7003/2002. (AEÉ 9.) APEH irányelv

az adótartozás behajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról

Az adóztatás célja a törvényben előírt adók folyamatos be­szedésének biztosítása. Mivel az önadózás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettség önkéntes, állami kényszert nélkülöző teljesítésével, önmagában a leghatéko­nyabb adóellenőrzés sem éri el a célját, ha a bevallott és az el­lenőrzés során feltárt adók megfizetése elmarad. Ezért az adóhatóság összes tevékenységén belül kiemelt hangsúlyt kell helyezni az adók törvényben előírt határidőben történő megfizetésére és annak elmaradása esetén minden rendelkezésre álló lehetséges jogi eszközt igénybe kell venni az adó­hátralék behajtása érdekében. E tevékenység az adóhatóság egyes szervezeti egységei között összehangolt munkát, napi kapcsolatot, magas fokú jogi és technikai koordinációt, infor­matikai támogatottságot igényel: Ebből kiindulva az adótarto­zások végrehajtásával kapcsolatban a következő irányelvet adom ki:

I. Az adóvégrehajtási eljárás általános feltételei

1. Az adót a törvényben, illetve a jogerős határozatban meghatározott időpontig, esedékességig kell megfizetni. Az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó [az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. § (1) bekezdés a) pont], vissza nem térített jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás [Art. 3. § (2) bekezdés b) pont] (a továbbiakban együtt: adótartozás) beszedése; végre­hajtása iránt az adóhatóság haladéktalanul kőteles intézkedni.

A végrehajtási eljárás szempontjából adótartozás alatt az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett, bevallott vagy jog­erős adóhatósági határozatban előírt adót kell érteni. Az adó- ­tartozások útár felszámított pótlék az adótartozásra vonatko­zó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

1.1. Az állami adóhatóságnak az adótartozás behajtására vonatkozó jogosultsága és kötelezettsége az Art. 6. § (2) be­kezdésében, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­talról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéseken alapul.

E jogszabályok, illetve egyéb törvények alapján a Hivatal hatáskörébe tartozik

- az állami adóhatóság által nyilvántartott-adók, járulékok; - a magánnyugdíj-pénztár megkeresése alapján a magán­nyugdíj-pénztári tagdíj,

- a vámhatóság megkeresése alapján a központi költségve­tést megillető vám- és jövedéki követelések,

- a jogosultak megkeresése alapján az adók módjára be­hajtandó köztartozások, továbbá

- a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak, a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és me­gyei igázgatási szervei által megállapított visszafizetési és megtérítési kötelezettségek

végrehajtás útján történő beszedése.

1.2. Az adóhatósági végrehajtásnál a bírósági végrehajtás­ról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.), az Art. és az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) szabályaira kell figyelemmel lenni a kö­vetkezők szerint:

- Az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor - ­kivéve, ha az Art. másként rendelkezik - a Vht. III-VII. feje­zetében foglaltak szerint kell eljárni.

- A Vht. III-VII. fejezetében nem érintett esetekre az Art. rendelkezései az irányadók: Amennyiben az Art. nem tartal­maz konkrét előírást, háttérjogszabályként az Áe. rendelkezé­seit kell alkalmazni. Azon esetekre, melyekre sem az Art., sem az Áe. nem tartalmaz rendelkezést - mint a végrehajtás alapjogszabályát - a Vht. III-VII. fejezetén kívüli rendelkezé­seit is megfelelően alkalmazni kell.

II. Hatásköri és illetékességi szabályok

1.3. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervezeti felépítéséből eredően az adótartozás végrehajtás útján tör­ténő beszedése a Hivatal területi szervei (igazgatóságok) fel­számolási és végrehajtási blokkjának feladata.

1.4. Az adótartozások feltárása, a ténylegesen végrehajtás alá vonható adótartozások megállapítása - ideértve a pénzfor­galmi ellenőrzés lefolytatását és a belső folyószámla-egyezte­tést is -, továbbá a végrehajtás kezdeményezése a blokk hátra­lékkezelési és pénzforgalmi szervezeti egységeinek feladata.

A pénzkövetelés biztosításának elrendelése az igazgatósá­gok alaphatározatot hozó szervezeti egységeinek feladatköré­be tartozik (lásd VIII. fejezet).

A végrehajtási eljárás megindítására a végrehajtási osztály vezetője rendelkezik hatáskörrel.

2. A szervezeti egységek hatáskörüket a területi igazgató­ság illetékességi területén belül gyakorolhatják.

2.1. A végrehajtás megindítására a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, a jogi személyiség nélküli vállalkozó - ideértve a vál­lalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt is - székhe­lye, ennek hiányában telephelye; illetve a jogi személy szék­helye szerinti igazgatóság az illetékes.

2.2. Az Art. 7. számú mellékletében meghatározott (óváro­si és Pest megyei székhelyű jogi személyiséggel rendelkező adózók ügyében a Hivatal Pest megyei és fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága (a továbbiakban: KAIG) az illetékes.

2.3. A Hivatal Észak-budapesti Igazgatóságáriak a buda­pesti I-V. és XIII., Kelet-budapesti Igazgatóságának a VI­-VIII., X. és XIV-XVII., míg Dél-budapesti Igazgatóságának illetékessége a IX., XI-XII. és XVIII-XXIII. kerületekben a 2.1. pont szerint alakul, azzal; hogy ezen igazgatóságok a 2.1. pont szerint illetékességük alá tartozó adózók ügyében Buda­pest egész területén foganatosíthatnak végrehajtási cselekmé­nyeket. ­

2.4. Az adó megfizetésére kötelezett személlyel szembeni végrehajtási eljárás lefolytatására, - a kötelező határozatnak az adózó ügyében illetékes igazgatóság általi kiadását köve­tően, ezen igazgatóság megkeresésére -, a kötelezett személy ügyében a 2.1. pont szerint illetékes igazgatóság jogosult és köteles, azzal a kivétellel, hogy a fővárosi igazgatóságok Bu­dapest, míg a KAIG Pest megye és Budapest egész területén lefolytathatja az általa hozott határozat alapján a végrehajtást.

2.5. Az Art. 50. § (6) és (7) bekezdésében foglalt adózók ügyében a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

3. Ingatlan-végrehajtás elrendelésére a 2.1. pont szerint illetékes igazgatóság vezetője (igazgatója) jogosult. E jogkörét az igazgatóság más szervezeti egységére nem ruházhatja át.

Az ingatlan-végrehajtás elrendelését követően az egyes in­gatlanok tekintetében a további végrehajtási cselekményeket

- a 2.1-2.3., illetve 2.4. pont szerint illetékes igazgatóság megkeresésére - az ingatlan fekvése szerinti igazgatóság fo­ganatosítja.

4. Amennyiben az adósnak az illetékes igazgatóság terüle­tén kívül találhatóak ingóságai, - megkeresésre - ezen va­gyontárgyak tekintetében a végrehajtást az ingóságok fekvé­se szerint illetékes igazgatóság folytatja le.

5. A végrehajtási feladatokat (a végrehajtási cselekmények foganatosítását) az igazgatóságok felszámolási és végrehajtá­si szervezeti egységének állományába tartozó végrehajtók végzik.

A végrehajtók eljárási cselekményeket - a 2.2-2.3. pont­ban foglaltak kivételével - kizárólag az igazgatóság illetékes­ségi területén végezhetnek.

6. Ha a végrehajtási eljárás során az adós lakóhelye, telep­helye vagy székhelye más igazgatóság közigazgatási területé­re kerül, az ügyet, az eljárás folytatására az adózó valamen­nyi iratával együtt az illetékes igazgatósághoz át kell tenni.

Amennyiben a végrehajtási eljárás során az illetékesség hi­ányát a felszámolási és végrehajtási szervezeti egység észleli az adózó "költöztetése" végett - az adóalany-nyilvántartás­sal egyeztetni kell.­

7. Hatásköri összeütközés esetén, tehát ha az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant több végrehajtó is lefoglal­ta az eljárás tovább folytatására ­

- a bírósági végrehajtó és a közigazgatási szerv végrehaj­tójának összeütközése esetén a bírósági végrehajtó (lásd XII. fejezet),

- több közigazgatási végrehajtó összeütközése esetén az a végrehajtó jogosult, aki a vagyontárgyat á másik végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén a közigazga­tási szervek megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást.

III. A végrehajtási eljárás megindítását megelőző feladatok; az adótartozás megállapítása

Az adófizetési kötelezettségek tel értésének ellenőrzése

8. A CAJF valamint a Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszer (HVR) informatikai úton biztosítja a fizetési köte­lezettségek teljesítésének ellenőrzését.

Az adófolyószámlán a kötelezettségek és jogosultságok az adózó terhére; illetve javára adónemenként, a melléjük ren­delt esedékességi időponttal kerülnek előírásra.

8.1. A számítógépes ellenőrzési rendszer az adózó folyó­számláján szereplő fizetési kötelezettségeket (és visszatérítési, kiutalási jogosultságokat) veti össze a pénzforgalomként (befizetés, kiutalás, átvezetés) könyvelt tételekkel.

8.2. Az adóbeszedés hatékony biztosításának előfeltétele az adófizetési kötelezettség teljesítésének folyamatos figye­lemmel kísérése, a keletkező adótartozások rendszeres kimu­tatása.

Az adóhátralékok feltárása, a végrehajtás kezdeményezése

9. A HVR-en keresztül biztosított a hátralékos adózók több szempont szerinti rendszeres lekérdezésének lehetősége, az adótartozások kimutatása.

Ennek során, figyelemmel az I. fejezet 1. pontjában leír­takra, az egyenlegében hátralékot nem mutató vagy túlfizetést jelző adófolyószámlákból is biztosítani, kell a hátralékos adó­nemek adózónkénti (ezen belül esedékességenkénti) kimuta­tását.

A tartozás kimutatására, a folyószámla felülvizsgálatára, valamint a pénzforgalmi ellenőrzés lefolytatására a hátralék­kezelésről és a pénzforgalmi ellenőrzésről szóló 2005/B/2001. APEH irányelvben foglaltak az irányadók.

10. A végrehajtási eljárás megindítását, ideértve az ellen­őrzési osztályok által végzett pénzforgalmi ellenőrzés által feltárt adótartozás esetét is; a hátralékkezelési, és pénzforgal­mi szervezeti egység végrehajtási kérelemmel kezdeményezi a végrehajtási szervezeti egységnél.

10.1. A végrehajtási kérelem az adós adatain túl tartalmaz­za a tartozás összegét; annak adónemenkénti megbontását, a végrehajtható okirat megnevezését és a tartozás eredeti ese­dékességét:

A végrehajtási kérelem melléklétét képezi a pénzforgalmi ellenőrzés, illetve a belső folyószámla-egyeztetés jegyző­könyve.

Intézkedés a végrehajtási e járás megindítása iránt

11. A végrehajtási szervezeti egység az adótartozásról a HVR-en, valamint a központi iktatórendszerén keresztül ér­tesül.

A végrehajtási szervezeti egység a végrehajtási kérelem megérkezését követően haladéktalanul intézkedik a végrehaj­tás megindítása iránt.

12. A végrehajtásnak végrehajtható okirat alapján van helye. Az adóvégrehajtásban végrehajtható okirat az adózó fize­tési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határo­zat, önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalma­zó adóbevallás, valamint az adók módjára behajtandó köztar­tózások vonatkozásában a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lapkiállítása stb.) nincsen szükség. Az adótarto­zás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

A határozattal megállapított fizetési kötelezettséget a hatá­rozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, míg a bevallott adót az Art. 27. § (1) bekezdése szerint a 2. számú mellékletben meghatározott határnapig kell teljesíteni.

IV. A végrehajtási eljárás

13. A végrehajtási eljárás - az ingatlan-végrehajtás kivéte­lével - külön határozat nélkül, végrehajtási cselekmény foga­natosításával indul.

Amennyiben á végrehajtási eljárás megindítására koráb­ban már sor került; az adóhatóság az adós értesítésével az idő­közben keletkezett adótartozásokra a végrehajtási eljárást, to­vábbá az ingófoglalás hatályát kiterjesztheti. Az ingatlan­-végrehajtás hatályát - a 41.1. pontban foglaltaknak megfele­lően - határozattal lehet kiterjeszteni.

14. A törvényben foglalt rendelkezés alapján a tartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett adózó ese­tében elsősorban azonnali beszedési megbízással, bankszám­lával nem rendelkező adózó esetében a munkabérből, vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetőtől járó ki­fizetésből történő letiltással kell végrehajtani.

