A Fővárosi Törvényszék Kf.650020/2015/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §, 13. §, 78. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §] Bírók: Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Matheidesz Ilona, Sára Katalin

Fővárosi Törvényszék

2.Kf.650.020/2015/15. szám

A Fővárosi Törvényszék a dr. Sebők Levente-István Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Sebők Levente-István ügyvéd által képviselt I.r., a dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Horváth Z. Péter ügyvéd által képviselt II.r., és a dr. Sebők Levente-István Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Sebők Levente-István ügyvéd által képviselt III.r. felpereseknek az irodavezető által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., Hiv. sz.: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. évi szeptember hó 10. napján kelt 3.K.28.115/2013/16. számú ítélete ellen az I.r. felperes által 18., a II.r. felperes által 20. és a III.r. felperes által 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2015. évi május hó 6. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. és III.r. felpereseket egyetemlegesen arra, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 150.000 (azaz egyszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 1.600.000 (azaz egymillió-hatszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Kötelezi továbbá a II.r. felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (azaz egyszázezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 2.400.000 (azaz kétmillió-négyszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l ás

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) az e célra kijelölt intervenciós készletek felhasználásával előállított mezőgazdasági termékeket és élelmiszert biztosít jótékonysági szervezetek, illetve segélyszervezetek révén a tagállamokban arra rászorulók számára. Az EU élelmiszersegély programjának nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokat az EU normái határozzák meg. Magyarország első alkalommal 2006-ben vett részt az EU élelmiszersegély programjában; annak lebonyolítását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) koordinálta, közbeszerzési eljárások kiírása mellett.

Az alperes 2008-ban azért indított versenyfelügyeleti eljárást több malomipari vállalkozás ellen, mert vélelmezte, hogy a lisztpiac felosztásáról és a gabonaipari termékek árának alkalmazása tárgyában folytattak megbeszéléseket, megsértve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11.§-át. Vélelmezte, hogy a malomipari vállalkozások piacfelosztó és minimálár meghatározó magatartása feltehetően kiterjedt a közbeszerzési eljárásokra, így az MVH által az élelmiszersegélyek tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásokra is. Bizonyítékait a GVH többek között a Tpvt. 65/A.§-a szerinti előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlén szerezte be.

Az alperes a 2011. évi június hó 15. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperesek a MVH által "intervenciós gabonakészletekből származó élelmiszersegélyek előállítása és a megrendelő által meghatározott raktárakba történő szállítása" tárgyában 2006 júliusában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán versenykorlátozó magatartást tanúsítottak azzal, hogy a vitaminozott liszt beszállítására vonatkozó pályázati tételek kapcsán felosztották egymás között a piacot. Ezért az I. és III.r. felpereseket egyetemlegesen 20 millió forint, míg a II.r. felperest 30 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A határozat indokolásában az alperes ismertette az élelmiszersegély programot, annak rendjét, a felperesek hátterét, az I. és III.r. felperesek közötti személyi összefüggést, a 2010. évi nettó árbevételeiket. Rögzítette, hogy a 2006. július 7-én meghirdetett tenderen a II. fordulóba tartozóan a 37-es tételszámon, a III. fordulóba tartozóan az 53-as tételszámon került megpályáztatásra 1 kg-os kiszerelésű BL-65 vitaminozott liszt beszállítása. Ebben az időben csak az I.r. felperesi jogelőd (a Három Malom) és a II.r. felperes foglalkozott vitaminozott liszt gyártásával. A 37-es tétel nettó értéke kb. 43.000.000 forint, az 53-as tétel értéke nettó 38.000.000 forint volt. A pályázat beadásának határideje 2006. július 19. napja volt, az eredményhirdetésre július 31-én, míg a szerződéskötésre 2006. augusztus 9. napján került sor.

Az I. és II. r. felperesek - az előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatáson felelt megállapodás szerint - a 2006. július 18-ai keltezésű megállapodást kötötték, mely szerint a "szerződő felek egybehangzóan kijelentik, hogy közbeszerzési pályázaton indultak (Közbeszerzési Értesítő 77. szám, 2006. július 7.)", valamint "rögzítik, hogy kapacitási nagyságukra tekintettel a közbeszerzési pályázaton nyertes fél a közbeszerzési pályázatban elnyert vitaminozott lisztmennyiség legyártására - a legyártott 50%-os lisztmennyiség ellenértékeként ellentételezésként felajánlott búzamennyiség 50%-a fejében - a pályázatban kiírt feltételekkel alvállalkozóként a másik féllel köt szerződést". A II.r. felperes július 18-án, míg a III.r. felperes július 17-én, legkésőbb július 18-án nyújtott be ajánlatot az MVH-hoz.

Az I.r. felperes pályázatot nem nyújtott be; e két tételre a II. és III.r. felperes pályázott, a 37-es tétel esetében a II.r., az 53-as tétel esetében a nyertes a III.r. felperes lett. A megkötött szerződés mindkét ajánlattevő részéről a vállaltak szerint teljesítésre került.

Az alperes beszerezve a felperesek álláspontját, valamint elemezve a felperesek jogsértő magatartását megállapította, hogy a felperesek a piacfelosztó célú jogsértő magatartást elkövették, annak csekély jelentőségűvé minősítésére, illetve a jogkövetkezmények alóli mentesülésre jogszerű lehetőség nincs. A legsúlyosabb jogsértő magatartásra figyelemmel indokoltnak látta a felperesekkel szemben bírság kiszabását. A bírságkiszabására vonatkozó indokolást, többek között az elvi alapokat, a súlyosító és enyhítő körülményeket határozata 117-126. pontjában sorolta fel. Hangsúlyozta, hogy a mérlegeléssel kikalkulált bírságösszeg nagyságára figyelemmel a bírság felperesek által kért alacsonyabb mértékben való megállapítására nem látott lehetőséget, az mindhárom felperes esetében a Tpvt. 78.§-ának (1) és (2) bekezdésében írtak szerinti mértékű, nem éri el a 2010-ben elért nettó árbevétel 10%-át.

A felperesek keresettel éltek.

Az I. és III.r felperes - a lényegében és érdemében megegyező - keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kérték annak megállapítására kötelezni az alperest, hogy nem követtek el jogsértést, nem sértették meg a Tpvt. hivatkozott rendelkezését. Másodlagosan a határozat megváltoztatását és a kiszabott bírság összegének eltörlését, illetve ennek mérséklését kérték. Arra hivatkoztak, hogy az adott és kifogásolt magatartással nem sértették meg a törvényi rendelkezéseket, a versenykorlátozónak minősített megállapodás megkötése során őket a piac, illetve a gazdasági racionalitás és a szükségszerűség vezette. Jóhiszeműen jártak el, a versenykorlátozó célzat szóba sem jöhet. Az alperes a megállapodást önkényesen értelmezte annak ellenére, hogy arra volt racionális magyarázat. Az alperes figyelmen kívül hagyta az általuk felhozott érveket, magyarázatokat. Hivatkoztak arra is, hogy az eljárás elhúzódása sértette a védekezéshez való jogukat, valamint arra is, hogy a velük szemben kiszabott jogkövetkezmény aránytalan és eltúlzott.