A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27586/2017/39. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 165. §, 166. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 81/B. §] Bíró: Varju László

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.586/2017/39. szám

A bíróság dr. Molnár Angelika (felperesi képviselő címe szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt ...felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek, alperesi képviselő neve jogtanácsos által képviselt alperes (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14. szám alatti székhelyű) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti peres eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg 130.000,- (egyszázezer) forint perköltséget alperes részére. A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg 130.000,- (százharmincezer) forint perköltséget alperes részére.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására - a felhívásban közölt módon és időben - fizessen meg 212.700,- (kettőszáztizenkettőezer-hétszáz) forint le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a közigazgatási eljárás iratanyaga, felperes keresetlevele, alperes érdemi ellenkérelme, tanú, tanú2 tanúk nyilatkozatai, a pendrive adattartalma, és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I. Árbevétel becslése

Felperes 2013. szeptember 06. napján kezdte meg tevékenységét, melynek keretében kenyér és friss pékáru gyártását végezte. A vizsgált időszakban négy címen üzemeltetett boltot: cím1., cím2., cím3. és cím4

Felperes telephelyén, illetve fióktelepén több alkalommal is tartott az adóhatóság helyszíni ellenőrzést, amelynek eredményeképpen nyugtaadási kötelezettség elmulasztását tárta fel, valamint be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása miatt került jogerősen mulasztási bírság kiszabására.

II. Jogosulatlan áfa visszaigénylés

Felperes a vizsgált időszakban 27 darab számlát fogadott be a cégnév1 Bt.-től az üzletekben végzett felújítási munkák és takarítás tárgyában 10.841.000,- forint adóalap és 2.831.000,- forint áfa összegben, amely számlákban foglalt általános forgalmi adó tartalmat vizsgált időszaki bevallásában levonásba helyezte.

III. Vállakozásból kivont jövedelem

Felperes a bevételeit nem teljeskörűen könyvelte, illetve az bevallásaiban nem szerepelt, valamint a cégnév1 Bt. által kiállított számlák tekintetében az ellenérték kifizetése nem történt meg, azaz ezen bevételeket a felperesi társaság képviseletét ellátó név1 a vállalkozásából személyes céljaira kivonta.

A elsőfokú hatóság a határozatszám1 számú megbízólevél alapján 2015. augusztus 01. - 2015. november 30. közötti időszakra egészségbiztosítási alapot megillető bevételekre, nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételekre, egészségügyi hozzájárulásra, szakképzési hozzájárulásra, korkedvezmény-biztosítási járulékra, kifizetőt terhelő ekho-ra, magánszemélyt terhelő ekho-ra, nyugdíjastól levont ekho-ra, EGT államban biztosított személytől levont ekho-ra, egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetésekre, szociális hozzájárulási adóra, Szja magánszemélytől levont adóra, adóelőlegre, nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételek magánszemélytől levont járulékára, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék magánszemélytől levont járulékára, magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek külön adójára, személyi jövedelemadóra, valamint

2015. január 01-től 2015. december 31. közötti időszakra általános forgalmi adó adónemre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le felperesnél.

Az ellenőrzés megállapításait a 2016.07.29. napján kelt határozatszám2. számon iktatott, jegyzőkönyvi záradékkal ellátott jegyzőkönyv tartalmazza, mellyel szemben felperes észrevételt terjesztett elő.

Ennek eredményként 2016.09.16. napján az határozatszám3. számú 1. számú kiegészítő jegyzőkönyv készült.

Az elsőfokú hatóság - a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság által a határozatszám4 bü. számú eljárásban lefoglalt iratok miatt - hivatalból megindította a 2. számú kiegészítő ellenőrzést, melynek eredményeként 2016.12.23. napján elkészült a határozatszám5 számú 2. sz. kiegészítő jegyzőkönyv, melyre felperes észrevételt terjesztett elő.

Ennek eredményeként az elsőfokú hatóság megindította a 3. számú kiegészítő ellenőrzést, melyről 2017.03.30. napján a határozatszám6 számon került jegyzőkönyv kiállításra.

Felperes a fenti jegyzőkönyvvel szemben is észrevételt terjesztett elő.

Az elsőfokú adóhatóság a határozatszám7 számon iktatott határozatában felperes terhére 3.545.000,-forint adóhiányt, javára 1.000,- forint adókülönbözetet állapított meg, mely után 6.572.000,- forint adóbírságot, 56.000,- forint késedelmi pótlékot szabott ki.

Indokolásában rögzítette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága a határozatszám4. számon a büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396.§ (1) bekezdés a/ pontjába ütköző és aszerint minősülő tévedésbe ejtéssel, tévedésbe tartással valótlan tartalmú nyilatkozattételével vagy valós tény elhallgatásával elkövetett költségvetési csalás vétségének gyanúja miatt nyomozást folytat, melynek során - 2016. október 06. napján - iratokat füzetben vezetett nyilvántartásokat foglalt le a felperesi társaság cím1., illetve cím2 szám alatti telephelyén és fióktelepén, valamint felperes törvényes képviselőjének lakcímén.

A lefoglalt füzetek boltonként, üzletenként, naponként tartalmazták:

- a napi bruttó bevételt, a napi bruttó bevétel különbözetét, mely a pénztárgépek adataiban nem szerepel,

- a nap végén megmaradt terméket selejt értékét,

- alkalmazottak saját fogyasztását, valamint

- a megmaradt termékekért kapott összeget, amely a pénztárgépek adataiban nem szerepelt.

A hatóság mindezen túl összevetette a társaság által üzemeltetett boltok felperes képviselőjének nyilatkozatában megjelölt, valamint az adatszolgáltatás szerinti nyilvántartási idejét az online pénztárgépek adataival, s megállapította, hogy az online pénztárgépek az üzletek tényleges zárásának időpontja előtt kerültek lezárásra, így a zárás és a tényleges zárás közötti bevétel a pénztárgépen nem került rögzítésre.

Rögzítette felperes törvényes képviselőjének nyilatkozatait, mely szerint a büntetőeljárás során lefoglalt füzeteket a pénztárért felelős személynek kellett vezetnie. A füzetekben található KPM megjelölés a kenyér, pite, muffin megnevezést takarja, a kenyér ugyanis 48 órás, míg a pite és a muffin 2 órás termék, ilyen felhasználási időn belül kisütött terméket lehet értékesíteni, a megmaradtakat selejtezni kell.