Amennyiben az azonnali beszedési megbízás vagy a jövedelemből történő letiltás nem, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre az adózó követelését; ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni.

V. Az adóvégrehajtási eljárás foganatosításának közös szabályai

15. A végrehajtónak az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításáról felvett (foglalási, árverési stb.) jegyző­könyv mellett a helyszíni eljárásról is jegyzőkönyvet kell ké­szítenie.

15.1. A jegyzőkönyvnek meg kell felelnie a Vht.-ben meg­határozott alaki és tartalmi követelményeknek.

15.2. A helyszíni jegyzőkönyvben rögzíteni kell á végre­hajtó eljárásának körülményeit, a végrehajtási cselekmény fo­ganatosítását gátló körülményéket, kényszereszközök igény­bevételét, az adós által előadott kérelmeket, eredménytelenül megkísérelt eljárást stb.

15.3. A helyszíni jegyzőkönyvet az eljárás helyszínén kell felvenni. Az eljárási jegyzőkönyv a végrehajtó által készített feljegyzéssel nem pótolható.

16. A végrehajtási cselekményeket munkanapokon reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.

Munkaszüneti napokon, valamint reggel 6 óra előtt és este 10 óra után csak az adóhatóság vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével végezhetők végrehajtási cselekmények.

17. A végrehajtó eljárása során a Vht.-ben szabályozott kényszercselekményeket alkalmazhatja.

18. Ügygondnokot kell az adós részére kirendelni, ha vég­rehajtás alá vonható vagyontárgyai vannak, de az adós is­meretlen helyen tartózkodik, vagy külföldön lakik, illetve hu­zamosabb ideig ott tartózkodik, illetőleg meghalt, és jogutód­ja ismeretlen. E körülményeket előzetesen - a népesség-nyil­vántartási, illetve rendőrségi szervek megkeresése útján ­megfelelően tisztázni kell.

Ezen szerveket kell megkeresni akkor is, ha az adósnak mind a lakóhelye, mind munkahelye ismeretlen és lefoglalha­tó vagyontárgyai sem lelhetők fel.

Amennyiben a cégjegyzékből hivatalból törölt cégnek van végrehajtás alá vonható vagyontárgya, a végrehajtást ügygond­nok kirendelése után lehet lefolytatni. Az ügygondnok kirende­lésére fizetési kötelezettséget megállapító határozat kézbesíté­se esetén az Art. szabályai, míg a végrehajtási cselekmények foganatosítása során a Vht. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adósra vonatkozó adatok beszerzése

19. A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdeké­ben a végrehajtó megkeresheti az adósra és vagyonára vonat­kozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különö­sen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerveket, okmányiro­dát, társadalombiztosítási szerveket, illetékhivatalt, más adó­hatóságot, cégbíróságot, pénzügyi intézményeket; befektetési szolgáltatókat; földhivatalt, a vízi és légi járművek nyilván­tartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást, a közjegyzőket, továbbá a kamarát az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartás­ba történő betekintés, valamint az adós lakóhelyére (tartózko­dási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyé= ni vállalkozására),.jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó-, ingatlan vagyon, bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatok megszerzése céljából.

A végrehajtás szünetelése

20. A végrehajtási eljárás szünetel

a) a fizetési könnyítésre vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem elintézési ideje alatt, a kérelem jogerős elbí­rálásáig (a 20.1, és 20.2. pontban foglaltak kivételével). A szünetelés kezdő időpontja a fizetési kedvezmény iránti kére­lem benyújtását követő nap;

b) ha az adóhatóság az adós kérelmére a teljesítésre rész­letfizetést, vagy fizetési halasztás engedélyezett, a fizetési könnyítés időtartama alatt;

c) ha az adós elhunyt [az Art. 25. § (2) bekezdésében fog­lalt határozat jogerőre emelkedéséig];

d) (külső megkeresésre folytatott végrehajtás esetén) ha a végrehajtást kérő a költségátalány előlegezésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, illetve ha az adós szemé­lye nem állapítható meg, továbbá ha a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködést megtagadja

e) az adós ellen folyó csődeljárás esetén a fizetési haladék tartama alatt a moratórium alá tartozó adók tekintetében;

f) a csőd- és felszámolási eljárás során kötött megállapo­dásban rögzített adótartozás .fizetési átütemezésének időtarta­ma alatt.

20.1. Amennyiben az adózó fizetési könnyítési és méltá­nyossági kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elutasí­totta, az ugyanezen tárgyban előterjesztett újabb kérelemre a végrehajtás nem szünetel.

20.2. Fizetési kedvezmény iránti első kérelem esetén sem szünetel a végrehajtás, ha az árverés már kitűzésre kerül.

20.3. A szünetelés időtartama alatt foganatosított minden végrehajtási cselekmény hatálytalan.

A végrehajtási eljárás szünetelése nem érinti a szünetelés beállta előtt foganatosított végrehajtási cselekmények hatá­lyát, viszont a szünetelés beálltával a soron következő végre­hajtási cselekmény már nem tehető meg.

A végrehajtási e járás felfüggesztése

21. A végrehajtási eljárás felfüggesztése az adóhatóság, il­letve a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az adóhatóság határozattal, a bíróság végzéssel függeszti fel a határozat végrehajtását, illetőleg a végrehajtási eljárást.

Az adóhatóság e tárgyban hozott határozatai ellen végrehajtá­si kifogásnak van helye.

21.1. Az adóhatóság az adós kérelmére, vagy a felettes szerve rendelkezésére a határozat végrehajtását akkor füg­gesztheti fel, hasaz adófizetési kötelezettséget előíró határozat megváltoztatása; vagy megsemmisítése várható.

Kivételesen a végrehajtási eljárás az adós kérelmére fel-. függeszthető, ha azt méltányolható körülmény (például: eltar­tolt-személyek szárrá; az adós vagy eltartottjai súlyos beteg­sége stb.) indokolja: Amennyiben az ügy körülményei nyo­matékosan indokolják; a végrehajtás hivatalból is felfüggeszt­hető.

Külső megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behaj­tást kérő kérelmére fel kell függeszteni a megkereső javára folytatott végrehajtási eljárást.

21.2. A bíróság az adóhatósági határozat felülvizsgálata iránt folyamatban lévő közigazgatási per során függesztheti fel a határozat végrehajtását: A felfüggesztés joghatásai a fe­lülvizsgálni kért adóhatósági határozatban előírt adókötele­zettségek tekintetében állnak be.

A bíróság a végrehajtó általa zálogjogosultnak megkül­dött, a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás lehetősé­géről értesítő levél kézhezvételét követő 8 munkanapon belül előterjesztett bekapcsolódási kérelmet követő 3 napon belül felfüggeszti a zálogjoggal terhelt vagyontárgy végrehajtását.

Ha a bíróság a végrehajtást egyéb okból függeszti fel (pél­dául: végrehajtási igényperben); a felfüggesztés joghatásai a bíróság határozatában megjelölt körben állnak be.

21.3. A végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt fo­ganatosított minden végrehajtási cselekmény hatálytalan.

21.4. - A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a fizetési kötelezettséget megállapító határozat végrehajtásának felfüg­gesztése esetén a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján áll be.

- A végrehajtás igényperben történő felfüggesztése esetén a felfüggesztés hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján áll be.

- Amennyiben a végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság vagy az adóhatóság a Vht. szabályai szerint függesz­ti fel, a felfüggesztés hatálya a felfüggesztést elrendelő hatá­rozat meghozatalának napján áll be. Ebben az esetben a fel­függesztést elrendelő határozat ellen előterjesztett jogorvos­latnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya.

A felfüggesztés hatálya alatt végrehajtási cselekmények nem foganatosíthatók, illetve a foganatosított cselekmények hatálytalanok még akkor is, ha a felfüggesztésröl a végrehaj­tó később szerzett tudomást.

A végrehajtás költségei

22. A végrehajtás során felmerült költségeket az adóható­ság, illetve a behajtást kérő előlegezni, az adós pedig viselni köteles.

Az adóhatóság a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adóst (utólag) határozatban köte­lezi. A határozat ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

Az adóst a ténylegesen felmerült költség, de - ingó- és in­gatlan-végrehajtás esetén - legalább a költségátalány (jelen­leg 2000 Ft) megfizetésére kell kötelezni.

Amennyiben az adós vagy az egyéb érdekelt személy a va­gyontárgy becsértéket vitatja és szakértő kirendelését kéri, il­letve az árverés közhírré tételét a jogszabályban foglalt köte­lező hirdetményen túl is kéri, a szakértő díját, illetve a közhír­ré tétel leöltségét köteles megelőlegezni.

A végrehajtás megszüntetése

23. A végrehajtási eljárás akkor szüntethető meg; ha

a) az eljárás a követelés beszedésével eredményesen befe­jeződött,

b) a végrehajtáshoz fűződő jog elévült,

c) az adótartozást az arra jogosult szervezeti egység elen­gedte, vagy az adó-megállapítást hatályon kívül helyezte,

d) az adós felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte;

e) (külső megkeresésre, történő végrehajtás esetén) azt a végrehajtást kérő kérte, vagy a javára folytatott végrehajtás nem vezetett eredményre (kivéve magánnyugdíj-pénztári megkeresés).

A végrehajtási eljárás megszüntetéséről az adóhatóság ha­tározatot hoz, melyben a lefoglalt vagyontárgyak feloldása iránt is intézkedik. E határozat ellen fellebbezésnek nincsen helye.

A behajthatatlan adótartozás törlése

24. Behajthatatlanság miatt az adótartozás akkor törölhető, ha az adós ellen vezetett végrehajtás eredménytelen volt, és az Art. 25. § (2) bekezdése alapján a tartozásért helytállni kö­teles személyek mindegyikével szemben is lefolytatták a vég­rehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre.

A tartozás behajthatatlanság címén a külön irányelven foglaltak szerint törölhető.

Az adótartozás végrehajtásához fűződő jog elévülése

25. Az adóvégrehajtás vonatkozásában az elévülés szabá­lyait az Art. 95. § (4)-(7) bekezdései rendezik. Az elévülés szabályainak alkalmazása során különösen a következőkre kell figyelmet fordítani:

- Ha az adó; bírság és a jogosulatlanul igénybevett-költ­ségvetési támogatás végrehajtáshoz fűződő jog elévült, a tar­tozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. Az elévült tartozások törlése esetén tehát meg kell állapítani az évek során felszámított azon késedelmi pótlékok összegét; melyek az elévült tartozáshoz kapcsolódnak; és egyidejűleg ennek a törléséről is intézkedni kell.

- Az elévülés jogintézménye az elévült követelések, így az adóhatóság követeléseinek teljesítését is lehetővé teszi, de an­nak önkéntesnek kell lennie, állami úton nem kényszeríthető ki. A nyugdíj jogosultsághoz szükséges szolgálati idő meg­szerzése érdekében a biztosított az elévült tartozást önkénte­sen is teljesítheti, sőt: ezen jogosultságára indokolt a figyel­mét külön is felhívni.

- Az Art. rendelkezése értelmében - ellentétben a bírósági végrehajtással - az adóssal szembeni végrehajtási cselekmé­nyek az elévülést nem szakítják meg, csupán egy ízben hat hónappal meghosszabbítják. Kivételt képez ez alól az önel­lenőrzés bevallása, de csak abban az esetben; ha az adókülön­bözet az adózó javára mutatkozik. Ilyen; esetben az elévülés megszakad, és az önellenőrzéssel érintett bevallási időszakra előírt; illetve az önellenőrzést követően fennmaradt adótarto­zás elévülése újrakezdődik.

- A tartozások elévülésének vizsgálatakor az elévülés nyugvását eredményező körülményeket, mindig vizsgálni kell. A felfüggesztés az elévülés nyugvását eredményezi füg­getlenül attól, hogy az eljárás felfüggesztésére az Art. vagy a Vht. szabályai alapján került sor.

A részlefizetés esetén az elévülés nyugvása addig tart, amíg a kötelezett a határozatban előírt részleteket teljesíti; fi­zetési kötelezettségének eleget tesz. Miután az eljárás szüne­telését (és ezáltal az elévülés nyugvását) eredményező körül­mény objektív módon - külön határozat vagy intézkedés nél­kül - áll be és szűnik meg, a fizetési kedvezmény feltételei­nek nem teljesítésével az eljárás folytatható. Így az elévülés­ből még hátralévő idő akkor is tovább folyik, ha az adóhatóság a szükséges végrehajtási cselekmények megtételével kés­lekedik.

