BH 2005.9.307 Lopás bűncselekményének és szabálysérté-sének elhatárolásánál azt kell vizsgálni, hogy az elkövető szándéka milyen érték elkövetésére irányult - Erre betöréses és jármű-feltöréses lopások elkövetőinél - általában a helyszínen, az elkövetők által hozzáférhetővé vált és általuk reálisan elvehető legnagyobb értékek alapulvételével lehet következtetni [Btk. 16. §, 316. §].

Az elsőfokú bíróság a 2002. december 5-én kihirdetett ítéletével N. I. T. terheltet lopás bűntettének kísérlete miatt 1 évi és 2 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt által előzetes fogva tartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította, és kötelezte őt a felmerült 16 852 forint, valamint a jövőben esetleg felmerülő bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett - a ter­helt és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. Fellebbezésüket a másodfokú eljárásban - becsatolva a terhelt azon nyilatkozatát, amellyel a cselekmény elkövetését beismerte, de azzal együtt, hogy hangoztatta, a kérdéses gépjárműből 10 000 forintot meg nem haladó értéket kívánt megszerezni - a cselekmény enyhébben büntetendő lopás vétsége kísérletének minősítése és a büntetés enyhítése érdekében tartották fenn.

A F.-i Bíróság a 2004. március 24-én meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a jövőbeni bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés mellőzésével - és az összbüntetési eljárás lefolytatására felhívás mellett - helybenhagyta.

A jogerős határozatokkal megállapított tényállás szerint a döntően vagyon elleni bűncselekmények miatt összesen hét esetben büntetett, ezen belül egy ízben végrehajtható, egy ízben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terheltet cselekménye előtt legutóbb a S.-i Városi Bíróság 1997-ben jogerős ítéletével bűnsegédként elkövetett lopás bűntette miatt 13 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A cselekmény elkövetésekor gépjárművek feltörésével összefüggően két külön büntetőeljárás folyt ellene hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények, illetve 2 rb. jelentős értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után a P.-i Bíróság 2003. március 12-én jogerőre emelkedett ítéletével hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását - azzal, hogy nevezett pártfogó felügyelet alatt áll - 3 év próbaidőre felfüggesztette. A B.-i Bíróság pedig a 2003. május 9-én jogerőre emelkedett ítéletével 2 rb. jelentős értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt, halmazati büntetésül 3 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte.

A terhelt ismeretlenül maradt társával együtt 2001. október 16-án délután személygépkocsival megjelent B.-en az N. utcában. Mialatt társa a gépkocsiban maradva a közelben figyelt, a terhelt az ott parkoló gépkocsik közül a B. J. sértett tulajdonában lévő, lezárt állapotú, Renault S. típusú személygépkocsi jobb oldali első ajtajának zárbetétjét kifeszítette. Ezután, annak érdekében, hogy a jármű utasterében értékek után kutasson, és azokat jogtalanul eltulajdonítsa, beült a járműbe.

Ezt észlelve a helyszín közelében tartózkodó sértett felszólította a terheltet, hogy hagyja el a járművet. A terhelt a járműből kiszállva a sértettet hangosan szidalmazta, és kést vett elő, majd miközben azzal a sértettet fenyegette, a helyszínről elszaladt.

A jármű utasterében diszkont áruházban vásárolt élelmiszerek, háztartási vegyipari cikkek, kozmetikumok voltak, amelyek értéke összesen 100 000 forintot tett ki. A terhelt a rongálással 21 600 forint kárt okozott, amely nem térült meg.

A jogerős határozatok ellen a terhelt nyújtott be meghatalmazott védője útján - a Be. 405. §-a (1) bekezdésének b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben elsődlegesen a cselekmény vagylagosan 2 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett lopás vétsége kísérletének [Btk. 316. § (1) bekezdése és (2) bekezdése, valamint annak d) pontja és Btk. 16. §-a] minősítését és az ehhez képest törvénysértően súlyos szabadságvesztés büntetés enyhítését, másodlagosan a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

Az indítvány indokolása szerint tévedtek az eljárt bíróságok, amikor arra a jogi álláspontra helyezkedtek, hogy a terhelt szándéka 10 000 forintot meghaladó, vagyis a Btk. 138/A. §-a szerinti kisebb érték megszerzésére irányul.

Az adott tényállásból ugyanis kizárólag arra vonható megalapozott jogi következtetés, hogy a gépjármű utasterében lévő nagy mennyiségű, azonban egyedi specifikus értékeit alapul véve vélhetően szabálysértési értékhatár alatti, diszkont áruházban vásárolt élelmiszerek értéke nem haladta meg a szabálysértési értékhatárt. Ezért még több dolog eltulajdonítása esetén sem léphette volna át az elkövetési érték a szabálysértési értéknek a felső határát.

Az indítvány emellett - hangsúlyozva, hogy szem előtt tartja a Be. 420. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit, és a megállapított tényállást nem támadja - utalt arra, hogy a másodfokú eljárásban a terhelt beadványt nyújtott be, amelyben tagadó védekezését megváltoztatta, és a bűncselekmény elkövetését elismerte. Ugyanakkor e nyilatkozatában hangsúlyozta a terhelt azt is, hogy a gépkocsiból csupán 10 000 forintot meg nem haladó értéket képviselő cikkeket kívánt eltulajdonítani.

A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a tényállást támadónak, ekként törvényben kizártnak, míg egyéb vonatkozásban alaptalannak értékelte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok az irányadó tényállásból helyes következtetést vontak le arra, hogy a terhelt szándéka a gépkocsi utasterében könnyen hozzáférhetően elhelyezett ingóságok közül 10 000 forintot mindenképpen meghaladó értékű ingóság eltulajdonítására irányult. Mivel a támadott határozatok egyéb tekintetben is törvényesek, a felülvizsgálati indítvány törvényben kizártkénti elutasítására tett indítványt.

A nyilvános ülésen a védő indítványát azzal tartotta fenn, hogy az - álláspontja szerint - a megállapított tényállást semmilyen vonatkozásban nem támadja, éppen ellenkezőleg, az abban foglalt tényeken alapul.

A legfőbb ügyész képviselője a határozatok hatályban tartását kérte.