BH 2005.12.417 I. A felsőoktatási intézmények rektora, a dékán, a dékán-helyettes, a tanügyi igazgatási feladatok ellátása során hivatalos személyek, így alanyai lehetnek a hivatali visszaélés bűntettének [Btk. 137. § k) pont, Btk. 225. §].

II. Hivatali visszaélés bűntettét tettesként, csak hivatalos személy követheti el, nem kizárt azonban, hogy azt bűnsegédként nem hivatalos személy is elkövesse [Btk. 225. §; Btk. 20. § (1) bek., 21. § (2) bek.].

III. Nem hivatkozhat tévedésre az egyetem rektora, - és ezen okból nincs helye vele szemben felmentő rendelkezésnek -, ha a közokiratnak minősülő egyetemi oklevél aláírásakor az előzményekből és az oklevél megszerzésének körülményeiből tudnia kellett, hogy annak tartalma hamis [Btk. 27. § (1) bek., 275. § b) pont].

Az elsőfokú bíróság B. L. I. r. vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg. Ezért őt 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte akként, hogy egy napi tétel összegét 400 forintban állapította meg, így a vádlottal szemben 72 000 forint pénzbüntetést szabott ki.

Dr. B. J. II. r. vádlottat 1 rb. hivatali visszaélés bűntette és 2 rb. - egy esetben felbujtóként - hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.

Egy napi tétel összegét 500 forintban állapította meg, így a II. r. vádlottal szemben 150 000 forint pénzbüntetést szabott ki.

Dr. F. G. III. r. vádlottat 1 rb. hivatali visszaélés bűntetté­ben mondta ki bűnösnek, amiért 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 300 forintban állapította meg, így a vádlottal szemben 60 000 forint pénzbüntetést szabott ki.

Dr. D. T. IV. r. vádlottat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének a vádja alól felmentette.

Dr. V. P. A. V. r. vádlott bűnösségét 1 rb. hivatali visszaélés bűntettében állapította meg, ezért 220 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egynapi tétel összegét 240 forintban állapította meg, így az V. r. vádlottal szemben 52 800 forint pénzbüntetést szabott ki.

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített, illetőleg helyesbített - így a másodfokú eljárásban is irányadó - tényállás lényege a következő.

B. L. I. r. vádlott 1975-ben főiskolán üzemmérnöki diplomát szerzett. A vádlottat 1996. február 1-jén nevezték ki helyettes államtitkárnak. Az I. r. vádlott 1996. március 18. napján levelet írt dr. D. T. IV. r. vádlottnak, aki ebben az időpontban a K. É. Egyetem rektora volt. Levelében jelezte, hogy beosztásában morális szükségét látja, hogy szakmai ismereteit mérnöki egyetemi oklevéllel is megerősítse, ezért kérte annak megvizsgálását, hogy a szükséges vizsgák letétele után egyetemi diplomát szerezhessen, amellyel több évtizedes szándéka is teljesülne.

Még ugyanezen a napon a IV. r. vádlott dr. B. J. II. r. vádlottra, az illetékes kar dékánjára szignálta a beadványt azzal, hogy kéri azt sürgősséggel megvizsgálni. Másnap kelt levelében a II. r. vádlott értesítette az I. r. vádlottat arról, hogy örömmel értesült annak szándékáról és a kiegészítő levelező képzéssel szemben célszerűbbnek találná az egyéni képzést. Tájékoztatta egyben az I. r. vádlottat arról, hogy az oktatási dékán-helyettes fogja kijelölni a szükséges különbözeti vizsgákat, diplomamunka írására pedig tanszéket is ajánlott az I. r. vádlottnak.

Ezt követően a II. r. vádlott utasítására dr. F. G. III. r. vádlott, - aki a kar oktatási dékán-helyettese volt - 1996. március 29. napján kelt levelében különbözeti vizsgák letételét írta elő az I. r. vádlott részére az okleveles mérnöki szint megszerzéséhez, amelyek ütemezését és az esetleg szükséges konzultációkat az érintett tanszékvezetőkkel kell az I. r. vádlottnak megbeszélnie. Levelében a IV. r. vádlott közölte az 5 tárgynak a megnevezését, továbbá tájékoztatta az I. r. vádlottat arról, hogy leckekönyvét a dékáni hivatalban kapja meg.

