A Kúria Bfv.912/2015/7. számú precedensképes határozata közlekedés biztonsága elleni bűntett tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 21. §, 354. §, 416. §, 423. §] Bírók: Feleky István, Holdampf Gusztáv, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

I. A bíró elfogultságát nem alapozza meg sem az, ha a terheltet korábban már más ügyben elítélte, sem pedig az, ha a terhelt őt feljelentette.

II. A szabadságvesztés pénzbüntetésre enyhítése akkor sem jelenthet súlyosítását, ha a napi tételek száma meghaladja a szabadságvesztés tartamát.

***********

KÚRIA

Bfv.II.912/2015/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év november hó 25. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A közlekedés biztonsága elleni bűntett és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Városi Bíróság 22.B.1126/2011/49. számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.2405/2012/22. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Miskolci Városi Bíróság a 2012. november 15. napján tartott folytatólagos tárgyaláson meghozott és kihirdetett 22.B.1126/2011/49. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közlekedés biztonsága elleni bűntettben [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 184. § (1) bekezdés], garázdaság vétségében [korábbi Btk. 271. § (1) bekezdés] és testi sértés vétségében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását, továbbá részben kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék a 2013. május 27. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.2405/2012/22. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a büntetés kiszabására vonatkozó részében megváltoztatta. A terheltet szabadságvesztés helyett - 350 napi tétel, egy napi tétel összege 2.500,- forint, összesen - 875.000,- forint pénzbüntetésre ítélte, a közügyektől eltiltást, valamint a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését mellőzte. A büntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. Figyelmeztette egyúttal a terheltet a pénzbüntetés esetleges szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Döntött a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről. E rendelkezést utóbb különleges eljárásban módosították.

II.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben részben eljárási szabálysértésre hivatkozással, részben bűnösségének megállapítását sérelmezve a jogerős ügydöntő határozat hatályán kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, illetve a vele szemben kiszabott törvénysértő büntetés enyhítését és az általa megfizetett pénzbüntetés és bűnügyi költség kamatokkal növelt visszatérítését kérte.

A terhelt a felülvizsgálati indítvány indokolásában kifogásait, sérelmeit több ízben megismételte, azokra rendszeresen visszautalt. Kifogásai a következők szerint foglalhatók össze:

A nyomozás és a nyomozati anyag törvénysértő. A nyomozás során beszerzett bizonyítékokat ki kell rekeszteni.

Iratismertetést nem tartottak.

A vádirat kellékhiányos, mert benne a bizonyítékokat az ügyész bűncselekményenként nem különítette el.

Kizárt igazságügyi elmeorvos szakértő járt el.

Igazságügyi orvosszakértői vélemény hiányában, ellentmondásos tanúvallomások mellett nem bizonyított a megállapított tényállás.

Koholt, hamis bizonyítékokat elfogadva ártatlanul ítélték el.

A másodfokú felülbírálat során bizonyítást felvéve tárgyalást kellett volna tartani.

Kirendelt védője, majd a helyettese másodfokon, nem készültek fel védelmére, arra alkalmatlanok voltak, így sérült a fegyverek egyenlőségének elve is.

Másodfokon nem kérdezték meg tőle, hogy elfogadja-e a kirendelt védőt helyettesítő védő személyét.

Sérültek indítványtételi és észrevételezési jogai.

A súlyosítási tilalom kijátszásával szabott ki vele szemben a törvényszék 350 napi tétel pénzbüntetést, mert a napi tételek száma meghaladta az eredetileg kiszabott szabadságvesztés 8 hónapi tartamát.

A méltánytalan pénzbüntetés kihat édesanyja teherviselő képességére is. Vagyoni, jövedelmi viszonyait nem tárták fel, a büntetés az ő és édesanyja létfenntartását veszélyeztette.

Másodfokon a bíró, mint kizárt bíró járt el, mert ő korábban olyan bűncselekményekért is elítélte, amiket nem követett el. Kénytelen volt ezért többször feljelenteni, mégis bíróként elfogulatlannak tartotta magát, holott "tárgyilagos" emiatt nem lehet.

K L-néval szemben, amikor őt félretolta, jogos védelmi helyzetben cselekedett, mert azt megelőzően a sértett őt korlátozta személyi szabadságában.