1031/1994. (IV. 30.) Korm. határozat

a távlati népesedéspolitika alapelveiről

Hazánk népesedési helyzete nagy fontosságú társadalmi ügy, amelynek megoldásában együttes politikai felelősségnek, a Kormány egységes tevékenységének és társadalmi összefogásnak kell érvényesülnie. Ezért a Kormány - a népesedési helyzet alakulására tekintettel, figyelembe véve a családok stabilitásának, valamint a születési és halálozási mutatók kedvezőtlen alakulását - a nemzet jövőbeni fennmaradásáért érzett felelősségtől vezérelve a következő határozatot hozza:

I. A családok stabilitása érdekében:

1. A társadalom alapintézményének - a családnak - kiemelt anyagi és erkölcsi támogatása a Kormány, az önkormányzatok, valamint a nem állami szervek és az egyházak feladata.

2. Elő kell segíteni a fiatalok házasságkötésének erkölcsi és anyagi megalapozottságát, a felelősségtudat fokozását, és egyben a felelősségvállalás lehetőségének megfelelő biztosítását is. A megfontoltabb és megalapozottabb családalapítás csak a családi összetartó erő növekedése, új életfelfogás, erkölcsi megújulás nyomán alakulhat ki. Ehhez a nevelés eszközei mellett intézkedéseket kell tenni a fiatal házasok lakáshoz jutásának elősegítése érdekében a pénzügyi támogatások bővítésének segítségével, a magántőke, a biztosító- és hitelintézetek részvételével. Nagyobb mértékben kell támogatni a növekvő létszámú családok nagyobb méretű lakáshoz jutását.

3. Törvényben kell kimondani a gyermekek és az ifjúság alapvető jogait, a nemzetközi egyezményekkel összhangban. A gyermeki jogok megvalósulásának alapjául azt kell megjelölni, hogy a gyermek elsősorban saját családjában nevelkedjen. Ezért minden veszélyeztetettségi esetben először a család helyzetének stabilitását kell megcélozni, anyagi, erkölcsi, gondozási tanácsadási eszközökkel. A gyermek családból való kiemelését csak végső esetnek szabad tekinteni.

4. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek előmozdítják, hogy a szülők a saját megegyezésük alapján egyenlően viselhessék a családi és elsősorban gyermeknevelési terheket.

5. Ki kell dolgozni a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazásának lehetőségét, amely az egyéni foglalkozási pálya és a családi teendők, a gyermeknevelés harmonikus egyeztetésének, továbbá a munkanélküliség kezelésének hatásos, aktív eszköze lehet. Ennek érdekében szorgalmazni kell a részmunkaidős közalkalmazotti és köztisztviselői munkahelyek kialakítását is.

II. A születendő gyermekek számának növelése érdekében:

1. Tekintettel arra, hogy a születendő gyermekek száma évtizedek óta nem biztosítja a népesség egyszerű reprodukcióját, a Kormány kiemelt népesedési feladatnak tekinti a gyermekvállalási kedv ösztönzését.

2. A születendő gyermekek számának növelése érdekében törvényes biztosítékokat kell teremteni a szülők kettős szerepvállalásának: a munkavégzési és a szülői feladatok párhuzamos ellátásának anyagi és erkölcsi feltételeihez. Emellett nagyobb szerepet kell kapnia a nevelésnek is a gyermekvállalás és gyermekgondozás feladataira való felkészítésben, mind a közoktatásban, mind pedig a tömegtájékoztatásban.

3. A gyermekvállalás és a gyermeknevelés segítését összehangoltan és célhoz kötötten kell kialakítani, mind a lakástámogatás, mind a gyermekgondozási feltételek anyagi és intézményi biztosítása, mind az iskoláztatás lehetőségei, a munkafeltételek javítása, valamint a szülői munkamegosztás tekintetében. A meglévő gyermekintézmény-hálózat megtartása és továbbfejlesztése fontos társadalmi cél. A fentiek megvalósítása csak komplex szociálpolitikai stratégia birtokában lehetséges.

