A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28115/2013/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §] Bíró: Mohay György

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.K.28115/2013/16.

í t é l e t :

A bíróság a dr. Sebők Levente István ügyvéd (cím) által képviselt I. r. felperes (cím) I. r. felperesnek, a dr. Deák Péter ügyvéd (cím) által képviselt II. rendű felperes (cím)és az ugyancsak dr. Sebők Levente István ügyvéd (cím) által képviselt III. r. felperes (cím) , a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd (cím) által képviselt Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa (cím) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság I. r. felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására fizessen meg 900.000.-Ft (azaz Kilencszázezer forint) eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság II. r. felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására fizessen meg 900.000.-Ft (azaz Kilencszázezer forint) eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság III. r. felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására fizessen meg 900.000.-Ft (azaz Kilencszázezer forint) eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság felpereseket, hogy külön-külön 15 napon belül fizessenek meg alperesnek 30.000.-Ft-30.000.-Ft (azaz Harmincezer forint - Harmincezer forint forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál négy példányban előterjesztett, a Fővárosi Törvényszékhez címezett fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S :

A perben a bíróság a következő tényállást állapította meg:

A Gazdasági Versenyhivatal 2008. június 3-án versenyfelügyeleti eljárást indított számos ... vállalkozás ellen az 1996. évi LVII. törvény 11. §-ának, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikk (1) bekezdésének 101. cikke (1) bekezdésének feltételezett megsértése miatt.

A GVH annak vizsgálatára indított eljárást, hogy a rendelkezésére álló információk szerint az eljárás alá vont magyarországi ... vállalkozások 2004-től az ügyindítás napjáig több alkalommal különböző helyszíneken folytattak tárgyalásokat, kötöttek két- és több oldalú megállapodásokat a magyarországi ... felosztásáról, és a ... (jellemzően ...) esetében minimálárak alkalmazásáról, tervezett áremeléseikről.

A GVH vizsgálta többek között azt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a 2006. és 2008. években a ... által kiírt az intervenciós gabonakészletekből származó élelmiszersegélyek előállítása és a megrendelő által meghatározott raktárakba történő szállítása, vagy ehhez hasonló jogcímen, tárgyban kért közbeszerzési eljárások során előzetesen megállapodtak-e a felek az árakról, valamint a várható nyertesek személyéről, és ezen magatartásuk sérti-e a Tpvt. 15. §-ának, valamint az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.

A GVH az eljárásba ügyfélként bevonta I.r., II.r. és III. r. felpereseket is.

Az eljárás lefolytatását követően alperes a Vj-134/2008/275. számú határozatával megállapította, hogy I.r., II.r. és III. r. felperesek a ... által intervenciós gabonakészletekből származó élelmiszersegélyek előállítása és a megrendelő által meghatározott raktárakba történő szállítása tárgyában 2006 júliusában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán versenykorlátozó magatartást tanúsítottak azzal, hogy a vitaminozott liszt beszállítására vonatkozó pályázati tételek kapcsán felosztották egymás között a piacot.

Kötelezte ezért alperes I.r. és III. r. felpereseket egyetemleges kötelezettként 20 millió forint, valamint II. r. felperest 30 millió forint bírság megfizetésére.

A határozat indoklása szerint I.r. és II. r. felperesek között együttműködési megállapodás született, amely szerint a szerződő felek egybehangzóan kijelentik, hogy közbeszerzési pályázaton indultak, valamint rögzítik, hogy kapacitási nagyságukra tekintettel a közbeszerzési pályázaton nyertes fél a közbeszerzési pályázatban elnyert vitaminozott lisztmennyiség legyártására a legyártott 50%-os lisztmennyiség ellenértékeként ellentételezésként felajánlott búzamennyiség 50%-a fejében a pályázatban kiírt feltételekkel alvállalkozóként a másik féllel köt szerződést.

A pályázat során a 37. és az 53. tételre egyaránt két ajánlat érkezett II.r. és III. r. felperesek részéről. A vállalkozások más tételre nem pályáztak.

A lefoglalt, 2006. július 18-i keltezésű együttműködési megállapodás, melynek megkötését mindkét aláíró vállalkozás elismerte, arról tanúskodik, hogy I.r. és III. r. felperesek az ajánlattételi határidő lejárta előtt (2006. július 19.) felvette a kapcsolatot egymással annak érdekében, hogy megállapodásban rögzítsék, hogy bármelyik félnek a tenderen való sikeres szereplése esetén a másik féllel alvállalkozói szerződést köt a beszállítandó vitaminozott lisztmennyiség felének legyártására, melynek ellenértékét a feldolgozott termékért járó búzamennyiség fele képezi. A megállapodás versenykorlátozó jellege abban áll, hogy az ajánlattételi határidő lejártát, illetve az ajánlat módosítását, vagy visszavonását lehetővé tévő tárgyalási szakasz lezárultát megelőzően kötött ilyen megállapodás csökkenti, vagy akár teljes egészében ki is küszöbölheti a megállapodásban részes vállalkozások számára a vesztés kockázatát, és ezzel egyúttal az érdekeltségüket abban, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertes, illetve kedvezőbb ajánlatot tegyenek, mivel a háttérmegállapodásnak köszönhetően bármelyikük nyerése esetén gyakorlatilag mindketten nyertesekké válhatnak. Alperes szerint közömbös ebből a szempontból, hogy a felek között az alvállalkozói közreműködéséről szóló megállapodás létrejötte az indulni szándékozó vállalkozások ajánlatának benyújtását megelőző, vagy azt követő időpontra esik. Az eset körülményei ráadásul arra utalnak, hogy a felek közötti kapcsolatfelvétel korábban történt. Felperesek magatartása versenykorlátozó célzattal bírt és a közbeszerzési eljárás során alkalmas is volt a verseny korlátozására. Alperes a határozatában kifejtette, hogy az érintett piac és a csekély jelentőségű megállapodásra vonatkozó szabály miért nem alkalmazható, illetve vizsgálta az adott magatartás mentesülésének lehetőségét is.

A jogsértés megállapítását követően alperes a Tpvt. 77. §-a alapján döntött a jogkövetkezményről, e körben figyelembe vette az eset összes körülményét, az enyhítő és a súlyosbító körülményeket egyaránt.

A határozatok ellen felperesek kereseti kérelmet terjesztettek elő.

I. r. felperes kérte a határozat hatályon kívül helyezését és kérte alperest új eljárás lefolytatására kötelezését, amelynek során annak megállapítására kérte kötelezni alperest, hogy felperes nem sértette meg a Tpvt. hivatkozott rendelkezését. Másodlagosan kérte I. r. felperes a határozat megváltoztatását és a kiszabott bírság összegének eltörlését, illetve amennyiben erre a bíróság nem lát lehetőséget, kérte a kiszabott bírság mérséklését. I. r. felperes indoklásában hivatkozott arra, hogy felperes az adott és kifogásolt magatartással nem sértette meg a hivatkozott rendelkezéseket, a versenykorlátozónak minősített megállapodás megkötése során felperest a piac, illetve a gazdasági racionalitás és szükségszerűség vezette, felperes jóhiszeműen járt el, versenykorlátozó célzata, illetve versenykorlátozó hatása különösen nem volt a nevezett megállapodásnak. Az adott megállapodást alperes önkényesen értelmezte annak ellenére, hogy volt rá racionális magyarázat. Alperes figyelmen kívül hagyta a felperes által felhozott érveket, magyarázatokat.