Az adóssal szembeni felszámolás esetén a Ptk. elévülésre vonatkozó rendelkezése alapján a felszámolás időtartama alatt a követeléshez való jog elévülése szintén nyugszik.

- Ha az ingatlan-végrehajtást nem lehet elrendelni, mert a tartozás összege nem haladja meg a százezer forintot, illetve ennél kisebb összeg esetén a tartozás nem áll arányban az in­gatlan értékével, az adóhatóságot az adós ingatlanán törvé­nyes jelzálogjog illeti meg. A jelzálogjognak az ingatlan-nyil­vántartásba bejegyzése esetén az elévülés mindaddig nyug­szik, amíg a jelzálogjog törlésre nem kerül. Az ilyen jelzálog­jog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végre­hajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá, vagyis az elévülés a jelzálogjog fennállása alatt nyugszik: Ezzel el­lentétben a megállapodáson alapuló jelzálogjogos bejegyzé­sének (például fizetési könnyítés biztosítékaként), az elévü­lésre semmiféle hatása nincs.

VI. Egyes végrehajtási cselekmények foganatosítása

Azonnali beszedési megbízás

26. Az azonnali beszedési megbízást az adóhatóság az adózó azon bankszámlája ellen nyújtja be, amelynek egyen­lege arra a pénzforgalmi jegyzőkönyvben foglaltak, illetve a rendelkezésre álló információk szerint fedezetet nyújt.

Amennyiben az adózó egyik bankszámláján sincs fedezet, az azonnali beszedési megbízást azon bankszámlája ellen kell kibocsátani, amelyen a rendelkezésre álló információ szerint az adózó általában a pénzforgalmat bonyolítja.

26.1. Az azonnali beszedési megbízás a fizetésre kötelezett személy bármely (pénzforgalmi és nem pénzforgalmi) bank­számlája ellen benyújtható.

26.2. Azonnali beszedési megbízás benyújtására az adóha­tóság az Art. 88. §-ának (1) bekezdése és a Vht. 82/A. §-a alapján egyaránt jogosult.

Amennyiben a benyújtás a Vht. 82/A. §-a alapján történik, akkor az inkasszó teljesítése teljes körű; vagyis a pénzintézet a Vht. 79/B. §-a alapján az azonnali beszedési megbízáson megjelelt pénzforgalmi bankszámlán túl köteles kiterjeszteni a teljesítést minden olyan bankszámlaszerződés, betétszerző­dés, takarékbetét-szerződés alapján kezelt összegre is. (lakos­sági számla, forint- és devizaszámla, lekötött betétek), amely az adóst megilleti.

Abban az esetben; ha az azonnali beszedési megbízás be­nyújtására az Art. 88. §-ának (1) bekezdése alapján kerül sor, a pénzintézet kizárólag az adós pénzforgalmi bankszámláján (forint- és devizaszámláján) kezelt összeg erejéig teljesíthet, a lakossági számla megterhelés és a lekötött betétek feltörése azonban kizárt.

A Vht. alapján benyújtott inkasszóhoz képest tehát az Art.-n alapuló inkasszó szűkebb körű teljesítésre ad lehetőséget. Éppen ezért indokolt, hogy az. adóhatóság az inkasszót a Vht. alapján nyújtsa be. A Vht. alapján benyújtott inkasszó esetén a jogszabályszám rovatában az 1994. évi LIII. törvényt, köz­lemény rovatában pedig a Vht. 82/A. §-át kell feltüntetni.

Az azonnali beszedési megbízás benyújtásáról a fizetésre kötelezettet értesíteni kell. ­

26.3. Az azonnali beszedési megbízás teljesítését az igaz­gatóság végrehajtói letéti számlájára keli kérni.

A beszedési megbízást az igazgatóság végrehajtói letéti számláját vezető pénzintézethez kell benyújtani, amely azt to­vábbítja az adós bankszámláját vezető pénzintézethez.

Amennyiben az adós bankszámláját vezető pénzintézet az igazgatóság illetékességi területén működik, hozzá a beszedé­si megbízás közvetlenül is benyújtható.

26.4. Amennyiben a hitelintézet az azonnali beszedési megbízást a 15 napos függőben tartást követően teljesítetle­nül (vagy részteljesítéssel) küldte vissza, az ismételten be­nyújtható az adós bankszámlája ellen.

26.5. Ha a pénzügyi intézmény a jogszabályt megsértve nem teljesíti az azonnali beszedési megbízást, az adóhatóság határozattal kötelezi az átutalni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére.

A határozat ellen fellebbezésnek van helye, illetve a má­sodfokú jogerős határozata bíróság által felülvizsgálható.

A jogerős határozat végrehajtható okirat, a jogerős határo­zat alapján az adóhatóság közvetlenül vezethet végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény ellen.

26.6. Költségvetési szerv ellen vezetett végrehajtás során, ha a pénzintézet fedezet hiányában nem tud eleget tenni a be­szedési megbízásnak, a végrehajtó felhívja a pénzügyi ellátást végző szervet a fedezet biztosítása érdekében. A költségvetési szerv pénzügyi ellátását végző szerv a pénzügyi fedezet bizto­sítására akkor köteles, ha az adós költségvetési szervet a köte­lezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli.

Végrehajtás jövedelemből történő letiltással

27. A bankszámlával nem rendelkező magánszemély adó­zók esetében az adótartozás beszedése iránt a munkabérből és az egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetőtől járó kifizetésekből történő letiltás útján kell intézkedni.

27.1. A végrehajtói letiltást a végrehajtó az adós munkál­tatójához (kifizetőjéhez) küldi meg. Ebben felhívja a letiltás­ban szereplő összeg levonására és annak az igazgatóság vég­rehajtói letéti számlájára történő átutalására.

A letiltást; tájékoztatás végett meg kell küldeni az adósnak és - ellenkező tartalmú megállapodás hiányában - a behajtást kérőknek is.

27.2. A munkáltató (kifizető) lakóhelye, székhelye szerint illetékes végrehajtó jogosult ellenőrizni, hogy a munkáltató a letiltást a jogszabály előírása szerint teljesíti-e. Amennyiben a munkáltató (kifizető) a jogszabályban előírt levonási; átuta­lási kötelezettségét nem teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni elmulasztott összeg erejéig az adó­tartozás megfizetésére. A határozattal szemben fellebbezés­nekvan helye, illetve a másodfokú jogerős határozata bíró­ság által felülvizsgálható.

A jogerős határozat végrehajtható okirat, annak alapján az adóhatóság közvetlenül vezethet végrehajtást a munkáltató ellen.

Ingóvégrehajtás

28. Ha az inkasszó, illetve a jövedelem-letiltás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetné eredményre, a fizetés­re kötelezett követelését és ingó vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. Amennyiben az inkasszó, illetve a letiltás ered­ménytelensége a tartozás összege és a rendelkezésre álló in­formációk alapján valószínűsíthető, az ingófoglalás iránt e végrehajtási cselekményeket követően azonnal indokolt in­tézkedni.

29. Az ingóvégrehajtás megkezdése előtt a végrehajtó a foglalás helyszínén, köteles felhívni az adóst az önkéntes tel­jesítésre.

Amennyiben az adós a felhívás ellenére adótartozását ön­ként nem fizeti meg, a végrehajtó megkezdi az adós ingósá­gainak lefoglalását. A foglalást a Vht. rendelkezése szerint végzi.

A foglalás sarán különös figyelmet kell fordítania következőkre:

- A Vht. szabályai szerint az adóst a foglaláskor nyilatkoz­tatni kell az esetleges jelzálogjog fennállásiról: A zálogszer­ződés csak akkor jelent kielégítési elsőbbséget, ha a szerző­dés a Magyar Országos Közjegyzői Kamara zálogjogi nyilvántartásban szerepel. Ezért az adós irataiból meg kell győ­ződni a zálogszerződés-nyilvántartásba vételéről, továbbá ar­ról; hogy a jelzálogjog konkrétan mely vagyontárgya vonat­kozik. Kétség esetén, vagy ha egyéb ok miatt szükségesnek tartja, a végrehajtó megkeresi a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát vagy az illetékes közjegyzőt az ingó jelzálogjogi nyilvántartás adatainak megismerése érdekében.

Amennyiben a tehermentes vagyontárgyak a követelés ki­elégítésére fedezetet nyújtanak, indokolt mellőzni a zálogjog­gal terheit vagyon végrehajtás alá vonását.

Amennyiben a tehermentes vagyontárgyak várhatóan nem nyújtanak fedezetet a követelés teljés összegére, a kielégítési elsőbbségi igényére való tekintettel célszerű vizsgálni a jelzá­logjoggal terhelt vagyonra-vonatkozóan a még fennálló követelés összegét. Amennyiben a zálogtárgy forgalmi értéke és a követelés összege alapján egyértelműsíthető, hogy a zálog­tárgy becsértéke kizárólag csak a zálogjogosult követelésér nyújt Fedezetet az elsőbbségi igényre való tekintettel a zálog­tárgy foglalása mellőzhető. A foglalás mellőzését, annak okát, tényszerű adatokkal alátámasztva a végrehajtó a fogla­lási jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.

Amennyiben a kielégítési elsőbbséget jelentő zálogjog fennállta a foglalás során egyértelműen bizonyított, akkor a foglalást követően, ha pedig a zálogjog fennálltát a végrehaj­tónak a zálogjogi nyilvántartásból kell megállapítania, a meg­keresések teljesítését követően a Vht. szabályai szerint hala­déktalanul értesíteni kell a zálogjogosultat a foglalás tényéről.

Ha a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekap­csolódási kérelmére a bíróság a végrehajtást felfüggeszti, a felfüggesztés hatálya kizárólag a zálogjoggal terhelt vagyon­tárgy vonatkozásában áll-e. A zálogjoggal nem terhelt lefog­lalt vagyontárgyak vonatkozásában haladéktalanul intézkedni kell a végrehajtás folytatása iránt.

Amennyiben a bíróság határozatában megállapítja a kielégítési jog megnyíltát, engedélyezi a végrehajtásba történő be­kapcsolódást, és ezzel a zálogjogosult követelése lejárttá vá­lik. E határozat ellen fellebbezésnek van helye, ha a zálogjo­gosult által megjelölt követelés összege vagy annak jogalap­ja vitatott. Éppen ezért különös jelentőséggel bír, hogy a zá­logtárgy foglalása során a végrehajtó az adós irataiból meg­győződjön. a még, fennálló követelés összegéről. Ugyancsak élni kell a fellebbezés lehetőségével, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy az adóssal összefonódásban lévő gazdálkodó szervezet, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor. Az összefonódás kérdésében a Ptk. 685/B. § (1) bekezdése ad eligazítást.

A határozat jogerőre emelkedését követően a végrehajtási iratokat a bíróság részére meg kell küldeni, amely továbbítja azt a bírósági végrehajtóhoz. A további végrehajtási cselek­mények foganatosítása és a végrehajtási eljárás folytatása: a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.

A foglalási jegyzőkönyvben az általános tartalmi kellé­kek melletti foglalás sorrendjében, beazonosításra alkalmas módon, tételesen rögzíteni kell a lefoglalt vagyontárgyakt és azok becsértékét.

Helytelen az az eljárási mód, amikor a végrehajtó kizáró­lag az adós által rendelkezésre bocsátott leltár alapján foglal. Az eszköznyilvántartás csupán segédletként használható. Nem mellőzhető a vagyontárgy helyszínen történő megtekin­tése, műszaki állapotának felülvizsgálata és azoknak beazo­nosítható módon (márka, típus, gyártás éve, gyári szám, be­szerzés éve) történő összeírása a foglalási jegyzőkönyvben. Egyben utalni kell a lefoglalt vagyontárgy állapotára és korá­ra is.

Rögzíteni kell a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat, vagylagos mentesség esetén pedig azt is, hogy az adós válasz­totta a mentesen hagyott ingóságot. Azt, hogy az adós válasz­tott a vagylagosan mentes vagyontárgyak közül, az adóható­ságnak kell bizonyítani. A természetes személy foglalkozásá­nak gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű foglalás esetén Vht. 103. § (5) bekezdés] a foglalási jegyzőkönyvben rögzí­teni kell a mentességet és azt, hogy csak a törzskönyv került lefoglalásra.

A végrehajtás alól mentes vagyontárgyak felsorolása csak akkor mellőzhető, ha a lefoglalt vagyontárgyak az adótarto­zásra (járulékaival együtt) fedezetet nyújtanak és a lefoglalt ingóságok között nincs olyan dolog, amelyek meghatározott mennyiségére a törvény mentességet ír elő. Magánszemély­nél történő foglalás esetén fel kell tüntetni az adós háztartásá­hoz tartozó személyek számát is.

