BH 2015.7.193 Az utas által a vasúti személyszállítással kapcsolatban előterjesztett panasz alapján a békéltető testület előtt megindult eljárás fogyasztói jogvitának minősül, amelynek elbírálására a békéltető testület hatáskörrel rendelkezik [1997. évi CLV. tv. 18. § (1) bek., 34. § (3) bek., 2005. évi CLXXXIII. tv. 79/A. §, 79/B. §, 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 685/D. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.22631/2012/5., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20640/2013/7., Kúria Pfv.20716/2014/4. (*BH 2015.7.193*)

***********

[1] A perben nem szereplő Dr. B. O. (a továbbiakban: utas) 2011. december 25-én feleségével és kutyájával Budapestről kívánt Törökszentmiklósra vonattal utazni. Az utazáshoz első osztályú menetjegyet váltott és megfizette az élőállat szállításának viteldíját is. A jegyellenőr a vonaton tájékoztatta, hogy kutya nem utazhat első osztályon, ezért az utas a feleségével együtt átült a másodosztályra, majd 2012. január 13-án panaszt nyújtott be a vasúttársaság felperesnél. Kárigényét azonban elutasították azzal, hogy a menetdíj-különbözet visszatérítésére csak akkor kerülhetett volna sor, ha a jegyvizsgálótól igazolást kért volna. Ezt követően az utas az alperesi békéltető testülethez fordult, amely ajánlásával a felperest az utas részére 4280 forint megfizetésére kötelezte.

[2] A felperes keresetében az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az utas panaszának elbírálására az alperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 18-38/C. §-ai, az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i, a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendeletének (EK rendelet) 30. és 37. cikke, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (Vtv.) 79/A- 79/B. §-ai, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6/A. §-a értelmében nem rendelkezett hatáskörrel. A vasúti személyszállítást igénybe vevő személy panaszának elbírálása szerinte a Nemzeti Közlekedési Hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vonta kétségbe, hogy a felperes által megjelölt jogszabályok eljáró igazgatási szervként a Nemzeti Közlekedési Hatóságot nevesítik, álláspontja szerint azonban ez nem jelent kizárólagos hatáskört az utas panaszának elbírálására. Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése ugyanis általános hatáskörrel ruházza fel őt a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes ajánlását hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

[5] A határozat indokolása szerint az utas a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § d) pontja értelmében fogyasztónak is minősül, ezért sérelmei orvoslására párhuzamos jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésére. Választása szerint fordulhat panasszal a vasúti igazgatási szervhez, illetve fogyasztói jogvita rendezése iránti kérelemmel az alperesi békéltető testülethez. A vasúti igazgatási szerv tehát nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel az ilyen típusú jogsérelmek elbírálására.

[6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és - tartalmilag - az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

[7] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az EK rendelet 30. cikkét, a Vtv. 79/A. § (3) bekezdését, 79/B. § (1) és (6) bekezdéseit, valamint 88. § (1) bekezdés a) pontját, a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6/A. §-át, és az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontját.

[8] Kifejtette, hogy az Fgytv. 18. § (1) bekezdéséhez képest a Vtv., valamint a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet speciális rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek az utasok vasúti panaszainak elbírálását a Nemzeti Közlekedési Hatóság kizárólagos hatáskörébe utalják. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a Vtv. 79/B. §-a értelmében egyedi ügyekben jár el, és bármely olyan döntést meghozhat, amely alkalmas az utas által elszenvedett jogsérelem orvoslására.

[9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

[10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[11] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

[12] A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes rendelkezett-e hatáskörrel az eljárás tárgyát képező ajánlás meghozatalára.

[13] A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogai­ról és kötelezettségeiről szóló EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése szerint minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több szervet, amely a rendelet előírásainak megtartását ellenőrzi. A rendelet 30. cikk (2) bekezdése kimondja azt is, hogy a rendelet megsértése miatt minden utas panaszt nyújthat be a kijelölt megfelelő szervhez vagy valamely tagállam által kijelölt bármely más megfelelő szervhez.

[14] A Vtv. 79/A. § (1) bekezdése mindezekre figyelemmel akként rendelkezik, hogy az utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok általi megtartását a vasúti igazgatási szerv felügyeli, amely e körben hivatalból ellenőrzi - többek között - az EK rendeletben foglaltak megtartását is. A Vtv. 79/A. § (3) bekezdése az e rendelkezéseknek az utasok széles körét érintő megsértése esetére meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyekre a vasúti igazgatási szerv jogosult, a Vtv. 79/B. § (1) bekezdése pedig lehetővé teszi, hogy a vasúti személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy panaszt terjesszen elő a vasúti igazgatási szervnél, ha álláspontja szerint a vasúti társaság megsértette a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott valamely rendelkezést. A vasúti igazgatási szerv a panasz alapján a Vtv. 79/B. § (6) bekezdése értelmében a szükséges hatósági lépések megtételéről rendelkezik és erről a panaszost tájékoztatja.

[15] Vasúti igazgatási szervként a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése a Nemzeti Közlekedési Hatóságot jelöli ki.

[16] E rendelkezésekből kitűnően a Nemzeti Közlekedési Hatóság az utas panasza alapján indult eljárásban hatósági jogkörrel rendelkezik, és jogosult a jogsértést elkövető vasúti társaságot érintő hatósági jellegű intézkedések megtételére. Az utas panaszának megalapozottsága esetén bármely olyan hatósági intézkedést megtehet, amely biztosítja az utast megillető jogok megóvását.

[17] Az EK-rendelet 30. cikkének végrehajtására azonban - a rendelet előírásaiból kitűnően - nemcsak egy kizárólagos hatáskörrel rendelkező igazgatási szerv, hanem több szervezet is kijelölhető. Nem írják elő az EK-rendelet és az ismertetett hazai jogszabályok azt sem, hogy az utasok jogsérelmének elbírálására a Nemzeti Közlekedési Hatóság kizárólagos hatáskörrel rendelkezne.

[18] Az utas ugyanakkor - az ítélőtábla helyes megállapításának megfelelően - a régi Ptk. 685/D. §-a értelmében fogyasztónak, az általa kezdeményezett eljárás pedig fogyasztói jogvitának minősül. Az egyedi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése pedig - mint ahogy erre a Kúria Pfv. IV. 20.139/2014/4. számú ítéletében már rámutatott - az alperesi békéltető testület hatáskörébe tartozik. Az alperes ezért a jelen esetben jogosult volt az utas egyéni jogsérelmének orvoslására.