előterjesztett keresetében az ítélethozatal időpontjában érvényes árfolyamon számítandó, 8000 eurónak megfelelő forint kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperesek per tárgyává tett ítéletének indokolása megfelel a jogszabályi előírásoknak. A bíróságok álláspontjukat konkrétan és egyértelműen kifejtették, eljárási jogszabálysértés e körben nem merült fel. A felperes nem jelölte meg, konkrétan mely személyiségi joga sérült az alperesek eljárása során. A tisztességes eljáráshoz való jog megsértését az alperesek eljárása következtében megállapítani nem lehetett. Jogellenes magatartást az elsőfokú bíróság az I.-II.r. alperesek terhére nem állapított meg, ezért a Ptk. 339. §-a és 349. §-a alapján kártérítési felelősséggel nem tartoznak.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Határozata indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel a Ptk. 75., 84. és 349. §-át, továbbá a Pp. 2. és 221. §-át, és a kereset elutasítására vonatkozó indokait helytállónak találta.

Megállapította, hogy ugyan a kártérítési alapperben eljáró elsőfokú bíróság a felperesek másodlagos és harmadlagos keresetét érdemben nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy az elsődleges keresetet jogalapjában megalapozottnak ítélte, azonban a jogorvoslati eljárásban ezt a hiányosságot az I.r. alperes orvosolta. Értékelte a Ptk. 349. §-a, illetve a Ptk. 75-84. §-a szerinti jogcímeket is, és rövid indokolással, de kitért arra, hogy miért utasította el a keresetet. Erre a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint lehetősége volt. E tevékenysége nem valósítja meg a jogorvoslati jog megvonását. helyesen utalt arra az eljáró bíróság, hogy a kialakult joggyakorlat szerint a kártérítési pert tárgyaló bíróság nem mondhatja ki a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, az nem lehet újabb jogorvoslati fórum.