A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21343/2015/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.343/2015/9.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (fél címe 5, ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Péchy Kristóf ügyvéd (fél címe 4) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a Kővári Ügyvédi Iroda (fél címe 3, ügyintéző: dr. Kővári Kálmán ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a dr. Szikoráné dr. Bartók-Nagy Réka jogtanácsos által képviselt Alperesi beavatkozó (fél címe 1) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Székesfehérvári Törvényszék 2015. április 14. napján kelt - a 27.P.20.058/2012/95. és 96. számú végzéssel kijavított - 27.P.20.058/2012/85. számú ítélete ellen a felperes részéről 93. sorszám alatt és az I. rendű alperes részéről 91. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben, a következők szerint változtatja meg:

az I. rendű alperes fizetési kötelezettségét 6.942.664 (Hatmillió-kilencszáznegyvenkettőezer-hatszázhatvannégy) forintra emeli fel azzal, hogy ezen összegből 3.200.000 forint után 2009. december 23. napjától, 10.640 forint után 2010. szeptember 1. napjától, 305.251 (Háromszázötezer-kettőszázötvenegy) forint után 2011. január 1. napjától, 10.800 forint után 2011. március 25. napjától, míg 3.415.973 (Hárommillió-négyszáztizenötezer-kilencszázhetvenhárom) forint után 2012. szeptember 15. napjától köteles késedelmi kamatot fizetni;

az I. rendű alperes járadékfizetési kötelezettségét 52.253 (Ötvenkettőezer-kettőszázötvenhárom) forintra, míg perköltségfizetési kötelezettségét 200.000 (Kettőszázezer) forint plusz áfa összegre leszállítja;

II. rendű alperes fizetési kötelezettségét 1.735.264 (Egymillió-hétszázharmincötezer-kettőszázhatvannégy) forintra emeli fel azzal, hogy ezen összegből 800.000 forint után 2009. december 23. napjától, 2.260 forint után 2010. szeptember 1. napjától, 76.313 (Hetvenhatezer-háromszáztizenhárom) forint után 2011. január 1. napjától, 2.700 forint után 2011. március 25. napjától, míg 853.991 (Nyolcszázötvenháromezer-kilencszázkilencvenegy) forint után 2012. szeptember 15. napjától köteles késedelmi kamatot fizetni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 373.300 (Háromszázhetvenháromezer-háromszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes magas, erős testalkatú, kb. 120 kg súlyú férfi, aki évtizedeken keresztül fakitermelőként dolgozott. 2009. december 18-án otthonába tartva a havas úton megcsúszott úgy, hogy a jobb bokája aláfordult. Lába erősen bedagadt és véraláfutásos lett, azt otthonában pihentette, borogatta. Állapota nem javult, a háziorvos ezért 2009. december 22-én az I. rendű alperes ambuláns rendelésére utalta. Az ambuláns vizsgálatnál az orvos rögzítette a jobb kül- és belboka duzzanatát, a lábon a kiterjedt bevérzést, azt, hogy a mozgások korlátozottak, fájdalmasak, az alsó végtagokon kiterjedt visszértágulatok láthatók. Az UH vizsgálat során az ellenoldali bokaízülethez képest eltérés nem volt tapasztalható. A röntgenfelvételt az ellátó orvos nem látta, a lelet szerint törés nem volt tapasztalható. Az I. rendű alperes a boka rándulását, húzódását állapította meg, jegelést, borogatást, pihenést, valamint rugalmas pólya felhelyezését javasolta, fájdalomcsillapító szedését is előírta, 1 hét múlva kontrollra rendelte vissza a felperest. A kontrollvizsgálat során rögzítették, hogy a duzzanat jelentősen enyhült, illetőleg, hogy a felperes fájdalmai megszűntek. A felperes 2010. február 10-én ismét elment a háziorvoshoz fájdalomcsillapítót íratni, aki ekkor beutalta a ...i Rehabilitációs Szakrendelésre. A II. rendű alperes 2010. február 17-én megvizsgálta a felperest, észlelte, hogy a bokaízület stabil, a külboka felett minimális duzzanat látható, az addig alkalmazott terápiát írta elő a továbbiakban is. A felperes fájdalmai továbbra is fennmaradtak, lábát terhelni nem tudta. A felperest 2010. június 21-én a háziorvos az I. rendű alperes traumatológiai szakrendelésére utalta, ahol az elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy a sípcsont és a szárkapocscsont között nagyfokú rés látható, a sípcsont és a szárkapocscsont szalagos összeköttetése (syndesmosis) megnyílt. Konzervatív, fizikoterápiás kezelést írtak elő, a felperes panaszai azonban nem enyhültek, ezért 2010. július 13-án a ... Kórházát kereste fel. Az elvégzett vizsgálatok során megállapították az ún. Weber C típusú szárkapocscsont törés gyógyult képét, a látott elváltozások korrigálására gördülő talpas ortopéd cipő viselését ajánlották, illetőleg felmerült az ízületi merevítő műtét szükségessége, amelyet 2011. március 21-én a II. rendű alperes el is végzett. A felperes otthon előbb járókerettel közlekedett, a későbbiekben mankóval, a műtétet követően 4 hónap időtartamban szorult ápolásra, további 4 hónapig pedig gondozásra. A felperesnél a baleset következményeként a jobb bokaízület teljes merevségével, a jobb alsó végtag megrövidülésével, csökkent terhelhetőségével járó maradandó fogyatékosságként értékelhető állapot alakult ki. Állapota végleges, abban sem jelentős javulás, sem jelentős rosszabbodás nem várható. Ez az állapot korlátozza mindazon tevékenysége ellátásában, amelyek nehéz fizikai erőkifejtéssel járnak, hosszan tartó állást, járást igényelnek. Mindennek következtében a felperes nem képes ellátni korábbi munkáját, jövedelemmel nem rendelkezik. Állapota a ház körüli teendők ellátásában is akadályozza, azokat a tevékenységeket, amelyeket korábban ellátott, helyette most hozzátartozói végzik. Fájdalmai időnként gyógykenőcs alkalmazását, illetőleg fájdalomcsillapító szedését is szükségessé teszik. Jelenlegi állapota a fájdalmon túl a mindennapi életében is zavarja.

Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6.923.290 forintot, továbbá 3.200.000 forintnak 2009. december 23. napjától, 10.640 forintnak 2010. szeptember 1. napjától, 10.800 forintnak 2011. március 25. napjától, 48.000 forintnak 2011. június 1. napjától, 25.600 forintnak 2011. október 1. napjától, míg 3.628.250 forintnak 2012. szeptember 15. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 2015. április 1. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig esedékesen 58.800 forint járadékot, továbbá 400.000 forint perköltséget. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.730.320 forintot, továbbá 800.000 forintnak 2009. december 23. napjától, 2.260 forintnak 2010. szeptember 1. napjától, 2.700 forintnak 2011. március 25. napjától, 12.000 forintnak 2011. június 14. napjától, 6.400 forintnak 2011. október 1. napjától és 906.560 forintnak 2012. szeptember 15. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatát, valamint 2015. április 1. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig esedékesen havi 14.700 forint járadékot, továbbá 100.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítéletnek a járadékra vonatkozó rendelkezését - ide értve a lejárt járadékokat is - előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.