A Kúria Bfv.166/2012/5. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 427. §] Bírók: Katona Sándor, Kónya István, Mészár Róza, Molnár Gábor Miklós, Varga Zoltán
A határozat elvi tartalma:
A megtámadott határozatok megváltoztatása és a terhelt felmentése a becsületsértés vétségének vádja alól az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján.
***********
KÚRIA
Bfv.X.166/2012/5.szám
A Kúria Budapesten, a 2012. évi május hó 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
í t é l e t e t:
A rágalmazás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője, valamint a legfőbb ügyész által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 4.B.964/2008/2. számú, továbbá a Fővárosi Bíróság 20.Bf.7368/2009/6. számú ítéletét megváltoztatja,
a terheltet a Btk. 180. § (1) bekezdés b) pontja szerinti becsületsértés vétségének vádja alól felmenti.
Az ítélet ellen fellebbezésnek és újabb felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s:
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 4.B.964/2008/2. számú, 2009. június 2-án kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében, és ezért egy évre próbára bocsátotta.
Az első fokú határozatot a terhelt és védője által a terhelt felmentése érdekében bejelentett fellebbezésre tekintettel a Fővárosi Bíróság a 2009. november 5. napján kelt 20.Bf.7368/2009/6. számú ítéletével felülbírálta; azt megváltoztatva a terhelt cselekményét a Btk. 180. § (1) bekezdés b) pontja szerinti becsületsértés vétségének minősítette és a vele szemben alkalmazott intézkedést megrovásra enyhítette; egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.
Az első fokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege a következő:
A terhelt, aki újságíró, egy napilapban és annak internetes portálján a következőket írta:
"Az ünnep legemelkedettebb pillanatában a degeszre zabált társaság valamely házigazda beosztású tagja kisettenkedik a spájzba, és onnét egy palack ...-t hoz elő, amelyet a népes társaság a legnagyobb áhítattal fogyaszt, a nők még nyelvüket is öltögetik, belenyalunk, vihogják, amitől, mondjuk, falnak tudok menni, de a férfiak is komoly arccal néznek össze és koccintanak, és ilyenkor tényleg a világ legsznobabb, legbunkóbb, legérzéketlenebb köcsögének érzem magam, mert nem tudom megállni, hogy ne szóljak: de hát ez szar! Tízből kilencszer a ....kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzeti Büszkeséget és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis ... cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt, áhítattal a szart; ez van megetetve (itatva) a sokat szenvedett néppel, és legalább kétszer (vö.: állami vállalat) meg kifizettetve vele, be van magyarázva a legsuttyóbb demagógiával, jobbról és balról is, bőven, hogy ez a nemzeti kincs, ezt így kell csinálni, mindannyiunk pénzéből, és ez nekünk jó, nagyon jó, és végül még jó pofát is kell vágni hozzá, ünnepélyeset. Így alázza meg az ország lakóit (alattvalóit) a görénykurzus fél liter alkoholtartalmú italon keresztül.
És hát megint emlékeztetnék mindenkit arra, hogy mekkora rinyálás volt itt annak idején, hogy jönnek a külföldiek, oszt tönkreteszik majd ...-t, piacot vesznek meg összemultiznak mindent, összeidegenszerűznek, aztán meg kiderült, hogy a külföldiek pazar borokat készítenek éppúgy, ahogy a néhány szerencsés, eltökélt és roppant tehetséges magyar családi borászat, újra világhírűvé próbálják tenni ...-t, ez az üzleti érdekük (pfuj, profit!) ugyanis, mi meg állami pénzből, közösségileg próbáljuk megsemmisíteni azt, amit eddig elértek, nehogy valami sikerüljön már. Ah. Pedig igazából nem pampogni akartam, hanem. Sőt.
Mert a minőségi bortermelés még az országnak azon nagyon kevés kis zugai közé tartozik, amelyik működni látszik, jobbnál jobb dolgokat produkál, például az elmúlt egy-két évben teljesen újrateremtődött a t... sz... műfaja, pedig a sz. aztán tényleg padlón volt, évekig csak a legszörnyűbb, kenyérhéjízű és -illatú, édes-savanyú, a legváltozatosabb borászati hibákat felvonultató borok jelentek meg ezen a néven, de aztán jött Sz., jött az O., és végül most jött D., ezerhatszázért, egy büntető t. selejt árának alig kétszereséért, na, ez a nemzeti kincs."
A terhelt a jogerős határozatok ellen - védője útján - felülvizsgálati indítványt nyújtott be; a Legfelsőbb Bíróság azt elbírálva a 2010. május 11. napján kelt Bfv.I.282/2010/3. számú végzésével a megtámadott határozatokat hatályban tartotta.
A terhelt ezt követően - jogi képviselője útján - kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a továbbiakban: Bíróság) a Magyar Köztársaság ellen.
A 23954/10. szám alatt iktatott kérelmében arra hivatkozott, hogy a büntetőjogi felelősségének megállapítása a véleménynyilvánítás szabadságához való jog megsértésének minősült.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Második Szekciója a 2011. június 19-én kelt és 2011. október 19-én véglegessé vált ítéletével megállapította, hogy a Rómában, 1950. november 4. napján kelt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezménynek (a továbbiakban: Egyezmény) a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 10. cikkét megsértették. E cikk a következőket tartalmazza:
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!