Igen fontos az is, hogy a jegyzőkönyvben a magánszemély foglalkozása feltüntetésre kerüljön, mert csak így állapítható meg, hogy milyen nélkülözhetetlen eszközök szükségesek á foglalkozás gyakorlásához.

A mentes vagyontárgyakon kívül - amennyiben a lefoglalt ingóságok a teljes adótartozásra nem nyújtanak fedezetet -, rögzíteni kell a jegyzőkönyvben az ok megjelölése mellett azon eszközöket is, amelyeknek végrehajtás alá vonását a végrehajtó azok elavultsága, forgalomképtelensége miatt mellőzte (pl.: lejárt szavatosságú élelmiszerek, selejteszkö­zök).

Az értékesítés eredményességét nagymértékben befolyá­solja a végrehajtás alá vont vagyontárgyak megfelelő csopor­tosítása, avagy szétválasztása. Nagymennyiségű, azonos faj­tájú és minőségű vagyontárgynál (alkatrészek, ömlesztett áruk) a darabonkénti összeírás (majd értékesítés) általában nem vagy csak nehezen kivitelezhető, de ilyenkor is töreked­ni kell arra, hogy olyan mennyiségi csoportonként kerüljenek összeállításra, ami az értékesítés szempontjából a legoptimá­lisabb lehet.

- Az adós távollétében történő foglalás esetén, vagy ha az adós a jegyzőkönyv aláírását vagy átvételét megtagadja, a végrehajtó az adós részére a foglalási jegyzőkönyvet a hiva­talos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok sze­rint kézbesíti. Úgyszintén fontos a jegyzőkönyvben annak rögzítése, hogy a helyszínen kinek részére került a jegyző­könyv átadásra (kézbesítésre).

A jegyzőkönyvet - erre vonatkozó eltérő megállapodás hi­ányában - meg kell küldeni a külső behajtást kérőnek is.

- Zálogjoggal terhelt ingóság lefoglalásakor, a foglalás be­jegyzése érdekében a foglalási jegyzőkönyv másolatát meg kell küldeni a közjegyzőnek, és tájékoztatást kell kérni a jo­gosult adatairól.

- A foglalást addig kell folytatni, amíg a tartozás járuléka­ival és az előre látható módon felmerülő végrehajtási költség­gel együtt nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni azt is, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más személyek bejelentett és érvényesített igénye esetén is fedezve legyen a követelés.

Nem tekinthető túlfoglalásnak, ha a lefoglalt vagyontár­gyak becsértéke a tartozást meghaladja, amennyiben az nem éri el a tartozás négyszeresének összegét:

- A végrehajtó a lefoglalt ingóságok értékét becsléssel ha­tározza meg. A becsérték megállapításánál a forgalmi értéket kell alapul venni.

Ha az adós kéri, vagy arra a lefoglalni kívánt ingóság spe­ciális természete miatt szükség van, a végrehajtó a foglalás­nál szakértő becsüst alkalmaz.

A foglalás után a becsértéket - szakértő becsüs közremű­ködésével - akkor módosíthatja a végrehajtó, ha azt az adós vagy a behajtást kérő a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

A becsérték módosítására abban az esetben is sor kerülhet, ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapí­tása és az árverés között a végrehajtási eljárás felfüggesztése vagy szünetelése folytán 3 hónap eltelt.

Technológiai, termelési vagy szolgáltatási egészt alkotó vagyontárgyak esetén az egész és az egyes ingóságok becsér­tékét is fel kell tüntetni.

- A foglalás az ingóságon elidegenítési és terhelési tilal­mat eredményez, azt az adós a végrehajtás alól nem vonhatja el, el nem idegenítheti, nem terhelheti, és nem semmisítheti meg. Amennyiben erre mégis sor kerül, az adóssal szemben büntetőeljárás kezdeményezése indokolt.

30. Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai alkalma­zása során a Vht. rendelkezéseinek maradéktalan betartása mellett a következőkre kell különös gondot fordítani:

- Készpénzfoglalás esetén a végrehajtó az általa átvett pénzről a rendeltetését is feltüntető két példányban nyugtát állít ki, melyből egy példányt az adósnak átad. Az átvett ös­szeget haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkana­pon köteles a végrehajtói letéti számlára befizetni. A foglalá­si jegyzőkönyvben a készpénz átvételét igazoló nyugta sor­számát rögzíteni kell.

A nyugtaadási kötelezettségről és a nyugta kezeléséről kü­lön elnöki utasítás rendelkezik.

- A gépjárműfoglalás a gépjármű-nyilvántartásban foglalt adatok alapján is megtörténhet, amennyiben a helyszínen tör­ténő foglalásnak akadálya van. Ebben az esetben a gépjármű becsértéke későbbi időpontban (a gépjármű előállítását, elő­állíttatását követően), a gépjármű tényleges műszaki állapota alapján állapítható meg.

- A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlá­sához nélkülözhetetlen gépjármű mentességre a 13/2001. (X. 10.) IM rendelet szabályai alkalmazandók:

- Az üzletrész lefoglalása esetén a Vht. szabálya szerint á gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyon­részt, üzletrészt a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben összeírja és a lefoglalásról a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet, továbbá a cégbíróságot.

A tagot megillető üzletrész mértéke az egyes társasági for­máktól függően eltérő.

Az üzletrész mértéke a korlátolt felelősségű társaság tagja esetében a törzsbetétje mértékéhez igazodik. Az üzletrész a társaság vagyonából a tagot a törzsbetétje arányában, megille­tő vagyonrész. Az üzletrész értéké a társaság könyveiből, mérlegéből állapítható meg.

Közkereseti társaság, betéti társaság, továbbá polgári jogi társaság esetében a hitelező követelésének fedezetéül csak az a hányad szolgál, amely a tagot a társaság vagyonából a tár­saság, vagy a társasági viszony megszűnése esetére megilleti.

A végrehajtó e vagyonhányadra vezetett végrehajtás esetén a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja.

- A harmadik személynél történő foglalás feltétele, hogy a végrehajtó a foglalást megelőzően a Vht. 107. § (1) bekezdé­sében foglaltak szerint nyilatkoztassa a harmadik személyt.

Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála lévő ingó­ság az adós tulajdona; a végrehajtó a harmadik személynél lé­vő ingóságot a helyszínen lefoglalja.

Amennyiben a harmadik személy lakóhelye (székhelye) nem az igazgatóság illetékességi területén található, a foglalás iránt - a 2.3-2.5. pontokban foglaltak kivételével - a lakóhely (székhely) szerint illetékes igazgatóságot kell megkeresni.

Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztja, vagy az adós tulajdonjogát nem ismeri el, a végrehajtást foganato­sító igazgatóság (a Hivatal mint felperes nevében) pert indít­hat ellene a foglalás tűrése iránt. E per költségét a nyilatkozat elmulasztása esetén, a per eredményétől függetlenül a harma­dik személy viseli.

A harmadik személy a polgári jog szabályai szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered; hogy a nyilat­kozatot elmulasztotta, az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el, az ingóságot a felhívás kézhezvétele után nem őrizte meg gondosan, vagy a foglalást meghiúsította.

- A követelésfoglalás eredményét a gondos előkészítő te­vékenység biztosítja.

Követelések feltárására a végrehajtó is jogosult. A végre­hajtó az adós gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait is megtekintheti, átvizsgálhatja, így - egyebek között - követeléseit is feltárja. Az eredményesség érdekében azonban cél­szerű előzetesen meggyőződni a harmadik fél fizetőképessé­géről (pl.: nem áll-e felszámolás alatt stb.). A követelés le­foglalás előkészítse során célszerű az adóstóla követelés fennállását igazoló iratokat beszerezni; amennyiben ez vala­milyen oknál fogva nem lehetséges, azokról olyan feljegyzé­seket készíteni, amelyekkel a későbbi eljárás során a követe­lésfoglalásból folyó jogosítványokat - akár a bíróság előtt is - érvényesíteni lehet.

A követelés foglalás hatálya az általános szabályoktól elté­rően nem a követelések, jegyzőkönyvben történő összeírásá­val áll be, hanem a harmadik személy részére küldött külön irattal. Ha tehát az adósnak harmadik személlyel szemben kö­vetetése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a harmadik személynek kell olyan felhívást küldeni, amelyben a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyben a harmadik sze­mélyt nyilatkozatra hívja fel.

A foglalás hatálya a felhívásnak a harmadik személlyel történt közlésével (kézbesítésével) áll be.

A követelés lefoglalásáról az adóst értesíteni kell. Az adós értesítése garanciális jellegű, ezért kötelező rendelkezés hiá­nyában is szükséges az értesítése annak- érdekében; hogy az ellene foganatosított végrehajtási cselekményről tudomást szerezzen: Az adóst a harmadik személynek küldött végrehaj­tói felhívás másolatának megküldésével célszerű értesíteni követelése lefoglalásáról.

A harmadik személy a felhívás kézbesítése után sem az adósnak; sem más javára nem teljesíthet, a követelés összegét esedékességkor a végrehajtói letéti számlára köteles befizetni.

Ha a harmadik személy

- a követelést; vagy a róla szóló szerződést nem ismeri el, vagy

- a nyilatkozattételt elmulasztja,

az adóhatóság a követelés behajtása érdekében pert indít ellene. Amennyiben a harmadik személy a követelést elismerte, de annak összegét a letéti számlára-nem fizeti meg, vagy nem az előírtaknak megfelelően teljesít, az igazgatóság határozat­tal kötelezi a megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adó­tartozás megfizetésére. Abban az esetben is határozattal köte­lezhető a harmadik személy, ha a követelést nem ismerte el (nem nyilatkozott), de a követelésfoglalásról szóló irat kézbe­sítését követően a követelést az adós vagy más személy részé­re tejesítette.

A Határozat ellen fellebbezésnek van helye, és a jogerős másodfokú határozat bíróság által felülvizsgálható. A jogerős másodfokú határozat végrehajtható okirat, a teljesítési határ­idő eredménytelen elteltét követőén az adóhatóság közvetle­nül intézkedik a végrehajtás megindítása iránt.

A lefoglalt dolgok értékesítése

31. A végrehajtó a lefoglalt ingóságok értékesítése iránt a foglalást, ihletve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az ingózálogjogi nyilvántartás állatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után haladéktalanul köteles intézkedni. Ezen idő­tartamon belül tehát az adós még önként teljesítheti a követe­lés összegét, az értékesítés veszélye nélkül.

Amennyiben a foglalástál számított 8 napon belül igény­pert indítottak, vagy az igényelt vagyontárgy végrehajtását a bíróság felfüggesztette, az igényperrel érintett vagyontárgy értékesítéséről - ha a bíróság az ingóságot a foglalás hatálya alól nem oldotta fel -, az igényper jogerős befejezését köve­tően lehet intézkedni.

A végrehajtás felfüggesztése azonban csak az igényelt va­gyontárgyra terjed ki, ezért az igényper tárgyát nem képező vagyontárgyakra a végrehajtó a végrehajtási cselekményeket folytatja.

Az ingóárverés

32. A lefoglalt ingóságoknak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik. A végrehajtónak a szállításkor meg kell győződnie arról, hogy az adós által ki­adott vagyontárgyak megegyeznek-e a foglalási jegyző­könyvben összeírt ingóságokkal, valamint azok épségéről is. Az elszállított ingóságok folyamatos ellenőrizhetőségét a tá­rolás helyén is biztosítani kell.

33. Az árverés törvényes és sikeres lebonyolítása érdeké­ben különös figyelmet kell fordítani az árverés kitűzésére. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. Az árverési hirdetmény törvényben meghatározott kötelező tar­talmi elemein túl ügyelni kell arra, hogy a hirdetmény kellő információt nyújtson az értékesítésre kerülő dolgok jellemző adatairól (pl. a márka és a típus pontos megnevezése, új vagy használt) és az egy fajtájú dolgok esetében arról, hogy azok egy tételben vagy külön-külön (milyen darabszámban) kerül­nek árverésre. E vonatkozásban a végrehajtót köti a foglalási jegyzőkönyvben történt csoportosítás.

Biztosítani kell, hogy az érdeklődők részére már az árve­rés előtt megfelelő idő álljon rendelkezésre, az árverezésre kerülő ingóságok megtekintésére. Ennek érdekében a megte­kintés helye és időpontja az árverési hirdetményben konkré­tan kerüljön feltüntetésre. Célszerű a megtekintésre 1-2 órás időtartamot adni és a végrehajtónak a megtekintés időtartama alatt feltétlenül a helyszínen kell tartózkodni, hiszen csak így győződhet meg arról, hogy az adós az érdeklődők részére biz­tosította-e az árverésre kitűzött ingóság megtekintését.

