A Budakörnyéki Járásbíróság P.21360/2013/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 79. §, 82. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (2) bek., (5) bek., (6) bek., (7) bek.]

A Járásbíróság felperes neve felperesnek- által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül írásban adja ki a felperes részére azon jogi személyek nevét, amelyek részt vételével akár felperesi, akár alperesi minőségükben legalább 4 éve van folyamatban peres eljárás a alperes neve előtt úgy, hogy a jogi személyek neve mellett szerepeltesse az egyes peres eljárások ügyszámát, valamint a keresetlevél bíróságra érkezésének időpontját is.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,-(húszezer)Ft+5.400,-(ötezer-négyszáz) Ft ÁFA, összesen 25.400,-Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a Környéki Törvényszékhez címezve, de a Járásbíróságon benyújtva kell írásban 3 példányban előterjeszteni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A felek a fellebbezési határidő eljárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000,-Ft-ot, vagy ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át, úgy fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes napján kelt levelében közérdekű adat kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben kérte, hogy az alperes küldje meg számára a bíróság előtt folyamatban lévő polgári peres eljárások listáját, melyekben mind a felperes(ek), mind pedig az alperes(ek) jogi személy(ek) és az eljárás legalább 4 éve tart. Kérte, hogy küldjék meg számára a felek pontos elnevezését, az ügyszámot, valamint azt, hogy a keresetlevél mikor érkezett meg a bírósághoz.

Kérelmében előadta, hogy az alperes az általa kért adatokat vagy elektronikus formában, vagy postai úton küldje meg az ügyvédi irodája címére.

A felperes kérelmére az alperes napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § (5) bekezdése, illetőleg a 3. § (2) bekezdésére hivatkozással, hogy álláspontja szerint közérdekű adatnak minősül a Bíróság 4 éven túli polgári peres ügyeinek száma, az ügyszámok és az, hogy mikor érkezett a keresetlevél a bíróságra.

Hivatkozott arra, hogy ezeket az adatokat a lajstrom-nyilvántartásuk tartalmazza, így rendelkezésre áll az ügyszám, a keresetlevél érkezésének időpontja, amelyre vonatkozóan a válaszleveléhez mellékelte az ügyszám és a keresetlevél érkezésének időpontjára vonatkozó 4 éven túli folyamatos polgári peres ügyek listáját.

Az alperes a fenti válaszlevelében előadta, hogy álláspontja szerint a felperes és az alperes nevének közlése az Info Törvény 3. § (2) bekezdése alapján nem lehetséges, arra való hivatkozással, hogy csak a személyes adat fogalma alá nem eső adatok ismerhetőek meg. Ennek megfelelően az alperes a felperes ez irányú kérelmét nem teljesítette.

Tájékoztatta továbbá a felperest arról, hogy a tudományos munkájának folytatásához amennyiben további adatokra van szüksége, akkor forduljon a Törvényszék Elnökéhez, aki jogosult a kutatási engedély megadására.

Tájékoztatta továbbá az alperes elnöke arról is a felperest, hogy az elutasított igénye tekintetében bírósághoz keresetet nyújthat be.

Az alperes a 2013. ÉLIH 192. számú, napján kelt válaszlevelét nem könyvelt postai küldeményként küldte meg a felperes részére, amelyet a felperes napján vett át.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az Info Törvény 26. §-ának (1) bekezdése, valamint 31. §-a alapján arra, hogy az alperes adja ki részére azon jogi személyek nevét, amelyek felperesi, illetve alperesi részt vételével legalább 4 éve van folyamatban peres eljárás a alperes neve előtt. Kérte, hogy a jogi személyek neve mellett az alperes szerepeltesse az egyes peres eljárások ügyszámát, valamint a keresetlevél bíróságra érkezésének időpontját is.

Kérte, hogy a bíróság marasztalja az alperest a peres eljárás miatti keresetkiesése által okozott költségeiben a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján 10 munkaórának megfelelő -20.000,-Ft + Áfa / egy munkaórára eső - ügyvédi munkadíj összegében.

Keresetében hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére, a 2011. évi CXII. (Info Törvény) (2),(3) bekezdés 1. pontjára, 2. pontjára, a (3) bekezdés 5. pontjára, a 26. § (1), a 28. § (1), a 30. § (3), a 31. § (1),(2),(3),(4),(5),(6),(7) bekezdésére. Továbbá hivatkozott a Pp. 13. § (1), 14. §, 16. § (4) bekezdésére és 18. § (2) bekezdésére.

Kereseti kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint a személyes adat fogalmának olyan értelmezése, amellyel az alperes elnöke az adatszolgáltatás részleges megtagadását indokolta, teljesen kizárt, figyelemmel arra, hogy az Info Törvény értelmező rendelkezései (3. §) között szerepel a közérdekű adat, illetve a személyes adat fogalma. Hivatkozott arra, hogy a közérdekű adatok köréből a szöveg kiveszi a személyes adatnak minősülő adatokat és az ezekkel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozóan különösen szigorúbb szabályokat állapít meg. A személyes adat fogalmának meghatározásakor a törvény példálózó jelleggel felsorolja, hogy milyen jellegű adatok minősülnek személyes adatnak, tehát melyek azok az információk, amelyek az Info Törvény kontextusában kivételt képeznek a közérdekű adatok kiadására vonatkozó kötelezettség alól. Az értelmező rendelkezésből egyértelmű, hogy a definíció a természetes személyekre vonatkozik, hiszen kizárólag természetes személynek lehet adóazonosító jele, fizikai, fiziológiai, vagy mentális jellegzetessége. Ugyancsak ezt támasztja alá az Info Törvény 2. § (1) bekezdése, amely a törvény hatályát kifejezetten a természetes személy adataira (és nem a jogi személyek) adataira vonatkozó adatkezelésre terjeszti ki. Az értelmező rendelkezések között szereplő érintett fogalom (3. § (1) bekezdés 1. pont) szintén a természetes személyekre vonatkozóan kerül meghatározásra és ugyanezt erősíti például a személyes adat kezeléséhez való hozzájárulás módjait részletező szabályozási rész, ahol az érintett cselekvőképtelensége folytán hozzájárulását megadni nem képes természetes személyről van szó (6. § (2) bekezdés).