BH 2015.9.264 I. A bírósági felülvizsgálat nem a közigazgatási eljárás része, mind szervezetileg, mind eljárásjogi szempontból önálló.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Kf.650346/2013/9., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28115/2013/16., Kúria Kfv.37671/2014. (*BH 2015.9.264*), Fővárosi Törvényszék Kf.650020/2015/15., Kúria Kfv.37827/2015/19.

***********

II. A közigazgatási határozat jogszerűségét a bíróság a határozat hozatalakor hatályos jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.

III. A "folyamatban lévő ügy" a jogerős közigazgatási határozattal lezárul. Amennyiben a jogalkotó ki akarja terjeszteni e fogalmat a bírói felülvizsgálatra, akkor erről kifejezetten rendelkeznie kell [1952. évi III. tv. 146., 335/A., 339/A. §; 2004. évi CXL. tv. 12. §; 1987. évi XI. tv. 12. § (2) bek.; 2010. évi CXXX. tv. 15. §; 2012. évi CXXVIII. tv. 18/A. §; 1996. évi LVII. tv. 11., 47. §].

[1]Az alperes a 2011. május 19. napján kelt határozatában megállapította, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által az "intervenciós gabonakészletekből származó élelmiszersegélyek előállítása és a megrendelő által meghatározott raktárakba történő szállítása" tárgyában, 2006 júliusában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán a felperesek versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. A jogsértést abban látta megvalósulni, hogy a vitaminozott liszt beszállítására vonatkozó pályázati tételekre nézve felosztották egymás között a piacot, ezért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a alapján az I. r. és III. r. felpereseket egyetemlegesen 20 000 000 forint, míg a II. r. felperest 30 000 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

[2]A határozat indokolása szerint az I. r. és II. r. felperesek között létrejött együttműködési megállapodásban a felek egybehangzóan kijelentették, hogy közbeszerzési pályázaton indulnak, valamint rögzítették, hogy kapacitási nagyságukra tekintettel a közbeszerzési pályázaton nyertes fél alvállalkozóként a másik féllel szerződést köt. A jogsértés megállapítására figyelemmel az alperes a Tpvt. 77. §-a alapján döntött a jogkövetkezményről, amelynek során figyelembe vette az eset összes körülményét, az enyhítő és súlyosbító körülményeket egyaránt.

[3]A határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperesek keresetet nyújtottak be.

[4]Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az eljárási jogsértések (határidő elhúzódása) körében megállapította, hogy az a határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését nem eredményezheti, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelvei és a Tpvt.-ben foglalt ügyféli jogok az eljárás során nem sérültek.

[5]A fellebbezésükben az I. r. és III. r. felperesek az elsőfokú ítéletnek a kereseti kérelem szerinti megváltoztatását kérték.

[6]Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően feltárt tényállás alapján okszerűtlenül értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, azokból helytelen ténybeli és jogi következtetéseket vont le. Változatlan álláspontjuk szerint magatartásuk nem sértette a Tpvt. 11. § (1) és (2) bekezdéseit, illetve ilyen jogsértés az alperes által nem került bizonyításra. Előadták, hogy az alperes megsértette a Ket. 50. § (1) bekezdésében foglaltakat is. A bírság körében arra hivatkoztak, hogy az a Tpvt. 78. § (3) bekezdésébe ütközik, összege túlzó és indokolatlan. A 2014. március 27. napján érkezett előkészítő iratukban hivatkoztak a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi törvény) 18/A. §-ára és 21/A. §-ára, valamint a Fővárosi Törvényszék ezen jogszabályon alapuló 2. Kf. 649.964/2013/20. számú döntésére is. Kifejtették, hogy a másodfokú bíróságnak a jelen perben mint folyamatban lévő ügyben, figyelembe kell vennie a Szakmaközi törvény módosított (18/A. §) rendelkezését.

[7]A II. r. felperes a fellebbezésében jogsértés hiányában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Azzal érvelt, hogy az első fokon eljárt bíróság tévesen vont le következtetéseket, figyelmen kívül hagyta a szerződő felek szerződéskötéshez vezető akaratát. Előadása szerint csomagolási, illetve kapacitásbeli gondok miatt volt szükség a megállapodás megkötésére. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg ítéletében, hogy a megállapodást kötő felek indultak az adott pályázaton, mivel tény, hogy azon a III. r. felperes nem indult. A 2014. március 18. napján érkezett előkészítő iratában az I. r. és III. r. felperesekhez hasonlóan szintén hivatkozott a Szakmaközi törvényben, valamint az azon alapuló másodfokú döntésben foglaltakra is.

[8]A másodfokú bíróság a felperesek fellebbezésének helyt adott, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[9]Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy mivel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (1) bekezdése értelmében a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben a közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ebből következően irányadók a fellebbezési eljárásra vonatkozó fejezet főbb rendelkezései is, tekintettel arra, hogy a XX. fejezet - e körben - eltérően nem rendelkezik. Így a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Pp. 253. § (3) bekezdésében írtaknak megfelelően a fellebbezések és az ellenkérelem keretei között kellett vizsgálnia az elsőfokú ítéletet, melynek során azonban nem mellőzhette a felperesek által hivatkozott Szakmaközi törvényt, illetőleg annak a 2012. évi CLXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) beiktatott 18/A. §-át és 21/A. §-át, amelyeket az elsőfokú bíróság még nem alkalmazhatott.

[10]A másodfokú bíróság véleménye szerint a Módosító törvény 18/A. §-ában - amely a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan a Tpvt. 11. §-a szerinti tilalom megsértését érintően tartalmaz rendelkezéseket -, illetőleg az ahhoz tartozó indokolás szövegében érhető tetten a jogalkotói szándék. Eszerint cél, hogy "a módosítás nyomán bevezetésre kerülő új szabályrendszer mihamarabb kifejthesse az agrárium versenyképességét fokozó hatását, így indokolt az új rendelkezések hatálybalépését a folyamatban lévő ügyekre és a megismételt eljárásokra is kiterjeszteni". E törekvés meg is jelent a Szakmaközi törvénybe iktatott 21/A. §-ban szabályozottan.

[11]A másodfokú bíróság rögzítette, hogy felperesek a másodfokú eljárás során egyöntetűen kérték a módosított Szakmaközi törvény 2012. november 28. napjától hatályos rendelkezéseinek a figyelembevételét a még - jogerős ítélet hiányában - folyamatban lévő eljárásban. A másodfokú bíróság a fentiekkel ellentétes alperesi állásponttal nem értett egyet, és tévesnek találta a Kfv.VI.37.200/2009/9. és a Kfv.IV.37.669/2009/7. számú határozatokra való hivatkozást is.