Az árverési hirdetményben az árverezés feltételeire és jog­következményeire vonatkozó figyelemfelhívást is célszerű szerepeltetni, a későbbi jogviták elkerülése végett.

33.1. Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell az adósnak, - erre vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a külső be­hajtást kérőnek, valamint az árverés helye szerinti önkor­mányzat jegyzőjének.

33.2. Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

- az adóhatóság,

- az árverési csarnok, továbbá

- az árverés helye szerinti önkormányzat polgármesteri hi­vatalának hirdetőtábláján.

A hirdetményt az árverést megelőző ötödik napig és leg­alább 15 napon át kell kifüggesztve tartani. Egy másolati pél­dányát azonban, az arról való szélesebb körű tudomásszerzés érdekében indokolt az árverés napjáig a hirdetőtáblán kifüg­gesztve hagyni.

Az árverés közzétételéhez fűződő joghatások az adóható­ság központi épületének (székház) hirdetőtábláján történt sza­bályszerű kifüggesztéshez fűződnek.

A hirdetmény az Igazgatóság székhelyén jól látható és ál­landó helyen lévő, zárható, üveges szekrényben legyen kifüg­gesztve. A hirdetmény kifüggesztése - az Igazgatóság szék­helye mellett - más épületekben is indokolt, vidéki kirendelt­ségek esetén pedig az ügyfélszolgálaton is ajánlott a kifüg­gesztés.

A Fővárosban a Hivatal Kelet-budapesti Igazgatóságának árverési csarnokában bonyolítandó árverések esetén annak az Igazgatóságnak a hirdetőtábláján is ki kell függeszteni (és zá­radékolni) a hirdetményt, amely a végrehajtási cselekménye­ket az értékesítésre történő elszállításig foganatosította.

Az adóhatóság hirdetőtábláján kifüggesztett, hirdetményt a kifüggesztés és a levétel napjának megjelölésével záradékol­ni kell. A kifüggesztést és a kifüggesztés tényét biztosító zá­radékolást nem végezheti a végrehajtási szervezeti egység al­kalmazottja. Célszerű, ha a feladatokat a titkársági, vagy az ügyfélszolgálati iroda vezetője látja el.

33.3. A hirdetményt, annak kivonatának a Magyar Bírósá­gi Végrehajtók Kamarája hivatalos lapjában, továbbá egyéb lapokban, illetőleg egyéb módon történő közzététele érdeké­ben meg kell küldeni a Hivatal Felszámolási és Végrehajtási főosztályának.

33.4. Az árverést más megfelelő módon is közhírré lehet tenni.

Amennyiben ezt az adós vagy a külső behajtást kérő kéri, a végrehajtó nem tagadhatja meg a kérés teljesítését, ha annak költségeit a kérelmező fél megelőlegezi.

33.5. Az árverés lebonyolítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a Vht. rendelkezéseinek maradéktalan érvényesíté­sére. Az árverés szabályszerű lebonyolítása érdekében külön kiemelendők a következők:

- Az árverés megkezdése előtt a végrehajtónak meg kell győződnie arról, hogy az árverés lefolytatásának jogszabályi feltételei fennállnak-e.

- Az árverés feltételeinek és jogkövetkezményeinek is­mertetését a jegyzőkönyvben dokumentálni kell.

- Az árverezők adatainak nyilvántartásba vétele előtt a végrehajtó meggyőződik az árverezők személyazonosságá­ról, képviseleti jogosultságáról.

- Nem lehet az árverésből kizáró ok, ha a jelentkező árve­rezési szándékát a licitálás közben (de ajánlatának megtétele előtt) jelenti be; személyazonosságáról és árverezési jogosult­ságáról viszont meg kell győződni.

- A természetes személy foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű esetén a kikiáltási árat csak olyan összegig lehet leszállítani, hogy a fennmaradó vételár fedez­ze a végrehajtási költséget, továbbá az adós részére kifizeten­dő, a 13/2001. (X. 10.) IM rendeletben megállapított összeget.

- A technológiai, termelési, szolgáltatási egységet képező ingóságokat a végrehajtó mint egészt árverezi el. Ha ez az ár­verés sikertelen, az ingóságokat az általános szabályok sze­rint, egyenként kell értékesíteni.

- Az árverési vételárat az árverési vevő köteles az adott ingóság árverezésének befejezésével azonnal készpénzben kifizetni.

Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki; az ingóságot azonnal tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó az ingóság továb­bi árverésében nem vehet részt.

- Amennyiben a ki nem fizetett ingóságot a további árve­rezés során alacsonyabb áron lehetett eladni; a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó árverező köteles azonnal megtéríteni. Ha ezt megtagadja, a különbözet megfizetésére az árverést lefolytató igazgatóság határozatban kötelezi. E ha­tározat ellen fellebbezésinek van helye, és a másodfokú jog­erős határozat bíróság által felülvizsgálható:

A jogerős másodfokú határozat végrehajtható okirat. A ha­tározatban foglalt teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság közvetlenül intézkedik a végrehajtás megindítása iránt.

- Az árverési jegyzőkönyv a természetes személy árverési vevő lakóhelyét nem tartalmazhatja. A végrehajtó azt feljegy­zi és az itatok között zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró és az ingóságot nyilvántartó hatóság, valamint az illetékhivatal részére ad tájékoztatást.

- A jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell az adósnak, ­eltérő megállapodás hiányában - a külső behajtást kérőnek, az árverési vevőnek, az illetékhivatalnak és az ingóságot nyil­vántartó hatóságnak.

34. Sikertelen az árverés, ha

- nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el a becsérték egynegyedét, illetve természetes személy foglalkozásának gyakorlásához szükséges gépjármű esetén a 13/2001. (X. 10.) IM rendeletben megállapított összeget;

- az árverési vevő a vételárat nem fizette meg.

34.1. Meghiúsult az árverés, ha

- azt a felettes adóhatóság megsemmisítette;

- a kitűzött árverés megtartására a törvényben előírt-felté­telek hiánya miatt nem került sor;

- az árverést rendzavarás miatt nem lehetett megtartani vagy folytatni.

A meghiúsult árverést követő újabb árverés nem minősül második árverésnek.

Speciális értékesítési módok

35. Az engedély alapján birtokban tartható ingóságokat (lőfegyver, lőszer, méreg, radioaktív anyag) a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek adja át bizo­mányi értékesítésre, a leglésebb vételár (becsérték) meghatá­rozásával.

Ha ez az értékesítés 45 nap alatt nem vezetett eredményre, a végrehajtó a becsértéket 15 naponta fokozatosan szállíthat­ja le annak egynegyedéig. Ha az egynegyed értékre történt le­szállítást követő 15 napon belül sem sikerült az ingóságot ér­tékesíteni, az ingóságot fel kell oldani és azt az adósnak kell visszaadni, a végrehajtást kérőnek nem adható ki:

Az engedély alapján birtokban tartható ingóságok értéke­sítésénél különösen figyelni kell arra, hogyezen ingóságok árverésen történő értékesítésének lehetősége megszűnt. A forgalmazó (bizományos) nem hatalmazható fel a becsérték saját hatáskörben történő módosítására, a becsértéket kizáró­lag a végrehajtó módosíthatja.

36. A bemutatóra szóló; vagy egyébként korlátozás nélkül forgalmazható értékpapírokat bizományi értékesítésre befek­tetési szolgáltatónak kell átadni, amely az értékpapírokat ér­tékesíti, és a befolyt összeget - a bizományosi díj levonása után - átutalja a végrehajtói letéti számlára.

Az értékesítés sikertelensége esetén a szolgáltató a kibocsá­tónak ajánlja fel visszavásárlásra: Ha az értékesítés ilyen mó­don is eredménytelen, az értékpapír érvérésen, értékesíthető:

37. A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomképes értékpapírokat, amennyiben az célszerűbbnek mutatkozik vagy a külső végrehajtást kérő kér­te és a végrehajtó is egyetért, árverésen is lehet értékesíteni: Ha az árverés sikertelen, az értékpapírt befektetési szolgálta­tónak kell átadni, amely azokat zárgondnokként kezeli, és a belőle származó jövedelmet (kamat, osztalék stb.) átutalja a letéti számlára.

38. A lefoglalt üzletrészt árverésen kell értékesíteni, az üz­letrész árverésen kívül nem értékesíthető.

Az árverésen a gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodót, illetve a gazdálkodó által kijelölt személyt az üzletrészre elő­vásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jogot az említett sor­rendben gyakorolhatják. Az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét az árverési hirdetményben és az árverés megkez­dése előtt is ismertetni kell. Az árverést egyebekben az ingó­árverés szabályai szerint kell lefolytatni.

Az árverési jegyzőkönyvet a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak is meg kell küldeni.

39. Ha az adósnak jogi személyiség nélküli gazdasági tár­saságban vagyonrésze van, az igazgatóság vagy a behajtást kérő az adós helyett gyakorolhatja a rendes felmondás jogát. A felmondó nyilatkozatot a gazdasági társaságnak meg kell küldeni, egyidejűleg az adósnak a társasággal szemben kelet­kező követelését le kell foglalni.

Az ingóság árverésen kívüli eladása

40. A bírósági végrehajtás során az ingóság árverésen kí­vüli, de árverés hatályával történő értékesítése esetén a Vht. lehetőséget ad arra, hogy a bírósági végrehajtó a felek (adós, végrehajtást kérő, ideértve az eljárásba bekapcsolódó zálogjogosultat) kérésére az általuk megjelölt vevő részére az általuk meghatározott becsértéken értékesítse. A felek egyet­értése esetén a vételár a közölt becsértéknél alacsonyabb le­het még az esetben is ha az a követelések kielégítésére teljes mértékben nem nyújt fedezetet.

Az adóhatósági végrehajtásban - kivéve, ha a végrehajtás kizárólag külső megkeresésre folyik - a végrehajtást kérő és a végrehajtást foganatosító személye egybeesik, nevezetesen ha mindkettő az elsőfokú adóhatóság. Ezért a végrehajtó a fogla­láskor közölt becsértéknél az alacsonyabb összegű vételi árat (becsértéket) csak és kizárólag az esetben fogadhatja el; ha az a követelésre; ideértve a ki nem egyenlített végrehajtási költ­séget is, teljes mértékben fedezetet nyújt. E szabály az adóha­tósági alkalmazottra, végrehajtóra abban az esetben is vonat­kozik, ha a végrehajtás a bírósági végrehajtó előtt folyik. Amennyiben kizárólag külső megkeresésre folyik az adóvég­rehajtás az ingóság az adós és a végrehajtást kérő kívánságá­ra, az általuk megállapított becsértéken is értékesíthető:

Nem kell a végrehajtást kérők hozzájárulása az árverésen kívüli értékesítéshez, ha a vételárból (becsérték) a végrehajtá­si költség és valamennyi végrehajtást kérő követelése kielé­gíthető.

A Vht. rendelkezései alapján, az árverésen kívüli, de árve­rés hatályával történő értékesítés nem alkalmazható az enge­dély alapján birtokba tartható dolgok, értékpapír, üzletrész, arany, platina, ezüst és külföldi fizetőeszköz esetén.

Az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű csak akkor adható el árverésen kívül, ha a vételár fedezi a végre­hajtási költségeket és az adóst megillető, külön rendeletben meghatározott összeget.

Ingatlan-végrehajtás

Az ingatlan-végrehajtás elrendelése

41. Az ingatlan-végrehajtás elrendelésére - a fokozatosság elvének megtartása mellett - akkor kerülhet sor, ha

- az ingóvégrehajtás eredménytelen, vagy abból a tartozás várhatóan nem egyenlíthető ki, és

- a tartozás együtt a 100 000 Ft-ot meghaladja, illetve en­nél kisebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. A saját és a külső meg­keresésre egyidejűleg folytatott végrehajtás során a 100 000 Ft-os értékhatár együttesen értendő.

Nem mellőzhető az arányosság vizsgálata olyan esetekben sem; ha a végrehajtási eljárás 100 000 Ft-ot meghaladó ös­szegű tartozásra indult ugyan, de az eljárás sörén bármely ok­ból ezen összeghatár alá csökkent.

Az elrendelés feltételeinek fennállása esetén mind a gaz­dálkodó szervezetek, mind a magánszemélyek ingatlanai vég­rehajtás alá vonhatók, tekintet nélkül az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra.

