ÍH 2019.106 HATÁROZOTT KERESETI KÉRELEM A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSAKOR

I. A fizetésképtelenség és a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem azonos fogalom. A tartalmi eltérésen túl a Cstv. 27. §-ban meghatározott fizetésképtelenség általában pénzforgalmi szemléletű, míg a Cstv. 33/A. § (3) bekezdésében körülírt fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet likviditási szempontú megközelítést takar.

II. Ha a felperes a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésére hivatkozással kéri az adós vezető tisztségviselői felelősségének a megállapítását, köteles a tényállás szempontjából jelentős fizetésképtelenséggel fenyegető időpontot is megjelölni a keresetlevelében.

[1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 170. § (2) bekezdés a), 176. § (1) bekezdés j) pont]

A felperes jogi képviselő útján előterjesztett keresetlevelében az alperesek, mint felszámolás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselői felelősségének a megállapítását kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §-a alapján.

Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú végzésével a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasította.

A döntését azzal indokolta, hogy a felperes kereseti kérelme nem határozott, ezért nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. A felperes ugyanis nem határozta meg, mekkora forint összegre kéri a felelősség megállapítását és nem jelölte meg az alperesek közötti kötelezés mértékét, arányát sem. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy mindez a jelen megállapítási kereseti kérelem esetében azért szükséges, mert a bíróság által hozott ítélet teremti meg a lehetőséget - a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően - a marasztalási per megindítására.

Hiányolta továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztének időpontjára tényelőadást nem tett, a kereseti kérelmében sem jelölte meg a konkrét időpontot. Ezért a felperes keresetlevelét a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja szerint visszautasította.

A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kötelezését kérte a peres eljárás lefolytatására.

Álláspontja szerint a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése nem követeli meg a marasztalási összeg megjelölését, hiszen az éppen a Cstv. 33/A. § (11) bekezdése szerinti kártérítési per tárgya. Több ügyvezető esetén az egyetemleges felelősséget szintén a már hivatkozott jogszabályi rendelkezés mondja ki, ezért ennek hiányára tekintettel a keresetlevele visszautasításának a feltételei nem álltak fenn.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztének időpontját könyvelési szakkérdésnek tartotta, amelynek megállapításához szükséges az adós társaság számviteli dokumentumainak megismerése. Előadta, hogy a 2015. május 13. napján előterjesztett kérelmére a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte, ezért a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet már 2015. május 13. napját megelőzően bekövetkezett. Ennél pontosabb időpont a könyvelési iratok hiányában nem állapítható meg, ezt azonban nem is a felperesnek, hanem az alpereseknek kell bizonyítani. Állította, hogy a keresetlevele a szükséges és jogszabály által megkívánt alaki és tartalmi kellékeket tartalmazta, ezért az elsőfokú bíróság visszautasító határozata jogszabálysértő.

A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.

A jelen eljárásra irányadó - a K. Kft. adós - felszámolásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtásának napján, 2015. május 19. napján hatályos, így jelen eljárásban alkalmazandó - Cstv. 33/A. § (1) bekezdése értelmében a hitelező a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével látták el és ezzel összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. Ha többen okoznak kárt, felelősségük egyetemleges. A Cstv. 33/A. §-ának (3) bekezdése szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése - a következmények vonatkozásában - két különböző tényállás megvalósulásáról rendelkezik. Az egyik tényállás esetén a vezetői feladatoknak a hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyásával történő ellátásával okozati összefüggésben az adós gazdálkodó szervezet vagyona csökken.