A Kecskeméti Törvényszék Pf.20398/2011/8. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 295. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Bulla László, Koós Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Kiskőrösi Járásbíróság P.20599/2009/12., *Kecskeméti Törvényszék Pf.20398/2011/8.*, Kúria Pfv.22141/2011/5. (BH 2013.3.70)

***********

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Pf.20.398/2011/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a dr. Ba Mariann ügyvéd (fél címe 3) által képviselt felperes neve6200 Kiskőrös, Budai Nagy Antal u. 17. szám alatti lakos felperesnek,- a másodfokú eljárás során dr. Molnár Sándor ügyvéd (fél címe 3) által képviselt alperes nevealperes címe alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránti perében a Kiskőrösi Városi Bíróság 2010. november 16. napján kelt 5.P.20.599/2009/12. számú ítélete ellen az alperes részéről 14., 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000-(Húszezer) forint elsőfokú perköltséget, egyben mellőzi az alperes kötelezését a felperes részére 80.000 forint plusz ÁFA ügyvédi munkadíjból és 15.000 forint illetékből álló perköltség megfizetésére.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.500-(Tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú eljárási költséget,

továbbá fizessen meg az államnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága külön felhívására 18.000-(Tizennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A peres felek megelőzően házastársak voltak, házasságukat a Kiskőrösi Városi Bíróság a 2008. július 8. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 5.P.20.131/2008/4. számú ítéletével felbontotta. A házasság felbontását megelőzően a peres felek 2008. július 8. napján jogerőre emelkedett egyezségben egyebek mellett a vagyonközösség megszüntetését illetően akként rendelkeztek, hogy az ingó vagyonközösség megszüntetése részben már közöttük megtörtént, míg a felek közös tulajdonát képezi a ... ebből a felperes kilép és az alperes tulajdonába kerül, minden ahhoz tartozó dologgal és joggal. Ugyancsak a felek közös tulajdonát képezi a Bt. melyből az alperes lép ki és a felperes tulajdonába kerül, minden ahhoz tartozó dologgal és joggal. Egyben abban is megállapodtak a felek, hogy a cégbírósági változás bejegyzéséhez szükséges okiratokat egymásnak kölcsönösen aláírják. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 2008. december 31. napjáig megfizet az alperesnek 5.000.000 forintot, egyrészt az alperes és a közös gyermekek lakhatása kérdésének elősegítése, illetve a volt közös lakáson végzett közös beruházások teljes elszámolása végett. Megállapodtak a felek abban, hogy a házastársi vagyonközösségüket képező, de a felperes nevén lévő mezőgazdasági ingatlanok házastársi vagyonközösség megszüntetése jogcímén a felperes tulajdonába kerülnek. Rögzítették, hogy valamennyi, a házastársi közös vagyon részét képező tartozást a felperes köteles kifizetni és a fentiekre tekintettel kijelentették, hogy ennek megfelelően, azaz a fenti rendelkezések érvényesülése esetén szűnik meg teljeskörűen a felek között a házastársi vagyonközösség.

A felperes az általa vállalt 5.000.000 forintot az alperes által vele szemben megindított végrehajtási eljárás keretében egyenlítette ki. A felperes írásban eredménytelenül szólította fel alperest a társasági részesedést átruházó okirat, az üzletrész megszerzői nyilatkozat és üzletrész átruházási okirat, az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege, a társasági szerződést alapító okiratra módosító okirat, a tagjegyzék változása és az ügyvezetői tisztség elfogadására vonatkozó okirat aláírására, melynek következtében az egyezségben vállalt, a Kft és a Bt. tulajdonosi viszonyainak rendezése a felek között nem történt meg.