41.1. Az ingatlan végrehajtását - amennyiben annak felté­telei fennállnak - az adózó ügyében illetékes elsőfokú adóha­tóság vezetője határozattal rendeli el.

A határozat kiadása abban az esetben is ezen adóhatóság vezetőjének a feladata, ha az ingatlan másik adóhatóság ille­tékességi területén fekszik.­

41.2. A határozat a kézbesítéssel jogerőre emelkedik, elle­ne végrehajtási kifogásnak van helye; amely jogerős elbírálá­ság az ingatlan értékesítése iránt nem lehet intézkedni:

41.3. Az igazgatóság a végrehajtást elrendelő nem jogerős határozat egy példányának megküldése mellett megkeresi az illetékes földhivatalt a végrehajtási jog bejegyzése végett. Ez­zel egyidejűleg felhívja a földhivatalt az ingatlan-nyilvántar­tásba bejegyzett joggal rendelkező személyek adatainak [név, lakóhely (székhely)] közlésére.

A megkeresésnek tartalmaznia kell:

- a bejegyzendő jogot,

- az ingatlan pontos megjelölését (helység, helyrajzi szám, tulajdoni lapszám stb.),

- az adós nevét, címét, egyéb azonosító adatait,

- a külső behajtást kérők nevét és címét,

- a követelés és járulékai összegét, jogcímét;

- ugyanazon tartozás beszedése érdekében több ingatlanra vezetett végrehajtás esetén e tényre történő utalást abban az esetben is, ha az érintett további ingatlan másik, földhivatal illetékességi területén található:

A földhivatal a megkeresés alapján széljegyzi a végrehaj­tási jogot.

41.4. Az ingatlan-végrehajtást elrendelő határozat jogerő­re emelkedéséről a földhivatalt értesíteni kell. Ezen értesítést követően a földhivatal soron kívül jegyzi be a végrehajtási jo­got az ingatlan-nyilvántartásba.

41.5. Az ingatlan lefoglalása a végrehajtási jognak az in­gatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével valósul' meg.

Az ingatlan lefoglalása nem jelent elidegenítési és terhelé­si tilalmat.

A végrehajtási jog dologi hatályú, mindenkivel szemben fennáll. Amennyiben tehát az adós a végrehajtási joggal ter­helt ingatlan elidegeníti, az új tulajdonos tűrni köteles az in­gatlan elárverezését.

42. Az ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingat­lan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog és a törvé­nyen alapuló haszonélvezeti jog (bejegyzés nélkül is) terhel­heti. A haszonélvezeti jog sem terheli a tulajdonjogot, ha an­nak jogosultja a behajtandó követelésért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

43. A végrehajtó a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló jogerős földhivatali határozat kézhezvételét követően hala­déktalanul tájékoztatja a zálogjogosultat a végrehajtási eljá­rásba történő bekapcsolódásának lehetőségéről és határidejé­ről. Ennek szabályaira a 29. pontban leírtak alkalmazandóak.

44. Végrehajtási jogot egész ingatlanra, vagy egész tulaj­doni hányadra lehet bejegyezni, nem lehet az ingatlannak a tartozást fedező hányadát lefoglalni.

Ugyanarra az adótartozásra vonatkozóan több ingatlanra is vezethető végrehajtás. Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó (egyetemleges) végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyil­vántartott ingatlanra kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell. Ilyen esetben - a földhivatali eljárás meggyorsítása érdekében - a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben tájékoztat­ni kell a földhivatalt más földhivatal illetékességi körébe tar­tozó ingatlan lefoglalásáról is.

A végrehajtási jognak több ingatlanra való bejegyzésénél az árverés bármelyik ingatlanra, vagy valamennyi ingatlanra elrendelhető.

45. Amennyiben az ingatlanra a végrehajtási jog a 41. pontban foglalt feltételek hiánya miatt nem jegyeztethető be, az adótartozás erejéig az ingatlanon az adóhatóságot jelzálog­jog illeti meg, melyről az igazgatóság határozatot hoz. A ha­tározatot az adós részére kézbesíteni kell; az a kézbesítéssel jogerőre emelkedik, ellene fellebbezésnek nem, csak végre­hajtási kifogásnak lehet helye.

46. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos ellen az in­gatlanra közvetlenül végrehajtás nem vezethető. Ebben az esetben a követelésfoglalás (30. pont) szabályai szerint a vég­rehajtást szenvedőnek azon joga foglalható le, hogy tulajdon­jogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését igényel­hesse. Ilyenkor az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulaj­donost fel kell hívnia bejegyzéshez szükséges adatok és nyi­latkozatok szolgáltatására. Amennyiben ennek nem tesz ele­get, ellene pert kell indítani. A perben hozott ítélet alapján le­het az adós tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

Az ingatlan értékesítése ­

47. Az ingatlan értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtási jog bejegyzését elrendelő földhivatali határozat jogerőre emelkedett. Az árverés előkészítése előtt tehát a végre­hajtónak meg kell győződnie arról, hogy a végrehajtási jog be­jegyzését elrendelő határozat ellen nyújtottak-e be fellebbezést, illetőleg a jogerős határozatot bíróság előtt megtámadták-e, és az milyen eredménnyel zárult. Szükség esetén kérni kell a föld­hivataltói a határozat jogerősítési záradékolását.

48. Az értékesítés iránt a végrehajtási jog bejegyzését el­rendelő jogerős földhivatali határozat kézhezvételétől számí­tott 45 nap elteltét követően lehet intézkedni.

Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló földhivatali ha­tározatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számí­tott 8 napon belül igénypert indítottak, az értékesítés iránt e per jogerős befejezését követően lehet intézkedni.

48.1. Az ingatlant a becsérték közlésétől, illetve ha azt végrehajtási kifogással támadták meg, az ezt elbíráló határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül kell ér­tékesíteni.

48.2. Az értékesítésre árverésen, nyilvános pályázat útján, vagy árverésen kívül, de árverés hatályával kerülhet sor.

A becsérték meghatározása

49. Az értékesítés előtt meg kell állapítani az ingatlan becsértékét. Ehhez be kell szerezni az ingatlan fekvése sze­rinti helyi önkormányzattól az ingatlanra vonatkozó, 6 hónap­nál nem régebbi hivatalos adó- és értékbizonyítványt, vagy bármelyik fél kérésére szakértő becsüst kell igénybe: venni. Szakértő becsüs igénybevétele esetérc az adó- és értékbizo­nyítvány beszerzés mellőzhető.

A helyi önkormányzathoz intézett megkeresésben vagy a szakértő kirendelésében az ingatlan forgalmi értékének meg­határozásán túl az ingatlanra vonatkozó lényeges adatok [pl.: településen belüli fekvése, állaga, az ingatlan beköltözhető avagy lakott-e, illetve a Vht. 147. § (4) bekezdése szerint la­kóingatlannak minősül-e] megjelölését is kérni kell.

49.1 A végrehajtó a 6 hónapnál nem régebbi adó- és érték­bizonyítvány vagy a szakértői vélemény alapján határozza meg a becsértéket mind beköltözhető, mind lakott állapotban történő értékesítés esetére. A becslésnél figyelembe kell ven­ni az ingatlan értékét befolyásoló tényezőket (pl. haszonélve­zeti jog, szolgalmi jog stb.). A becsérték megállapításához ­- az adó- és értékbizonyítvány vagy szakértői vélemény be­szerzése mellett -, nem mellőzhető az ingatlannak a végrehaj­tó által történő helyszíni bejárása:

49.2. A megállapított becsértéket közölni kell az adóssal és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joggal rendelkező személyekkel: (E jogok fennállását a földhivatal által meg­küldött tulajdoni lap alapján kell megállapítani.) Ennek elmulasztása az árverés megsemmisítését vonja maga után.

A becsértékközlést szabályszerűen, utólag is ellenőrizhető módon, tértivevényes küldeményben kell kézbesíteni.

49.3. A becsérték megállapítása ellen a közléstől számított 8 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. Erről az érdekelteket a becsértékközlésben tájékoztatni kell.

49.4. A becsértéket a végrehajtó akkor módosíthatja, ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szünetelése vagy fel­függesztése folytán 3 hónap eltelt.

Árverés

50. Az ingatlant főszabályként árverésen és beköltözhető állapotban kell értékesíteni. E főszabály alóli kivételeket a Vht. határozza meg. Eszerint a törvényben meghatározott fel­tételek fennállása esetén lehetőség van az ingatlan 64. pont szerinti árverésen kívüli, de árverés hatályával, valamint a 63. pont szerinti pályázat útján történő értékesítésére is.

Lakottan kell értékesíteni az ingatlant a Vht. 141. § (3) be­kezdésében foglalt esetekben.

50.1. Beköltözhető állapotban történő értékesítés esetén a becsértékközléssel egyidejűleg tájékoztatni kell az adóst, hogy kiköltözési kötelezettségének elhalasztása iránt 15 na­pon belül terjeszthet elő kérelmet az igazgatóságnál. A kére­lemről az igazgatóság Végrehajtási (fő)osztálya határozattal dönt. A határozattal szemben fellebbezésnek van helye. A fel­lebbezésnek halasztó hatálya nincs, az árverés megtarkítató, de az érdeklődőket az eljárásról tájékoztatni kell.

A halasztásra kizárólag lakóingatlan esetén kerülhet sor, és csak abban az esetben, ha az adózó az elhelyezését ideiglene­sen sem tudja megoldani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóhatóság korábban a végrehajtási eljárást hasonló ok miatt legalább 6 hónapra felfüggesztette.

A halasztás legfeljebb az árveréstől számított 6 hónapig terjedhet.

51. A végrehajtó az árverést árverési hirdetménnyel tűzi ki. Az árverési hirdetmény tartalmi elemeit a Vht. 143. § a)-i) pontjai határozzák meg.

51.1. Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

- az adósnak és a behajtást kérőknek,

- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkező személyeknek,

- az ingatlan fekvése-szerinti helyi önkormányzat jegyző­jének és

- a földhivatalnak.

A földhivatal az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlan­-nyilvántartásba.

51.2. A kézbesítésnek olyan időpontban kell megtörténnie, hogy a hirdetményt az adós és más érdekeltek az árverést megelőzően legalább 15 nappal kézhez kapják.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkező személyek részére az árverési hirdetményt a földhivatal által megadott címre kell megküldeni. Nem akadálya az eljárás folytatásának, ha e címen a kézbesítés eredménytelen.

52. Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni az igazga­tóság; az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal és a földhivatal hirdetőtábláján.

Az árverési hirdetményt legalább az árverést megelőző ötödik napig és legalább 15 napon át kell kifüggesztve tarta­ni, de egy másolati példányát célszerű az árverésig a hirdető­táblán hagyni.

A közhírré tételhez fűződő jogkövetkezmények az adóha­tóság hirdetőtábláján történt kifüggesztéshez kapcsolódnak. A hirdetmény kifüggesztésére, záradékolására és egyéb mó­don történő kifüggesztésére a 33. pontban foglaltak megfele­lően irányadók.

52.1. Az ingatlanárverés helyét a végrehajtó határozhatja meg.

Az árverezés feltételei

53. Ingatlanra csak az árverezhet, aki az ingatlan becsér­tékénék 10%-át legkésőbb az árverési ajánlat megtétele előtt a végrehajtónál előlegként letétbe helyezte, vagy a végrehaj­tói letéti számlára átutalta, az ezt igazoló terhelési értesítő másolatát a végrehajtónak átadta és az összeg az árverés idő­pontját megelőzően a letéti számlára megérkezett.

Ha egyidejűleg több ingatlan kerül árverésre, a letétet in­gatlanonként külön-külön kell teljesíteni.

53.1. Akinek ingatlanszerzése engedélyhez kötött, igazol­nia kell, hogy az engedélyt megkapta.

A részvétel szabályaira egyebekben a Vht.-ben foglaltak irányadók.

54. Ha osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtás be­jegyezve, az árverést csak az adós hányadára lehet kitűzni. Az adós tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg, azonban együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az ingatlant.

Az együttes kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előter­jeszteni.

54.1. Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egészének elárverezése esetéri az ingatlanra az adós kivételével bárme­lyik tulajdonostárs árverezhet. Ilyen esetben az árverező tu­lajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget köteles letétbe helyezni, és ha az ingat­lant megveszi, nem köteles megfizetni a vételárnak azon ré­szét, amely az ő tulajdoni hányadára esik. Ilyen árverés esetén csak a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértéke alatt elárverezni.

