A Veszprémi Törvényszék G.40037/2019/17. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (TÁRSASÁGI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:4. §, (2) bek., (3) bek., 3:19. §, (2) bek., 3:35. §, 3:37. §, (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 83. §, (1) bek.] Bíró: Szentgyörgyi-Bíró Enikő

Veszprémi Törvényszék

6.G.40.037/2019/17.

A Veszprémi Törvényszék a dr. Vida Mariann ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a dr. Megyery Tamás ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve(cím) alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság az alperesnek a 2019. május 17. napján tartott közgyűlésén hozott 7/2019. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság alperest, fizessen meg felperesnek 15 napon belül 251.900,-(kettőszázötvenegyezer-kilencszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprémi Törvényszéknél benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést jogi képviselő által készített és ellenjegyzett okiratban kell benyújtani és a perorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A bíróság tájékoztatja feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kérte, a bíróság ezt indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie, a fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása és a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2019. május 17. napján 9.00 órakor közgyűlést tartott, mely a lehetséges összes 14835 szavazathoz képest 12912 szavazatot megtestesítő részvényes jelenlétére tekintettel határozatképes volt. A közgyűlés a 10. napirendi pontban a tisztségviselők díjazását tárgyalta, ennek során a közgyűlés előterjesztette a 7/2019. számú határozati javaslatot. A határozati javaslat 12221 igen, 691 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadást nyert. A 7/2019. számú határozati javaslat szerint a közgyűlés a vezető tisztségviselők és tisztségviselők díjazását az előző évben megállapított nagyságban hagyta jóvá.

A jelenléti ív szerint a 2019. május 07. napján tartott közgyűlésen a vezető tisztségviselők és tisztségviselők közül az alábbiak vettek részt: igazgatósági tagként Név1 932 szavazattal, Név2 1173 szavazattal, Név3 4306 szavazattal, Név4 1253 szavazattal, Név5 1287 szavazattal, felügyelőbizottsági tagként pedig Név6 63 szavazattal, Név7 761 szavazattal, Név8 928 szavazattal, Név9 63 szavazattal, Név10 745 szavazattal és Név11 88 szavazattal, összesen 11599 szavazattal.

A felperes kereseti kérelmében az alperes 7/2019. számú közgyűlési határozatának hatályon kívül helyezését kérte a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:19. § (2) bekezdés f) pontja alapján, valamint kérte az alperes perköltségben marasztalását. Keresetének jogalapjaként hivatkozott a Ptk. 3:35. § és a 3:37 § (1) bekezdésére is. A felperes álláspontja szerint a 7/2019. számú közgyűlési határozat meghozatalában olyan részvényesek is részt vettek, akik a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint a döntésből érintettségük okán kizártak voltak. Keresetéhez a jogi képviselő meghatalmazásán túl csatolta az alperes cégkivonatát, az alperes 2019. május 17. napján tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét, az alperes 2017. május 17. napján hatályos alapszabályát, valamint az eljárás későbbi szakaszában bírói felhívásra a 2019. május 17-i közgyűlés jelenléti ívét.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását, másodlagosan jogsértés megállapítása esetére a jogsértés tényének megállapítását és a felperes perköltség fizetésére kötelezését kérte. Állítása szerint a 7/2019. számú közgyűlési határozat meghozatalában a szavazásból kizárt személyek nem vettek részt. Jogi érvelése szerint a 7/2019. sz. közgyűlési határozat szervezeti egység díjazására vonatkozó, nem pedig egyes személyekre vonatkozó döntésként került meghozatalra, ezért a személyes érintettség közvetlenül nem megállapítható. Hivatkozott arra is, a csoportra szavazás az alperesnél bevett döntéshozatali módnak minősül. Felhozta azt is, az egyes kérdésekről szavazásból való kizártság az alperes, mint társaság és tagjai közötti belső jogviszonyára vonatkozik, ezért lehetőség van a Ptk-ban rögzítettektől eltérő szabályozásra. Utalt arra is, amennyiben a felperes jogi álláspontja elfogadható lenne, is szavazhattak volna a vezető tisztségviselők díjazására a felügyelőbizottsági tagok és a felügyelőbizottsági tagok díjazására a vezető tisztségviselők, eképpen pedig a 7/2019. döntés érvényesnek minősül. Bírói felhívás ellenére a 2019. május 17. napján tartott közgyűlésre irányadó részvénykönyvi kivonatot az iratokhoz nem csatolta. Az alperes jogi képviselője ügyvédi munkadíját a 32/2003. IM rendelet alapján kérte megállapítani.