A felperes keresetében a Ptk. 5. § (3) bekezdése alapján kérte az alperes jognyilatkozatának pótlását a Bt. esetén a társasági részesedést átruházó okirat, valamint a társasági szerződés módosítása és a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalása, míg a Kft esetében az alapító okirat és módosító okirat, a tagjegyzék, az üzletrész átruházására vonatkozó okirat, a tisztségviselői elfogadó nyilatkozat és nyilatkozat az összeférhetetlenségről okiratok tekintetében, hivatkozva arra, hogy a jogerős egyezségben akként állapodtak meg, hogy a felperes tulajdonába kerül a ... minden ehhez tartozó dologgal és joggal, míg az alperes nevére kerül a ... Az ezzel kapcsolatos okiratok aláírására mindketten kötelezettséget vállaltak, amely elől azonban az alperes, bár erre jogi képviselője útján többször felszólította, elzárkózott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a felek megállapodása arra is kiterjedt, hogy a Volkswagen Transporter típusú gépjármű a teljes vagyonközösség megszüntetése keretén belül az alpereshez kerül, melynek tulajdonjogi rendezése nem történt meg, függetlenül attól, hogy a gépjármű az alperes birtokában van.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével pótolta az alperes aláírását valamennyi okiraton, amely ahhoz szükséges, hogy a Bt. kizárólagos tulajdonosa a felperes, míg a kiskőrösi ... kizárólagos tulajdonosa az alperes legyen. Kötelezte az alperest a felperes részére 15 napon belül 80.000 forint plusz ÁFA ügyvédi munkadíjból és 15.000 forint illetékből álló perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján a felperes keresetét a Ptk. 5. § (1) és (3) bekezdése alapján megalapozottnak találta. Tényként állapította meg, hogy a felek egyezsége értelmében a felek abban állapodtak meg, hogy egy-egy gazdasági társaságból a másik javára kölcsönösen kilépnek és az ehhez szükséges okiratokat aláírják, és a gazdasági társaságok az ahhoz tartozó összes dologgal és joggal az egyik, illetve a másik fél tulajdonába kerülnek házastársi vagyonközösség megszüntetése jogcímén. A feleknek az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nyilvánvalóan tudniuk kellett azt is, hogy a Bt tulajdonát képezi a vitás Volkswagen Transporter gépjármű, melyből az következik, hogy a Bt-hez kerülő minden dologgal és joggal való rendelkezés és tulajdonjog az autóra is vonatkozik, tehát ez is a felpereshez kerül a házastársi vagyonközösség megszüntetése jogcímén.

Az elsőfokú bíróság külön is utalt arra, hogy az alperes a bírói egyezség megtámadására vonatkozó felhívás ellenére sem terjesztett elő evonatkozásban szabályszerű viszontkeresetet, de bizonyítékot sem jelölt meg annak igazolására, hogy a bírói egyezség feltűnő értékaránytalanság címén érvénytelen volna. Mindezek alapján a jogerős bírói egyezség irányadó a felek házastársi vagyonközösségének megszüntetésére nézve, melyben a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egyes gazdasági társaságokból való kilépésükhöz szükséges nyilatkozatokat teljes mértékben a másik félnek megadják, ezt az alperes elmulasztotta és ezen magatartása a Ptk. 5. § (1) bekezdése szerinti joggal való visszaélésnek minősül. Ebből következően pedig a Ptk. 5. § (3) bekezdésében külön szabályozott olyan joggal való visszaélésről van szó, amely jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, mely a bíróság megítélése szerint lényeges felperesi méltánylandó érdeket sért, ezért a bíróság pótolta az alperesi nyilatkozatokat a rendelkező részben írt módon azzal, hogy gyakorlatilag minden olyan szükséges okiraton, szerződésmódosításon, vagy nyilatkozaton pótolta az alperesi aláírást, illetve hozzájáruló nyilatkozatot, amelyre ahhoz van szükség, hogy a Kft. kizárólag az alperes, míg a Bt. kizárólag a felperes tulajdonába kerüljön oly módon, hogy ezt a változást a cégbíróságon is át lehessen vezetni.