Az árverés lebonyolítása

55. A végrehajtó a kitűzött árverési időpont előtt egy órá­val az áruérés helyén megjelenik, és az árverezni szándékozó­kat tájékoztatással ellátja.

55.1. A végrehajtó az árverés megkezdése előtt meggyőző­dik arról, fogy az árverés feltételei fennállnak-e, így az árve­rési hirdetményt az 52. pontban meghatározott törvényes ha­tárideig kifüggesztve tartották-e, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak részére határidőben kézbesítették-e, a végrehajtás nem került-e felfüggesztésre, nem állt-e be az el­járás szüneteltetésére okot adó körülmény stb.

A feltételek hiányában az árverést nem lehet megtartani (meghiúsult árverés). A meghiúsulás okát az árverési jegyző­könyvben rögzíteni kell.

55.2. Ha az árverés megtartásának feltételei fennállnák, a végrehajtó az árvérezőktől átveszi az árverési előleget.

Nem lehet az árverésből kizáró ok, ha a jelentkező árvere­zési szándékát a licitálás közben (de ajánlatának megtétele előtt) jelenti be, amennyiben az előleget azonnal befizeti, sze­mélyazonosságáról és árverezési jogosultságáról viszont meg kell győződni.

Az árverési előleg befizetésének, és visszaadásának tényét az árverési jegyzőkönyvben kell rögzíteni; több ingatlan egy­idejű árverése esetén minden ingatlanról külön jegyzőköny­vet kell készíteni.

55.3. Az árverést pontosan a kitűzött időpontban kell meg­kezdeni.

Az árverés megkezdésekor a végrehajtó ismerteti az árve­rezőkkel az árverési feltételeket, közli az ingatlan becsértékét (kikiáltási árat); a beköltözhető vagy lakott állapotban történő értékesítés tényét és felhívja őket ajánlatuk megtételére.

Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fo­kozatosan lejjebb kell szállítania becsérték feléig.

Amennyiben az árverezett ingatlan az adós egyetlen lakó­ingatlana [Vht. 147. § (4) bekezdés], lakóhelye ebben van és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, a kikiáltási ár csak a becsérték 70%-ának megfe­lelő összegre szállítható le.

55.4. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesz­nek. Ha további ajánlat nincs, a végrehajtó a megajánlott leg­magasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette.

Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét a vételárba be kell számítani. A többi letevőnek az előleget az árverezés be­fejeztével vissza kell fizetni, illetve utalni, és azt az árverési jegyzőkönyvben rögzíteni.

55.5. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverés napjától számított 15 napon belül a végrehajtói letéti számlára, vagy a végrehajtó kezeihez megfizetni.

Ha az árverést jogorvoslattal támadták meg, befizetést a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 napon belül kell teljesíteni.

Ha az árverési vevő, a vételárat a megjelölt határidőben nem fizeti be, letett előlegét elveszti.

55.6. A végrehajtást foganatosító adóhatóság a vételár megfizetésére legfeljebb két hónap időtartamú halasztást ad­hat. A halasztás engedélyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor.

Halasztás engedélyezése esetén az árverési vételár előleg­gel csökkentett összege után az esedékesség napjától számítva a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell megfizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Árverési jegyzőkönyv

56. Az áruérésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyző­könyv az általános tartalmi kellékeken túl tartalmazza

- az ingatlan-nyilvántartási adótokat, a lakott vagy beköl­tözhető állapotban történt értékesítés tényét, a becsértéket, a becsérték leszállításának szabályait, az árverési vételárat, to­vábbá

- az árverési vevő nevét, azonosító adatait, lakóhelyét (székhelyét).

Az árverési jegyzőkönyvet a vevő is aláírja.

56.1. Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell adósnak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk foly­tán érdekelt más személyeknek.

56.2. Az árverési vevőnek az. árverési jegyzőkönyvet ak­kor kell kézbesíteni, ha a teljes vételárat megfizette, és az ár­veréstől számított 30 napeltelt. Ezzel egyidejűleg kell a jegy­zőkönyvet az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése vé­gett az illetékes földhivatalnak is megküldeni. A megkeresés­ben a földhivatalt tájékoztatni kell az árverési vevő adóazono­sító jeléről, illetve adószámáról, ezek hiányában a vevő szü­letési helyéről, idejéről, anyja nevéről, nem magyar állampol­gár esetén útlevélszámáról.

57. Ha a vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az ingatlant átadja a ve­vőnek: Az ingatlan közterhei az árverés napjától a vevőt ter­helik, hasznai ettől az időponttól illetik meg.

58. Az ingatlan beköltözhető állapotban történt értékesíté­sekor az adós és az ő jogán az ingatlanban tartózkodó szemé­lyek az árveréstől számított 30 napig, illetve ha az árverést jogorvoslattal támadták meg, ennek jogerős elbírálásától szá­mított 15. napig, vagy ha az igazgatóság Végrehajtási (fő)osztálya ennél hosszabb határidőt engedélyezett, addig az időpontig kötelesek az ingatlant kiürítve átadni.

Ha a teljes vételár megfizetése határidőben nem történt meg, a fizetéstől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.

Sikertelen árverés

59. Az árverés sikertelen, ha

- nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el a becsérték felét, illetve (a 49. pont alkalmazásában) 70%-át, vagy

- ha az árveréstől számított 15 napon belül, vagy az adó­hatóság által az 55. pontban megjelölt határidőben az árveré­si vevő a vételárat nem fizette meg.

Második árverés

68. Az áverés sikertelenségének magállapításától számí­tott három hónapon belül második árverést kell tartani. Nem kell a második árverést megtartani, ha az árverési vevő a má­sodik árverés megkezdése előtt a vételárat megfizette és meg­téríti a második árverés kitűzésével felmerült költségeket. Az utólag megfizetett vételárba az árverési vevő letett előlegét nem lehet beszámítani, azt elvesztette.

A második árverésen a korábbi vevő nemi árverezhet, egyebekben az árverésre az általános szabályok alkalma­zandók.

Amennyiben a második árverésen az ingatlant a korábbi­nál alacsonyabb áron adták el, a korábbi árverési vevőt a kü­lönbözet megtérítésére az árverést lefolytató igazgatóság Végrehajtási (fő)osztály határozattal kötelezi. A különbözet­be a letett előleget be kell számítani. A határozat ellen felleb­bezésnek van helye. A másodfokon jogerőre emelkedett hatá­rozat bíróság által felülvizsgálható.

61. Amennyiben a második árverés is sikertelen, az ingat­lan-végrehajtásra vonatkozó eljárást a sikertelenség megálla­pításától számított 6 hónapig szüneteltetni kell. A szünetelés határidejének eltelte után újabb árverést kell kitűzni.

Meghiúsult árverés

62. Meghiúsult az árverés a 34.1. pontban foglalt esetek­ben. A meghiúsult árverés követő újabb árverés nem minősül második árverésnek, azt az első árverésre vonatkozó szabá­lyok szerint kell foganatosítási.

Nyilvános pályázat

63. Amennyiben a végrehajtás kizárólag adótartozásra fo­lyik és ez a végrehajtó megítélése szerint indokoltnak mutat­kozik, az ingatlant nyilvános pályázat útján is lehet értékesí­teni. Ha a végrehajtás több végrehajtást kérő (saját és külső megkeresés) javára is folyik, valamennyi behajtást kérő kéré­sére van helye pályázati értékesítésnek. A nyilvános pályáza­ton történő értékesítés az árverési vétel hatályával bír.

63.1. A végrehajtó pályázati hirdetményt készít, amely a Vht. 156/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza.

A hirdetményt az adósnak, a külső behajtást kérőknek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkező szemé­lyeknek, az ingatlan fekvése szerinti jegyzőnek és a földhiva­talnak kell kézbesíteni, továbbá a hivatalos lapban történő közzététel végett meg kell küldeni a Hivatal Felszámolási és Végrehajtási főosztályának.

63.2. A hirdetményt a megérkezését követő munkanaptól számított 15 napig kell kifüggesztve tartani az adóhatóság, a polgármesteri hivatal és a földhivatal hirdetőtábláján.

A közhírré tételhez fűződő jogkövetkezmény a Magyar Bí­rósági Végrehajtói Kémara hivatalos lapjában történő közzé­tételhez kapcsolódik:

63.3. Az ajánlat benyújtásának határidejét a végrehajtó úgy állapítja meg, hogy a határidő lejártának napja a hirdet­ménynek a kamara hivatalos lapjában való megjelenésétől számított 30. népnél késöblű időpontra essen.

63.4. A nyilvános pályázati eljárásban az ingatlant megvá­sárolni szándékozóknak pályázati ajánlatot kell benyújtani. Ennek kötelező tartalmi elemeit a Vht. meghatározza.

Az ajánlatot ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni és zárt borítékban, "pályázati ajánlat" megjelöléssel kell átadni a végrehajtónak a határidő lejártáig. Az ajánlat átvételéről elis­mervényt kell adni.

Az ajánlattevő az ajánlatot a benyújtási határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja. Az ajánlat benyújtására előírt határidő lejárta után az ajánlatot nem lehet módosítani vagy visszavonni.

63.5. A felbontási eljáráson a végrehajtón kívül az adós, a külső behajtást kérő, továbbá azok, akiknek az ingatlanra vo­natkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők vehetnek részt, személyesen vagy meghatalmazott útján.

Az ajánlatok ismertetése után a végrehajtó megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok érvényesek-e, és az eljárás eredményes-e.

A Vht. a pályázat érvénytelenségének okait tételesen felso­rolja. Az érvénytelen pályázatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.

63.6. Eredménytelen az eljárás, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.

63.7. A végrehajtó a felek előtti pályázatfelbontási eljárás­ban eredményt hirdet, de ha valamely pályázati ajánlat érvé­nyességével kapcsolatban kétely merül fel, és az további vizs­gálódást igényel, a végrehajtó az eredményhirdetés új idő­pontjáról a jelenlevőket szóban, más érdekelteket pedig írás­ban értesíti. A pályázat eredményéről jegyzőkönyvet kell fel­venni.

A pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb vételi ajánlatot tette. Ha több azonos ősszegű ajánlat érkezett, á végrehajtó az eredményhirdetésen megjelent érintett feleket erről tájékoztat­ja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesz­nek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri a pályázatot.

Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy á jelen levő, azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot; illetve újabb aján­lataik ugyanolyan összegű vételárra vonatkoznak, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.

63.8. A pályázat nyertese a pályázati eredményről készült jegyzőkönyv kézhezvételétől - ha pedig a pályázatot végrehaj­tási kifogássál támadták meg, az ezt elbíráló határozat jogerő­re emelkedésétől - számított 30 napom belül köteles a vételár előleggel csökkentett összegét a végrehajtói letéti számlára be­fizetni. Ha ezt elmulasztja, a további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének elmulasztása esetén a végrehajtó az eljárás eredménytelenségét állapítja meg.

Ha a pályázat nyertese a vételárat befizette, és a pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap eltelt, a végrehajtó a pályázati eredményt rögzítő jegyzőkönyv ki­vonatának megküldésével megkeresi a földhivatalt a vevő tu­lajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett, és erről a pályázat nyertesét értesíti. A kivonat tartal­mára az árverési jegyzőkönyv tartalmát megállapító szabá­lyok megfelelően irányadók.

63.9. A pályázat eredménytelensége esetén a külső végre­hajtást kérőknek az erről szóló jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett kérelmére a pályázat ismét kiírható.

Ennek hiányában árverést kell tartani, amelyre a második árverés szabályai irányadók azzal, hogy azon a korábban ér­vényes ajánlatot tevők is részt vehetnek.

Ingatlan árverésen kívüli eladása

64. A végrehajtó az ingatlant az adós kívánságára, a külső behajtást kérők hozzájárulásával - az általa meghatározott vevő részére - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az in­gatlan-nyilvántartásba bejegyzett, az értékesítés követően fenn nem maradó joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

Ingatlan árverésen kívül történő eladása esetén a 40. pont­ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VII. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése

65. A végrehajtás során befolyt összegből mindenek előtt a végrehajtási költségeket kell kielégíteni.

Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, vagy az adós a foglalás hatására a végrehajtói letéti számlára teljesít, a behaj­tott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni.

65.1. Amennyiben a végrehajtási eljárás külső végrehajtást kérő javára is folyamatban van, a befolyt összegeket a jogo­sultak között a követelés arányában kell felosztani, ha a vég­rehajtási cselekmény az adott jogosultak számára foganatosí­tósra került.

