BH 2004.2.76 Ha a Munka Törvénykönyve hatálya alá eső munkáltatót a saját szabályzata kötelezte a munkaszerződés-módosítás felajánlására és volt - a munkavállalóéval akár részben azonos - felajánlható munkakör, a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy az előzőekkel ellentétes magatartása rendeltetésszerű volt; ennek bizonyítása hiányában a magatartását jogellenesnek kell tekinteni [Mt. 3. §, 89. §]

A felperes 1995. október 2-ától kezdődően tenyésztésvezető II. munkakörben fennálló munkaviszonyát az alperes a 2000. november 21-én kelt rendes felmondással 2001. január 6-ával megszüntette. Ennek indokolása szerint a társaság igazgatósága október 31-ei ülésén a határozatával módosította a szervezeti és működési szabályzatát, a társaság szervezeti felépítését, és a tenyésztésvezető II. munkakört megszüntette. A munkavállaló végzettségének megfelelő más munkakör az Rt.-nél nincs.

A felperes keresete az alperes intézkedés jogellenességének megállapítására, és a munkaviszonya helyreállítására irányult.

A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért a felperest visszahelyezte az eredeti munkakörébe.

A tényállás szerint az alperes Rt. vezérigazgatója - aki a felperes volt házastársa - miután a felperes a házasságuk felbontása iránt keresetet terjesztett elő, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezte, erre azonban a felperes nem volt hajlandó. Ezt követően, a 2000. október 31-ei ülésén tárgyalta az igazgatóság a szervezeti működési szabályzat módosítását, melyre vonatkozó javaslatot a vezérigazgató terjesztette elő. Az igazgatóság határozata szerint - többek között - törlésre került a tenyésztésvezető II. munkakör, melynek helyébe a laboráns, termékenyítésvezető beosztás lépett. Az igazgatósági határozat előírta a szükséges munkaszerződés módosítások előterjesztését, amelynek elfogadása, illetve a végzettségnek megfelelő munkakör hiányában az igazgató köteles a határozat végrehajtása érdekében a munkaviszonyt felmondani.

A munkaügyi bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy az alperes kizárólag a felperes munkaviszonyát szüntette meg. A tenyésztésvezető II. munkakör helyébe lépett laboráns, termékenyítésvezetői beosztás valójában a felperes által korábban betöltött munkakörrel egyezik meg, és e munkakör az alperesnél betöltetlen maradt. Ezért az elsőfokú bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy a felmondás indokolása nem valós, mert csak a felperes munkakörének elnevezése változott, másrészt nem felel meg a valóságnak, hogy a munkáltatónál nincs a felperes végzettségének megfelelő munkakör.

A munkaügyi bíróság a rendes felmondás jogellenességének megállapítása mellett az alperes Mt. 100. §-a (2) bekezdésére alapított kérelmét elutasítva nem mellőzte a felperes eredeti munkakörébe történő visszahelyezését, kifejtve, hogy a felperes továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól elvárható.

A alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét annak helytálló indokainál fogva helybenhagyta.

A megyei bíróság a fellebbezésben foglaltakat értékelve megállapította, hogy nincs jelentősége annak, hogy az alperes 2000. december 1-jén - november 1-jére visszaható hatállyal - P. M. üzemvezetőt "megbízta" a laboráns, termékenyítésvezetői munkakör ellátásával is, mert a felperes eredeti - csupán elnevezésében megváltozott - munkaköre szerinti álláshely az alperes szervezeti működési szabályzata szerint nem szűnt meg, jelenleg is betöltetlen, akkor is, ha e munkakörbe tartozó feladatok egy részével más munkavállalóját bízta meg az alperes.

A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy miért nem várható el a munkavállaló további foglakoztatása, melyre vonatkozó bizonyítást az alperes meg sem kísérelte.

A jogerős ítélet ellen törvénysértésre hivatkozva az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte.