A Pécsi Ítélőtábla Pf.20083/2017/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 234. §, 251. §, 257. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Pf.V.20.083/2017/3. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (címe) III. rendű alperesek ellen szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék 2017. február 1-jén kelt .../10. számú ítélete ellen a felperes által 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy érvénytelen az I. rendű alperes, mint zálogjogosult és a II-III. rendű alperesek, mint zálogkötelezettek között 2005. július 28. napján létrejött JD3-40011283. számú jelzálogszerződés 10. pontjának és a 2008. augusztus 13-án létrejött JDM-40064177. számú jelzálogszerződés 5. pontjának a következő rendelkezése: "A felek - a 12/2003.(I.30.) Kormányrendeletben foglalt szabályok alapján - rögzítik, hogy a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés esetén az értékesítésre a bank kielégítési jogának megnyíltától számított 270 napon belül azon a legalacsonyabb eladási áron kerülhet sor, amelyet a bankkal szerződéses jogviszonyban álló, a tevékenység végzésére megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, ingatlan-értékbecséléssel is foglalkozó cégek/egyéni vállalkozók (a továbbiakban értékbecslők) valamelyike a kielégítési jog megnyílását megelőző 90 napnál nem régebbi, vagy a kielégítési jog megnyíltát követő 120 napon belül elkészített, likvidációs (menekülési) értékre vonatkozó értékbecslésben - lakóingatlan esetében a lakott, illetve a kiürített állapotra vonatkozóan külön-külön - meghatározott. A likvidációs (menekülési) érték megállapítása a zálogtárgy 30 napon belüli értékesíthetőségét alapul véve történik. A zálogkötelezettek kijelentik, hogy az értékbecslők közül bármelyik által végzett értékbecslést teljes mértékben elfogadják, valamint tudomásul veszik, hogy a bank jogosult az értékbecslők közül az értékbecslést elvégző személy kiválasztására."

A II-III. rendű alperest a fentiek tűrésére kötelezi.

Mellőzi a felperes perköltségben marasztalását és kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 35.000 (harmincötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 84.000 (nyolcvannégyezer) forint le nem rótt együttes első- és másodfokú illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A II-III. rendű alperesek, mint adósok 2005. július 28-án kötöttek az I. rendű alperes hitelezővel kölcsönszerződést, a kölcsön összege 46.636 svájci frank volt, az I. rendű alperes ennek forint ellenértékét, de legfeljebb 7.500.000 forintot vállalt folyósítani az adósok más banknál fennálló kölcsöntartozásának megfizetése céljából. A kölcsönszerződés biztosítására ugyanazon a napon a szerződő felek megkötötték a JD3-40011283. számú jelzálogszerződést. Az adósok a hitelezővel 2008. augusztus 13. napján is kölcsönszerződést kötöttek, a JDM-40064177. számú kölcsönszerződés alapján az I. rendű alperes szabad felhasználás céljára 37.493 svájci franknak megfelelő, legfeljebb 4.800.000 forint kölcsön folyósítását vállalta. A szerződő felek ennek a kölcsönszerződésnek a biztosítására is jelzálogszerződést kötöttek.

A jelzálogjog tárgya az adósok ... szám alatti lakóingatlana volt. A jelzálogszerződésekben a felek kikötötték, hogy a bank kielégítési jogának megnyíltakor a kielégítési jogát bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja vagy a zálogtárgyat a Ptk.257.§ (2) bekezdése alapján bírósági határozat nélkül, bírósági végrehajtási eljárás mellőzésével maga értékesítheti vagy a Ptk.257.§ (3) bekezdése alapján a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat.

A zálogszerződések 10., illetve 5. pontjai 2. bekezdésében arról rendelkeztek, hogy: "A felek - a 12/2003.(I.30.) Kormányrendeletben foglalt szabályok alapján - rögzítik, hogy a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés esetén az értékesítésre a bank kielégítési jogának megnyíltától számított 270 napon belül azon a legalacsonyabb eladási áron kerülhet sor, amelyet a bankkal szerződéses jogviszonyban álló, a tevékenység végzésére megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, ingatlan-értékbecséléssel is foglalkozó cégek/egyéni vállalkozók (a továbbiakban értékbecslők) valamelyike a kielégítési jog megnyílását megelőző 90 napnál nem régebbi, vagy a kielégítési jog megnyíltát követő 120 napon belül elkészített, likvidációs (menekülési) értékre vonatkozó értékbecslésben - lakóingatlan esetében a lakott, illetve a kiürített állapotra vonatkozóan külön-külön - meghatározott. A likvidációs (menekülési) érték megállapítása a zálogtárgy 30 napon belüli értékesíthetőségét alapul véve történik. A zálogkötelezettek kijelentik, hogy az értékbecslők közül bármelyik által végzett értékbecslést teljes mértékben elfogadják, valamint tudomásul veszik, hogy a bank jogosult az értékbecslők közül az értékbecslést elvégző személy kiválasztására."

A II-III. rendű alperes a felperessel 2016. január 29-én megkötött szerződéssel a ... számú, ... helyrajzi számú ingatlanon fennálló ½-½ arányú tulajdoni hányadukból személyenként 5/1000-5/1000 részt gyermeküknek, a felperesnek ajándékoztak azzal, hogy az ingatlant terhelik az alperes és a Magyar Államkincstár javára bejegyzett jelzálogjogok. A felperes tudomásul vette, hogy a jelzálogjog érvényesítése esetén dologi kötelezetté válik.

A felperes keresetében a jelzálogszerződések idézett feltételei tisztességtelenségére hivatkozással, azok részleges érvénytelenségének megállapítását kérte és a II-III. rendű alperesek kötelezését ennek tűrésére. Arra hivatkozott, a zálogtárgy tulajdonostársaként dologi adós, ezért jogos érdeke fűződik az alperesek közötti jelzálogszerződések részleges érvénytelenségének megállapításához. A kifogásolt szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 209/A.§ (2) bekezdésére és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban R.) 1.§ (1) bekezdésének a) pontjára alapította. Álláspontja szerint a kikötés a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontotta meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát, amikor kizárólag az I. rendű alperest jogosította fel a zálogtárgy legalacsonyabb eladási árának meghatározásához igénybe vett szakértő kiválasztására, ezen túl egyedül a fogyasztókat kötelezte arra, hogy a bank által kiválasztott szakértő értékbecslését teljes mértékben előre már a szerződésben elfogadják. Ugyanakkor a bankra ilyen kötelezettséget nem rótt.