Nem lehet az arányos felosztást alkalmazni az azonnali be­szedési megbízás és a jövedelemletiltós során befolyt összeg­re, ha azok foganatosítására a behajtást kérő maga is jogosult, illetve ha az adós a foglalás hatására teljesít és az adott köve­telésre a foglalás nem került foganatosításra.

Nem érvényesül a követelésarányos felosztás abban az esetben sem, ha valamely követelésre a jogosult részletfize­tést vagy fizetési halasztást engedélyezett és az adós arra tel­jesít,

65.2. Ha a behajtani kívánt követelésék valamelyike jelzálogjoggal is biztosított, először ezen köbletelést kell kiegyen­líteni. Több jelzálogjoggal biztosított követelés esetén a ki­elégítés a jelzálogjogok bejegyzésének rangsorában történik.

Ha az értékesített vagyontárgyon (ingóság vagy ingatlan) jelzálogjoggal rendelkező jogosult javára a végrehajtási nem folyik, és a végrehajtó szabályszerű értesítése ellenére a vég­rehajtási eljárásba történő bekapcsolódását nem kérte vagy azt a bíróság nem engedélyezte; a befolyt összegből nem ré­szesedhet.

65.3. A természetes személy foglalkozásának gyakorlásá­hoz szükséges gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból - a végrehajtási költség levonása után - először a 13/2001. (X. 10.) IM rendelet alapján járó összeget kell az adós részére kifizetni, csak a fennmaradó összeg fordítható az érvényesí­tett követelések kielégítésére.

65.4. Az árverésen értékesített ingóságra, illetve az árveré­sen vagy nyilvános pályázat útján értékesített ingatlanra be­folyt összegeket kizárólag azon jogosultak között lehet fel­osztani, akik javára az ingóság lefoglalásra került, illetve az ­ingatlanárverési vagy pályázati hirdetményben feltüntetésre kerültek.

66. Ha a végrehajtás során befolyt összeg nem fedezi vala­mennyi behajtani kívánt követelést, a végrehajtó az összeg megérkezésétől számított 15 napon belül felosztási tervet ké­szít, melyet - erre vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - megküld a külső behajtást kérőknek (ideértve a megelőzés alapján folytatott végrehajtás esetét is).

A behajtást kérő a felosztási terv ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül végrehajtási kifogással élhet. A ki­fogásról a Hivatal Felszámolási és Végrehajtási főosztálya határoz. A határozat ellen a Hivatal elnökéhez fellebbezés­nek van helye.

67. A végrehajtás során befolyt vételárból az adóhatóságot megillető összeget a végrehajtói letéti számla kezelésére vo­natkozó mindenkor hatályos utasítás rendelkezései szerint kell felosztani.

VIII. Biztosítási intézkedések elrendelése

68. Fizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan ha­tározat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre néz­ve a fellebbezési határidő még nem járt le, a határozatot hozó szervezeti egység a pénzkövetelés biztosítását rendelheti el.

Biztosítási intézkedést csak akkor lehet elrendelni, ha va­lószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van. A tartozás megfizetésének veszélyeztetettségét az adós adózói fegyelme, tarlazásainak mértéke, gyakorisága alapján megfelelően valószínűsíteni, és az elrendelő határozatban az okok megjelölésével részletesen indokolni kell.

További feltétel, hogy a fizetési kötelezettséget megálla­pító határozat kiadásra és az adósnak kézbesítésre kerüljön. Nem rendelhető el a pénzkövetelés biztosítása, ha a bíróság vagy a felettes szerv (még az esedékesség előtt) a fizetési kötelezettséget tartalmazó határozat végrehajtását felfüg­gesztette.

A pénzkövetelés biztosítását határozattal kell elrendelni. Amennyiben a pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem a biztosítási intézkedés elrendelése ellen, vagy az ellen is irányul, a kérelmet az adós értesítése mellett haladéktalanul át kell tenni a pénzkövetelés biztosítását elrendelő szervezeti egységhez. Végrehajtási ki­fogásként a kérelemnek csak azon része bírálható el, amely kifejezetten a végrehajtó eljárását sérelmezi.

A pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat ellen fel­lebbezésnek nincsen helye. A pénzkövetelés biztosítása elle­ni jogorvoslati kérelmet felügyeleti intézkedés iránti kérelem­nek kell tekinteni. A kérelmet a pénzkövetelés biztosítását el­rendelő szervezeti egység felettes szerve bírálja el. A határo­zat meghozatala a fizetési kötelezettséget megállapító szerve­zeti egység feladata.

68.1. A pénzkövetelés biztosítását étrendelő határozatot, a fizetési kötelezettséget tartalmazó határozattal együtt meg kell küldeni a végrehajtási szervezeti egységnek.

A pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozatot a végre­hajtó adja át az adósnak, és felhívja, hogy a biztosítandó összeget fizesse meg. Ha az adós ennek nem tesz eleget, ingó­ságait lefoglalja.

A biztosítási intézkedés végrehajtására megfelelően alkal­mazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség tel­jesítésére irányuló végrehajtás esetén irányadók. Munkabér azonban csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más; végre­hajtás alá vonható vagyontárgya nincs, illetve a lefog-falt va­gyontárgyak értékesítése iránt - a romlandó dolgok kivételé­vet - nem lehet intézkedni.

Ha a biztosítási intézkedés során az adós bankszámláján lévő összeget vonják végrehajtás alá, a végrehajtó felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzügyi intézményt; hogy a biztosítandó összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó ös­szeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan jár­jon el. Az adós bankszámláját általában akkor indokolt vég­rehajtás alá vonni, ha a kötelezett végrehajtás alá vonható va­gyona nem nyújt fedezetet a követelésre.

Biztosítási intézkedés esetén a befolyt pénzösszeget mind­addig a végrehajtói letéti számlán elkülönítve kell kezelni, amíg a követelésre nézve a kielégítési végrehajtást nem ren­delték el.

69. Ha a kielégítési végrehajtás feltételéi beállnak, tehát az adóhatósági határozat jogerőre emelkedett és a teljesítési ha­táridő eltelt, a végrehajtó a kielégítési végrehajtás foganatosí­tása iránt intézkedik. Ezt követően végrehajtási cselekmény biztosítási intézkedésként semmilyen jogcímen nem fogana­tosítható.

A törvényes feltételek beállta után a pénzkövetelés bizto­sításának foganatosítása során elvégzett foglalás hatálya ki térjed a kielégítési végrehajtásra is. Ez azt jelenti, hogy a biz­tosítási végrehajtásban foganatosított végrehajtási cselekmé­nyeket, a foglalást nem kell újból megismételni; elegendő az adóst a kielégítési végrehajtás beálltáról tájékoztatni:

70. Meg kell szüntetni a biztosítási végrehajtást, ha a fize­tési kötelezettséget tartalmazó határozat nem emelkedett jog­erőre, vagy a teljesítési határidő eltelte előtt a jogerős határo­zatot visszavonták vagy megsemmisítették. Meg kell szüntet­ni a biztosítási végrehajtást abban az esetben is, ha a pénzkö­vetelés biztosítását elrendelő határozatot vonták vissza vagy semmisítették meg.

Ha az adós a biztosítandó összeget a letéti számlára befize­ti, a lefoglalt dolgokat a foglalás hatálya alól fel kell oldani.

IX. Jogorvoslatok az adóvégrehajtási eljárásban

71. A végrehajtás során az adóhatóság alkalmazottjának törvénysértő intézkedése; illetőleg intézkedésének elmulasz­tása miatt végrehajtási kifogásnak van helye.

Végrehajtási kifogást a fizetésre kötelezett, a behajtást ké­rő, illetőleg azon személy terjeszthet elő, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti.

A kifogás előterjesztésére a végrehajtó intézkedéséről (mulasztásáról) történt tudomásszerzéstől számított 8 napon belül van lehetőség. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hóna­pon túl igazolásnak nincsen helye, a végrehajtási kifogást ér­demi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

A végrehajtási kifogást, 15 napon belül a Hivatal Felszá­molási és Végrehajtási főosztálya határozattal bírálja el. A határozat elleni fellebbezésnek van helye, melynek elbírálása a Hivatal elnökének a hatáskörébe tartozik.

A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselek­ményekre halasztó hatálya van.

71.1. A végrehajtás során hozott határozatok ellen nincsen helye fellebbezésnek. Kivételt képeznek ez alól azon határo­zatok, melyekben az adóhatóság harmadik személyek terhére állapít meg fizetési kötelezettséget, továbbá a végrehajtási ki­fogást elbíráló. határozatok, amelyek ellen fellebbezésnek van helye.

71.2. Bírósági felülvizsgálatra kizárólag a harmadik sze­mélyek terhére fizetési kötelezettséget megállapító, másodfo­kon jogerőre emelkedett határozatok esetén van lehetőség, te­kintettel arra; hogy az egyéb, végrehajtás során hozott határo­zatok nem tekinthetők az adóügy érdemében hozott határoza­toknak.

X. Nyilvántartási kötelezettség

72. A végrehajtási szervezeti egységeknek biztosítani kell a végrehajtásra átadott tartozások adósonkénti, illetve behaj­tást kérőnkénti nyilvántartását.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell valamennyi, a végrehaj­tási eljárás szempontjából és a végrehajtási tevékenység törvé­nyessége szempontjából jelentős adatot, így a végrehajtási kére­lem érkezésének keltét, a tartozás összegét (adónemenként, ese­dékességenként, illetve jogcímenként), annak változását, a vég­rehajtási eljárás megindításának idejét, ennek akadályát; az egyes végrehajtási cselekményeket és azok eredményét stb.

XI. Külső megkeresések

73. Az adóhatóság az általa nyilvántartott adó- és járuléktar­tozáson kívül kizárólag azon köztartozás behajtására jogosult, melynek beszedését törvény kifejezetten a hatáskörébe utalja.

73.1. A külső behajtást kérőtál érkező megkereséseket az iktatórendszeren keresztül haladéktalanul továbbítani kell a végrehajtási szervezeti egységhez.

Külső megkeresés érkezésekor minden esetben célszerű vizsgálni, hogy az adósnak van-e végrehajtás alatt nem lévő, végrehajtható adó- vagy járuléktartozása. Amennyiben igen; intézkedni kell e tartozások soron kívüli, a köztartozásokkal együtt történő végrehajtás alá vonása iránt.

Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a megkeresés megfelel-e az Art. 93. § (2) bekezdésében foglalt feltételek­nek. Amennyiben nem, illetve az arra köteles behajtást kérő nem előlegezte meg a költségátalány összegét, a megkeresőt hiánypótlásra kell felszólítani, ennek eredménytelensége ese­tén a végrehajtási ügyet vissza kell küldeni.

A feltételeknek megfelelő megkeresés esetén a végrehaj­tást lehetőséghez képest minét hamarabb meg kell indítani.

73.2. A külső behajtást kérőnek - erre vonatkozó ellenté­tes megállapodás hiányában - minden, a korábbiakban felso­rolt iratot, utólag is ellenőrizhető módon, tértivevényes kül­deményként kell megküldeni.

73.3. A külső behajtást kérők tartozásainak kezelésére és be­hajtására a mindenkor hatályos utasításban és az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal és a köztartozás jogosultja között lét­rejött egyes megállapodásokban kell foglaltakat alkalmazni.

XII. Hatásköri összeütközés a bírósági végrehajtóval

Hatásköri összeütközés a bírósági végrehajtóval

74. Ha az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant a bí­rósági végrehajtó is lefoglalta, illetve ha a bíróság engedé­lyezte a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő be­kapcsolódását, az eljárás tovább folytatására a bírósági végre­hajtó jogosult és köteles.

Ezen esetekben az adóhatóságra a Vht.-nek a végrehajtást kérőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelőén alkalmaz­ni, azzal, hogy az adóhatóság a bírósági végrehajtó költsége­inek megelőlegezésére nem köteles.

74.1. Az adós végrehajtási ügyének a bírósági végrehajtó részére történt átadását követően a végrehajtó továbbra is fi­gyelemmel kíséri az ügy alakulását, és amennyiben erre szük­ség van, él a rendelkezésre álló jogorvoslati eszközökkel, így különösen a Vht, szerinti végrehajtási kifogással.

Hatálybalépés

75. Jelen irányelv a kihirdetése napján lép hatályba. Ren­delkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnö­kének az adótartozás behajtásával (végrehajtásával) kapcso­latos feladatok ellátásáról szóló 7012/1994. (AEÉ 12.) APEH irányelve hatályát veszti.

Dr. Király László György s.k.

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke