BH 2000.3.117 Ha a kezes teljesít a jogosultnak, teljesítése erejéig a követelést biztosító jelzálogjog törvényi engedményként a kezesre száll át, vagyis a jogosulti oldalon a kötelem - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is - többalanyúvá válik. Ilyen esetben a jelzálogjog a törvényi engedményes hozzájárulása nélkül nem törölhető, illetőleg az ingatlan enélkül történő értékesítése kártérítési felelősséget keletkeztet [Ptk. 273. § (2) bek., 274. § (2) bek. a) pont, 276. § (1) bek., 330. § (1) bek., 334. § (1) bek., 339. §].

Az elsőfokú bíróság az I. r. és a II. r. alpereseket kötelezte arra, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 229.276,-Ft-ot és ennek 1995. január 1-jétől a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Megállapította, hogy az I. r. alperes mint adós és a II. r. alperes mint hitelező között 1991-ben 390.000,-Ft kölcsön folyósítására létrejött kölcsönszerződés visszafizetésének biztosítékaként a felperes készfizető kezességet vállalt, és az I. r. alperes adós tulajdonát képező ingatlanra a II. r. alperes javára jelzálogjog került bejegyzésre. Az I. r. alperes a fizetési kötelezettségének nem a szerződésben foglaltak szerint tett eleget. A felperes mint kezes - a munkabéréből történt levonás útján - 1991-1996 között az I. r. alperes helyett a II. r. alperes részére 229.276,-Ft-ot teljesített. Ezért ezen összeg és kamata erejéig a követelést biztosító jogok - a Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése alapján - a felperesre átszálltak. Az I. r. alperes a jelzálogjoggal terhelt ingatlant a II. r. alperes hozzájárulásával értékesítette. A II. r. alperes erről a felperest nem értesítette, így a felperes a Ptk. 276. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogával nem tudott élni. Ezért a felperes teljesítése erejéig az I. r. és a II. r. alperes a Ptk. 330. §-ának (1) bekezdése alapján egyetemlegesen felelős a felperessel szemben.

Ezt az ítéletet a II. r. alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezett részében megváltoztatta, és a felperes keresetét a II. r. alperessel szemben elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a perbeli követelés és annak biztosítéka a törvény erejénél fogva szállt át a felperesre. A törvényi engedményre a Ptk. 331. §-a szerint az engedményezés szabályait kell alkalmazni. Az engedményező a Ptk. 330. §-ának (1) bekezdése értelmében - az engedményezés folytán kapott ellenérték erejéig - kezesként felel. A törvényi engedményezés azonban nem ellenérték fejében történő engedményezés, ezért a II. r. alperes felelőssége a Ptk. 330. §-ának (1) bekezdése alapján nem állapítható meg. A felperes a per során nem igazolta, hogy a II. r. alperes felé bármiféle jelzést tett volna a Ptk. 276. §-a (1) bekezdésének második és harmadik fordulata szerinti joga érvényesítésére, ezért a II. r. alperessel szemben a felperes igénye - jogalap hiányában - alaptalan.

A jogerős másodfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Ptk. 201. §-a (1) bekezdésének téves megítélésével állapította meg, hogy a törvényi engedmény nem visszterhes, a perbeli esetben az engedmény ellenértéke 229.276,-Ft volt, amelyet a felperes mint kezes kifizetett a II. r. alperesnek. A Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva szállt át a jelzálogjog a felperesre, így a II. r. alperes nem volt jogosult a jelzálogjoggal a felperes által kifizetett összeg erejéig sem rendelkezni. A II. r. alperes eljárása jogellenes volt, ezért a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján kártérítés jogcímén tartozik a felperessel szemben helytállni. A II. r. alperes pontosan tudta, hogy a felperes milyen összeget fizetett az I. r. alperes helyett, ezért a II. r. alperes a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében írt együttműködési kötelezettségét is megsértette, amikor a felperes értesítése nélkül tárgyalt az I. r. alperessel a jelzálogjoggal terhelt ingatlan értékesítéséről.

A II. r. alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

A per során a felek között nem volt vitás, hogy a II. r. alperes jogosultnak a felperes mint kezes 229 276,-Ft-ot teljesített. Ezért a Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése értelmében - a teljesítése folytán - a felperesre mint kezesre a követelés - a teljesítés és járulékai erejéig - az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt átszállt. Ez azt jelentette, hogy az I. r. alperes kötelezett és a II. r. alperes jogosult között keletkezett jogviszonyba a felperes mint kezes a teljesítése folytán - annak erejéig és a járulékokra is kiterjedően - a jogosulti oldalon a II. r. alperes mellé lépett, tehát a kölcsönszerződés a jogosulti oldalon többalanyúvá vált. A törvényi engedmény folytán átszállt követelés erejéig átszállt a felperesre a zálogjog is, így a zálogszerződés is többalanyúvá vált, vagyis ugyanannak a zálogjognak két jogosultja lett. Mindkét hitelező a zálogjog alapján a követelés rá eső részének a kielégítését igényelhette [Ptk. 334. § (1) bek.]. A zálogjog átszállása a törvénynél fogva ment végbe, így annak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nélkül is megszerezte a felperes a zálogjogból őt megillető jogokat. A Ptk. 273. §-ának (2) bekezdése nem adott arra lehetőséget a II. r. alperesnek, hogy a zálogtárgyból a felperest megelőzően kielégítést keressen, ugyanis a törvényi engedmény folytán a felperes zálogjoga a II. r. alperes zálogjogával egyidejűleg keletkezett.