A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40213/2019/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 61. §, 164. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:193. §, 6:194. §, 6:197. §] Bírók: Félegyházy Megyesy Fatime, Felker László, Kurucz Zsuzsánna

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41099/2018/14., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40213/2019/6.*, Kúria Pfv.20388/2020/6., 3161/2021. (IV. 22.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.213/2019/6.

A Fővárosi Ítélőtábla az ... törvényes képviselő által képviselt ... I. rendű és a ... Ügyvédi Iroda (I.rendű felperes címe. ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe. ) III. rendű felpereseknek ... kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) II. rendű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. december 12-én meghozott 33.G.41.099/2018/14. számú ítélete ellen a III. rendű felperes részéről 15. és 16. sorszámon benyújtott fellebbezés és Gf/3. sorszámon előterjesztett fellebbezés kiegészítés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a III. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint le nem rótt jogorvoslati illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az ... Kft. mint engedményes (I. rendű felperes) módosított keresetében szerződésszegésből eredő kártérítés jogcímén a ... I. rendű alperest, a ... II. rendű alperest és a ... III. rendű alperest 40.000.000 forint tényleges kár, 228.866.968 forint elmaradt haszon és ezen összegek után 2007. június 30-ától a törvényes mértékű késedelmi kamat egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni.

A II. rendű alperessel szembeni kártérítési igénye indokaként egyebek között előadta, jogelődje, a ... Kft. mint vállalkozó közbeszerzési eljárás nyerteseként 2006. december 19-én laborszolgáltatási szerződést kötött az ... Minisztérium (...) felügyelete alá tartozó költségvetési szervként működő ... (...) megrendelővel. Az egészségügyi reform keretében a ... kormányhatározat alapján 2008. június 30-i hatállyal a laborszolgáltatási szerződés időtartamának lejártát megelőzően megszűnt akként, hogy feladatait a továbbiakban a ... Minisztérium (...) felügyelete alatt működő ... Központ (...) látta el. A laborszolgáltatási szerződés teljesítése az alpereseknek felróható okból lehetetlenült, ezért a felperes jogelődjét emiatt ért kárt kötelesek megtéríteni, a II. rendű alperest mint a ... pénzügyi jogutódját terheli kártérítési felelősség.

Kereshetőségi jogát illetően arra hivatkozott, hogy a per tárgyát képező kártérítési követelést a ... Kft. a 2007. július 2-án megkötött, a per során az iratokhoz csatolt engedményezési megállapodással a ... Kft.-re ruházta át, majd az engedményes kiválással történt átalakulása folytán a követelést az I. rendű felperes szerezte meg.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

A II. rendű alperes az I. rendű felperes kereshetőségi jogát, a kártérítési felelősség jogszabályi feltételeinek fennálltát, valamint a kereset összegszerűségét is vitatta.

Az elsőfokú bíróság a 2015. december 11-én meghozott - a 75. sorszámú végzéssel kijavított - 33.G.40.312/2014/73. számú ítéletével a keresetet elutasította.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2016. július 6-án kelt 10.Gf.40.144/2016/7. számú rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. és a III. rendű alperessel szembeni keresetet elutasító rendelkezés tekintetében helybenhagyta, egyebekben megváltoztatta és megállapította, hogy a II. rendű alperest a 2006. december 19-én laboratóriumi szolgáltatás nyújtására megkötött vállalkozási szerződéstől történő, 2007. július 1. napján bekövetkezettnek tekintett elállással okozott kárért kárfelelősség terheli a felperessel szemben; az iratokat a követelés összegére nézve az eljárás folytatása érdekében megküldte az elsőfokú bíróságnak.

Határozata indokolásában az I. rendű felperes kereshetőségi jogára nézve az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 328. § (1) bekezdésében, 329. § (1) bekezdésében és 205. § (2) bekezdésében foglaltakra utalva kifejtette, az engedményezési szerződés lényeges tartalma annak a követelésnek a határozott és pontos megjelölése, amelyre az engedményezés vonatkozik, abban tehát meg kell jelölni az engedményezett követelés kötelezettjét és a követelés jogcímét. Ezeknek a tartalmi követelményeknek a 2007. július 2-i engedményezési szerződés megfelelt, az 1.2 és 1.5. pontokban foglaltak kétségmentesen rögzítik az engedményezésre kerülő elmaradt haszon mellett a tényleges kár jogcímén fennálló követelés összegét, megjelölve azt is, hogy kivel és milyen tárgyban kötött szerződés megszegésével keletkezett. Abból, hogy a megállapodásban a tényleges kár alakzatával nevesített összeget nem részletezték, nem bontották le kártételekre, a megszorítás hiánya következik, az engedményes tehát az engedményezett összeghatárig tényleges kár jogcímén jogosult volt bármely, vagy az összes kártételre vonatkozó követeléssel fellépni a kötelezettel szemben. Ezzel - a további körös, a ... Kft.-ből kivált ... Korlátolt Felelősségű Társaság és az I. rendű felperes közötti 2014. március 1-jén kötött engedményezéssel - az engedményezési láncolat végére került felperes igényérvényesítése összhangban állt, figyelemmel arra, hogy az engedményezett követelés összeghatárát nem meghaladóan és nem eltérő jogcímen kérte az alpereseket marasztalni. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 40.000.000 forint tényleges kár és járulékai megtérítésének a követelésére az I. rendű felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint akkor is tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a laborszolgáltatási szerződés teljesítésének a rPtk. 312. § (1) bekezdése szerinti, egyik félnek sem felróható okból bekövetkezett lehetetlenné válását állapította meg. Indokait részletesen kifejtve rámutatott, a laborvizsgálati szolgáltatás igénybevételével felhagyás a rPtk. 395. § (1) bekezdése szerinti kárfelelősséget eredményező általános elállási jog gyakorlásnak tekintendő. Ugyanakkor a ... fenntartójaként az ..., az ... fenntartójaként a ... között a ... vagyoni jogai és kötelezettségei átvétele tárgyában 2007. június 29-én létrejött megállapodásban foglaltakból következően a helytállási kötelezettség egyedül a II. rendű alperest (jogelődjét) terheli, így a kereset jogalapja csak vele szemben áll fenn.

A Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlannak találta az elsőfokú bíróság kárösszeg bizonyítatlanságára levont, a II. alperessel szembeni kereset elutasítására alapot adó jogi következtetését, ezzel összefüggésben azt is rögzítette, hogy a jelen jogvita az 1952. évi III. törvény (rPp.) XXVI. fejezetében szabályozott kiemelt jelentőségű per, ezért a rPp. 386/J. §-ában foglaltakra figyelemmel az elsőfokú bíróságot nem terhelte tájékoztatási kötelezettség a jogvita eldöntése érdekében bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének a következményeiről, viszont a bizonyítékok mérlegelése tekintetében - eltérő szabályozás hiányában - a rPp. 206. § (1) bekezdése alapján kellett eljárnia.