Végső előterjesztői indokolás a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/80.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) módosításával az elérni kívánt közpolitikai cél a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeinek megerősítése a fogyasztók és a tisztességes jogkövető vállalkozások érdekében.

A módosítás szerint sem gyakorol a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben foglaltak szerinti hatásköröket, kizárólag a nem élelmiszer termékekkel összefüggő ellenőrzéseket végzi a megerősítést követően is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

Az értelmező rendelkezésben kerül meghatározásra az ellátási lánc fogalma annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztói értékesítésre szánt termék esetében ne csak a fogyasztóval közvetlenül szerződéses kapcsolatban lévő kiskereskedővel, eladóval szemben folytassa le az ellenőrzést, hanem pl.: nagykereskedőnél, raktár üzemeltetőjénél, beszállítónál is végezhessen ellenőrzést. A fogyasztóvédelmi hatóságnak nemcsak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § b) pontja szerinti vállalkozással, hanem szélesebb körben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel szemben is indokolt hatáskört adni az eljárás lefolytatására. Ennek érdekében a Pp.-re való hivatkozás is beépítésre kerül az Fgytv.-be. Ide nem értve azt a szervezetet, amelyet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyel.

2. §-hoz

A módosítás hatáskört biztosít a gazdálkodó szervezetek ellenőrzése mellett arra is, hogy velük szemben hatósági eljárás lefolytatására is sor kerülhessen. Azaz nagykereskedőkkel, raktárakkal, logisztikai szolgáltatókkal, gyártókkal szemben is eljárhat a fogyasztóvédelmi hatóság, feltéve, hogy az ellátási lánc szereplői, azaz közvetlen vagy közvetett hatással bírnak a fogyasztóknak értékesítésre szánt termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára, felhasználására.

3. §-hoz

Jelenleg a fogyasztóvédelmi hatóság kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végez ellenőrzéseket, ahol a fogyasztó vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe. Előfordul, hogy a gazdálkodó szervezet megtagadja a fogyasztóvédelmi hatóság belépését az ellenőrzés során, ekkor a fogyasztóvédelmi hatóság kérheti a rendőrség közreműködését.

Más a helyzet olyan helyiségekkel, ahol az árut raktározzák. Ide a fogyasztóvédelmi hatóság még más, erre egyébként jogosult szervek pl.: NAV, NÉBIH kíséretében sem léphet be. A gyakorlatban ez gondot okoz, mert ha egy cég azt állítja, hogy pl.: 10.000 termék van raktáron, akkor erről csak nyilatkoztatni tudja a fogyasztóvédelem, de a valóságáról személyesen nem tud meggyőződni.

Fontos, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése és eljárása során helyiségekbe beléphet, iratokat ismerhet meg, technológiai munkafolyamatokat ellenőrizhet, illetve mintát vehet.

A párhuzamos szabályozás elkerülése miatt az Fgytv.-ben csak azok az előírások szerepelnek ezek közül, amelyek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (Ákr.) nem.

A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás szempontjából a vizsgálat helyének rögzítése bír jelentőséggel, amely túlmutat az üzlet ellenőrzésén: az értékesítésre szánt áru tárolására szolgáló vagy gyártására szolgáló helyiségbe, valamint létesítménybe, így különösen raktárba belépni jogosult a fogyasztóvédelmi hatóság. A díjmentes mintavétel kimondása ugyancsak fontos az Fgytv.-ben, mivel az Ákr. 69. § (2) bekezdés d) pontjában csupán a mintavétel lehetősége, nem pedig az ingyenes mintavétel szerepel. Az irat, tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálása, kép- és hangfelvétel készítése az Ákr.-ben szintén szerepel, így annak megismétlése az Fgytv.-ben nem szükséges.

Fontos, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ne csak az áru tárolására szolgáló helyiségbe léphessen be, hanem eszközöket, címkézési, csomagolási, azaz technológiai folyamatokat is ellenőrizni tudjon. Ugyanez mondható el arról az esetről is, amikor nagykereskedelmi raktárakról érkezett olyan jelzés a fogyasztóvédelmi hatósághoz, hogy a külföldről importált eper csomagolására hogyan ragasztanak "magyar termék" címkét a kereskedők. Ebben az esetben sem tehette be a lábát fogyasztóvédelmi felügyelő a nagykereskedő raktárába, annak ellenére sem, hogy több egyértelmű jelzés érkezett a fogyasztók megtévesztéséről, aminek keretében magyar eperként árultak külföldi import epret.

Kiemelten súlyos közérdekből pl.: fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető veszélyeztetésének fennállása esetén lehetővé kell tenni a fogyasztóvédelmi hatóság számára az ügyész előzetes engedélyével, hogy a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthassa.

A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha a lezárt terület, épület, helyiség egyidejűleg lakás céljára szolgál, azonban a fentieknek megfelelően ez az ellenőrzés is az ügyészség előzetes engedélyéhez kötött, valamint hatósági tanú jelenlétében folytatható le. Ilyen lehet a gyakorlatban, hogy egy vállalkozás vezetője a magánlakásában, garázsában állít elő veszélyes terméket vagy az adott ingatlan sem a vállalkozás, sem pedig a gazdasági társaság valamely tagjának, ügyvezetőjének nem áll tulajdonában. Ugyancsak gyakori tapasztalat, hogy magánlakásban végeznek ügyfélszolgálati tevékenységet a gazdálkodó szervezetek, vagy éppen webáruház raktáraként funkcionálnak magánlakások.

Ehhez kapcsolódóan garanciális okból rögzítésre került, hogy ilyen esetekben az ellenőrzést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva kell végrehajtani. Az ellenőrzés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen; az ellenőrzést lehetőleg a napnak a nyolcadik és tizennyolcadik órája között kell végrehajtani; biztosítani kell, hogy az ellenőrzés során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének az ellenőrzéssel össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai; az ellenőrzés végrehajtása során kerülni kell a szükségtelen károkozást; az ellenőrzés során hatósági tanú közreműködését kell kérni.

4. §-hoz

Szövegcserés módosítás.

5. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.