Ezt követően az I. r. vádlott egy dátum nélküli iratkozási lapot töltött ki a mérnöki szakra való beiratkozásról.

A tanulmányi osztály 1996. február 1-jei dátummal dr. D. T. IV. r. vádlott bélyegzős aláírásával leckekönyvet állított ki az I. r. vádlott számára. Ezen túlmenően az I. r. vádlottat 1994. szeptember 1-jei dátummal az egyetemi törzskönyvbe bevezették, mint az 1994. évben indított kiegészítő levelező tagozat hallgatóját.

A III. r. vádlott által meghatározott vizsgákat az I. r. vádlott a leckekönyv és a törzskönyvi bejegyzések tanúsága szerint 1996. április 10., április 30. és május 13. napjain letette. 1996. május 16. napján a II. r. vádlott aláírásával az I. r. vádlott leckekönyvébe az abszolutóriumot is bejegyezték. Eszerint az I. r. vádlott tanulmányi kötelezettségeit 1994/95. tanév I. félévétől 1995/96. tanév II. félévé­nek végéig terjedő időben teljesítette. Az abszolutóriumot a II. r. vádlott aláírásával hitelesítette.

Az I. r. vádlott 1996. június 18. napján komplex záróvizsgát tett és diplomát védett, ugyanezen a napon a IV. r. vádlott aláírásával mérnöki oklevél mintalapot, valamint mérnöki oklevelet állítottak ki számára, melyben tanúsították, hogy tanulmányi kötelezettségeinek az 1994/95-ös tanévtől 1995/96-os tanév végéig eleget tett. Az oklevelet a IV. r. vádlott aláírta.

Ezt követően az I. r. vádlott 1996. augusztus 14-én újabb kérelmet terjesztett elő az egyetem rektorához azzal, hogy engedélyezzék számára disszertáció készítését, annak megvédését az ún. dr. univ. cím megszerzéséhez.

A kérelem elfogadásáról az egyetem doktori tanácsa nem tartott ülést, dr. V. P. A. V. r. vádlott, mint a doktori tanács titkára csupán telefonon tájékoztatta a tanács tagjainak egy részét arról, hogy B. L. I. r. vádlott doktori címet kíván szerezni. A doktori tanács nem hagyta jóvá sem a doktori értekezés vázlatát, sem a doktori szigorlat tárgyait. Az I. r. vádlott nem rendelkezett nyelvvizsgával, de tudott arról, hogy a doktori cím megszerzéséhez szükség van nyelvvizsgára is. Ennek megszerzése alól felmentést nem kért és így nem is kapott. Erről tudomással bírt az egyetem akkori rektora dr. S. P., aki a doktori tanács elnöke volt, illetőleg az V. r. vádlott is.

B. L. I. r. vádlott doktori disszertációját elkészítette és azt 1996. december 13. napján megvédte, egyben a szükséges fő- és melléktárgyakból jeles eredménnyel levizsgázott.

Az egyetem doktori tanácsa 1996 decemberében tartott záróülésén B. L. I. r. vádlottnak odaítélte a doktori címet.

A cím odaítélésekor a doktori tanács elnöke és dr. V. P. A. V. r. vádlott a tanács tagjait nem tájékoztatták arról, hogy B. L. nem rendelkezik nyelvvizsgával és nem tájékoztatták a doktori cselekmény engedélyezésének körülményei­ről sem.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a IV. r. vádlott terhére, felmentése miatt, elítélése végett, az I., II., III. és V. r. vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása végett fellebbezett.

Az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és védője, a III. r. vádlott és védője, továbbá az V. r. vádlott felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A felmentésre irányuló fellebbezéseket a másodfokú bíróság részben találta alaposnak, míg az ügyészi fellebbezést a IV. r. vádlott vonatkozásában látta megalapozottnak.