A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21998/2009/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §] Bírók: Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.998/2009/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Harsányi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság által 2009. október 14. napján meghozott 31.P.22.033/2009/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. és Pf.7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak külön felhívásra 57.000 (ötvenhétezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes kereseti kérelmében 1.000.001 forint vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján, a Ptk. 5. § (2) bekezdésének és a Vht. 40. § (1) bekezdésének megsértése miatt. Kérte továbbá, hogy a magánlakáshoz való jog megsértése miatt a bíróság a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján kötelezze az alperest megfelelő elégtétel adására oly módon, hogy egyszerű levélben kérjen tőle elnézést.

A felperes vagyoni kárai közül 300.000 forintot elmaradt jövedelemként, 250.000 forintot a hitel többletköltségeként érvényesített, míg nem vagyoni kárigénye 450.001 forint volt.

Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság .... számú ítéletével kötelezte, hogy az alperesnek 500.000 forint perköltséget fizessen meg. E kötelezettségének banki átutalással eleget is tett. Az alperes ennek ellenére jogi képviselője útján végrehajtási eljárást kezdeményezett ellene az 500.000 forint perköltség megfizetése iránt. A Fővárosi Bíróság a végrehajtási lapot .... számon kibocsátotta. Az ügy R. Cs. végrehajtóhoz került, aki 2008. november 13-án három ingatlanát lefoglalta és megkereste a földhivatalt a végrehajtási jogok bejegyzése érdekében. 2008. november 14-én a végrehajtó megjelent a felperes felperes címe szám alatti irodájában, ahol irodai eszközöket kívánt lefoglalni. Ekkor a felperes tájékoztatta a végrehajtót, hogy a követelést teljesítette és átadta annak bankszámla kivonatát. A végrehajtó a jegyzőkönyvben rögzítette a végrehajtási eljárás saját hatáskörben történő felfüggesztését és azt a körülményt, hogy felhívja a végrehajtást kérőt, hogy a követelés fennállásáról nyilatkozzon. A jegyzőkönyv szerint a végrehajtó eljárása 8 óra 55 perctől 9 óra 12 percig tartott.

A felperes álláspontja szerint az alperes a végrehajtási lapon szándékosan, valótlan tényeket tüntetett fel annak érdekében, hogy tőle kétszeresen hajtsa be állami kényszer útján a perköltséget és a végrehajtási költségek viselésére kényszerítse. Akkor ugyanis, amikor az alperes jogi képviselő részére megbízást adott a végrehajtás megindítására, tudnia kellett a teljesítés megtörténtéről. A felperes vagyoni kárát arra alapította, hogy a végrehajtó eljárása miatt tárgyalásait el kellett halasztani, érdemi munkát aznap végezni nem tudott, ezért 60.000 forintos óradíja mellett 5 órára 300.000 forint megfizetését igényelte elmaradt jövedelemként. Előadta továbbá azt is, hogy mindhárom ingatlanán a végrehajtási jog kb. egy hónapig be volt jegyezve, ezért az ingatlanokat hitel felvételéhez felhasználni nem tudta, holott az irodában felújítási munkák elvégzésére lett volna szükség. A hitel ára pedig időközben emelkedett. A nem vagyoni kártérítés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az alaptalan végrehajtási eljárás kezdeményezése súlyosan befolyásolta a felperes morális állapotát, magánszférájába behatolt, hiszen állami kényszert vett igénybe egy alaptalan követelés behajtása érdekében, amely emberi méltóságát sértette, az egész eljárás frusztrálta. A végrehajtási jogok bejegyzése folytán pedig a végrehajtási jog a törlés után is látható lesz, amelynek következtében a felperes megbízhatatlan ügyvéd hírébe keveredett. Ennek folytán az ügyvéddel szembeni bizalom megrendült. Az volt álláspontja, hogy az alperes eljárása a magánlakáshoz való jogát is megsértette. A felperes elismerte, hogy az alperes felszólító levelére nem válaszolt, azonban arra hivatkozott, hogy a teljesítés megtörténte után azt feleslegesnek tartotta. A szándékosság és a nagyfokú gondatlanság közötti döntés érdekében tanú meghallgatását indítványozta, illetőleg levelezés becsatolását kérte. Egyebekben az volt az álláspontja, hogy köztudomású tényeket, illetve olyan tényt, amelyről a bíróságnak hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani, e körbe tartozónak minősítette a világgazdasági válság bekövetkezését és annak következményeit.

Az alperes a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Elismerte, hogy a végrehajtási kérelem benyújtása előtt a felperes az 500.000 forint perköltséget megfizette. Arra hivatkozott azonban, hogy erről a körülményről kommunikációs zavar miatt a jogi képviselőnek nem volt tudomása. A jogi képviselő azonban 2008. március 19-én kelt levélben a felperest felszólította, hogy a különböző perekben megítélt perköltségeket fizesse meg, egyben figyelmeztette arra, hogy ennek elmulasztása esetén végrehajtási eljárást fog kezdeményezni. A levelet a felperes 2008. március 25-én átvette, de arra nem válaszolt. Az alperes álláspontja szerint ez a felperes olyan felróható magatartása, amely - ha a felperesnek kára keletkezett - az önhibájának következménye. Hivatkozott egyébként arra is, hogy a Ptk. 340. §-ában kárenyhítési, illetve kárelhárítási kötelezettségének a felperes nem tett eleget, ennek folytán a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel saját felróható magatartására előnyök érdekében nem hivatkozhat. A személyiségi jogsértéssel kapcsolatosan pedig az volt az álláspontja, hogy személyiségi jogsértés nem következhetett be, ugyanis sem a végrehajtási eljárás kezdeményezése, sem a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése a felperes személyiségi jogát nem érinti. Megjegyezte egyébként, hogy a felperes mindhárom ingatlanán korábban 2 milliós nagyságrendben három végrehajtási jog is be volt jegyezve, így az 500.000 forintos végrehajtási jog bejegyzése a felperesre súlyos következményekkel nem járhatott. A felperes jó hírnevét nem a sorozatos végrehajtásokat követő újabb végrehajtási eljárás csorbította. Amikor pedig kiderült a felperes teljesítése, az alperesi képviselő egy héten belül értesítette a végrehajtót és kérte a végrehajtási eljárás megszüntetését. Ennek folytán a felperes ingatlanairól 2008. december 16-án a végrehajtási jogot törölték.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a peres felek maguk viselik költségeiket.