4. Gazdaságpolitikai intézkedésekkel törekedni kell arra, hogy egy keresetből el lehessen tartani egy családot, így a nők - esetleg akaratuk ellenére is - ne kényszerüljenek munkába állni. A családok pénzbeli támogatásának alapvető eszközét, a családi pótlék rendszerét a jövedelemadó-rendszerrel összehangoltan úgy kell átalakítani, hogy a gyermekes családok jövedelmi helyzete ne romoljon. A gyermekes családok jövedelempótló támogatása, valamint az eltartott házastárs válás, illetve megözvegyülés esetén történő megélhetésének biztosítása rövid időn belül éreztetné hatását, és lehetővé tenné, hogy minél több nő válassza a gyermeknevelést, illetve az idős családtagok gondozását "főh ivatásként".

Ugyanakkor a dolgozó nők gyermekvállalásának elősegítésére, a gyermekvállalással járó családi jövedelemkiesés ellensúlyozására átalakított, megújított formában fenn kell tartani az anyasághoz kapcsolódó kereset-, illetve jövedelempótló támogatások intézményeit is.

5. Olyan adórendszert kell megvalósítani, amely jobban igazodik a családok összetételéhez és az eltartottak számához.

6. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy növekedjen a tervezett és kívánt terhességek, és csökkenjen a nem tervezett és nem kívánt terhességek száma. Javítani kell a várandósságra való felkészítést, a terhesgondozás, a szülés, valamint az újszülöttellátás feltételeit, elsősorban az egészségnevelési és pszichológiai téren. Ennek érdekében az egészségügyi és oktatási intézmények tevékenységébe be kell vonni az iskolai és iskolán kívüli egészségnevelés, valamint a tömegtájékoztatás minden eszközét.

III. A halandóság csökkentése érdekében:

1. Összehangolt és hatékony közép- és hosszú távú egészség- és szociálpolitikai intézkedéseket kell előkészíteni annak érdekében, hogy javuljon az ország népességének egészségi állapota, és élettartama jelentősen közeledjen az európai országok többségének szintjéhez.

2. Különös gondot kell fordítani a leggyakoribb halálozást okozó megbetegedések megelőzésére, illetve hatékonyabb gyógyítására. Ennek érdekében társadalmi összefogással, megfelelő oktatással, propagandával, valamint közvetlen kormányzati intézkedésekkel el kell érni, hogy az egészségi állapotot károsan befolyásoló életvitel megváltozzon, a piacgazdaságban hatékony környezetvédelmi intézkedések útján pedig csökkenjen a környezet-, különösen a levegőszennyezés.

3. A halandósági mutatók javulásához a munkakorú népesség - elsősorban a férfi lakosság - egészségi helyzetének mielőbbi javítása vezet.

4. Kiemelt feladat a gyermekek és a fiatalok egészségének megőrzése, az egészséges életmód megismertetése a nevelés és a megelőzés eszközeinek felhasználásával.

5. A jövő nemzedékek egészségének javításával párhuzamosan a megelőző, a felvilágosító és a gyógyító intézkedések biztosításával tovább kell csökkenteni a jelenleg is magas csecsemőhalandóságot, elsősorban a koraszülések magas arányát kiváltó helytelen életmódi szokások és egyéb okok, pl. a művi vetélések visszaszorításával.

6. Meg kell teremteni az időskorúak otthoni gondozásának jogi-pénzügyi feltételeit.

7. Ki kell dolgozni a megfelelő jogszabályi hátteret a különböző okokból saját munkakörében munkaképtelenné vált népesség rehabilitációjára, élet- és munkakörülményeik javítására, emberhez méltó jövőt biztosítva még hátrányos helyzet - idős kor vagy tartós betegség - bekövetkezése esetén is.

IV.[1]