BH 2007.2.34 I. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének megállapítása [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. d) pont].

II. Szakértői vélemények közötti ellentmondás esetén az újabb szakértő kirendelésének feltételei [Be. 111. § (5) bekezdés].

Az elsőfokú bíróság S. S. vádlott bűnösségét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében állapította meg. Ezért 12 évi fegyházra és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege a következő:

S. S. vádlott nőtlen, gyermektelen, 19 éves, gimnáziumi tanuló, a szülei tartják el, vagyontalan, büntetlen elő­életű.

Nem szenved és a vád tárgyává tett cselekmény időpontjában sem szenvedett elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben és a kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. A személyiségszerkezete még éretlen, nem teljesen kialakult szenzitív paranoid jellemzőkkel, gyenge indulati fékekkel, érzelmi éretlenséggel, azonban ez a személyiségstruktúra sem a jelenben, sem a vád tárgyává tett cselekmény időpontjában nem érte el a kóros elmeállapot szintjét. A vádbeli cselekményre beszámítási képessége teljes volt, a kimutatott személyiségstruktúra azt nem érintette. A vádbeli cselekmény társadalmi veszélyességének felismerésében, illetőleg ennek megfelelő magatartásban nem volt korlátozva.

S. S. vádlott a vádbeli cselekményt megelőző időszakban több alkalommal olyan kijelentést tett, hogy valakit meg fog ölni és magával is végez. 2005. március hónaptól állandóan magánál hordott egy, a rokonaitól a névnapjára kapott, 24,5 cm teljes hosszúságú, barna műanyag és fémnyél-részű, lyukaszott pengéjű, 11 cm pengehosszúságú rugóskést, amit alkalmanként alváskor a párnája alá tett.

A vádlott és J. D. sértett D. községben közvetlen szomszédságban lakott. A két család jó szomszédi kapcsolatot ápolt egymással, a vádlott és a sértett köszönő, alkalmanként beszélő viszonyban állt, a hozzájuk közel álló emberek szerelmi kapcsolatról vagy haragos viszonyról nem tudtak.

A vádlott és J. D. sértett 2005. év június hó 5. napján az esti-éjszakai órákban D. községben egy diszkóban külön társaságban szórakozott, a vádlott 2 üveg sört fogyasztott el. A szórakozóhelyről 01 óra 30 perc körüli időben hazafelé indult, majd meg nem állapítható okból visszafordult és sietve a diszkó irányába kerékpározott. Szembetalálkozott a hazafelé tartó tizenhat éves sértettel és a vele lévő két másik személlyel, a sértett megkérdezte tőle, hogy visszamegy-e a diszkóba, amire azt a választ adta, hogy nem.

Ezután a sértett hazaérkezve az őt kísérő unokatestvérétől és annak barátjától elköszönt, bement az udvarra, az utcai kaput bezárta, s megindult a lakóház bejárati ajtaja felé, de ismeretlen okból mégis az udvaron maradt.

Ez idő alatt a vádlott visszafordult, a kerékpárt gyorsan hajtva röviddel a sértett kapuzárása után hazaérkezett, majd a kerékpárt az utcaajtón át, sietve az udvarukba tolta. Látta, hogy a sértett a szomszédos udvarban tartózkodik ezért - a sértetti lakóház utca felőli kapuján át bemászott az udvarra és a sértetthez ment. A nála lévő, fentebb leírt rugóskéssel a sértettet 13 esetben, többségében nagy erővel a hátán, a mellkasán, a jobb karján megszúrta, állkapcsa alatt megmetszette, az arcán és az alább részletezett helyeken megvágta. Az 1-2 percen át tartó nagy erejű késes támadás döntő többsége alatt a sértett a kezével védve magát menekült, a lakóház kazánházába jutott, ahol eszméletét vesztette és a helyszínen meghalt.

Ezután S. S vádlott a kapun át az utcára mászott, majd kerékpárjával a Gy. felé vezető útra menekült, Gy. külterületére érve egy romos házban töltötte az éjszakát, majd napközben is ott tartózkodott. Az elkövetéshez használt kést Gy. belterületén egy sövényben elrejtette.

A rendőrjárőr a vádlottat 2005. év június hó 6 napján 22 óra 35 perckor Gy. területén elfogta és a rendőrőrsre előállította. Beismerése alapján az elkövetéshez használt kést is megtalálták és lefoglalták.

A sértettnél az eszközös bántalmazástól kétoldali mellkasi vérgyülem, szívburki vérgyülem, a jobb szívkamra áthatoló szúrásos sérülése, a szívburok áthatoló szúrásos sérülése, mindkét oldali tüdőfelek alsó lebenyeinek többszörös szúrásos sérülése és a máj szúrásos sérülése jött létre.

A sértett halála a helyszínen heveny belső elvérzés miatt következett be, az elszenvedett sérülések és a halál között közvetlen oksági összefüggés állapítható meg.

S. S. vádlott is megsérült a cselekvősége során, a bal kéz V. ujján két vágott sérülés és a szegycsonti területen egy hámhorzsolás keletkezett. A bal kéz V. ujjának két vágott sérülése önkezű, véletlenszerű, jobb kézben fogott késsel a saját bal kéz V. ujjának megvágásai során jöttek létre.

A vádlott a vádbeli tett elkövetésekor 0,51-0,55 ezrelék véralkohol-koncentráció mellett igen enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt.

Az elsőfokú ítélet ellen ellenérdekű fellebbezéseket jelentettek be:

- az ügyész a vádlott terhére, hosszabb tartamú fegyházbüntetés kiszabása végett;

- a vádlott a kiszabott büntetés enyhítéséért;

- a védő a tényállás és a jogi minősítés téves megállapítása miatt, a kiszabott büntetés enyhítése érdekében.

A fellebbviteli főügyészség átiratában bizonyítás elrendelését és ennek keretében újabb elmeorvos-szakértői és újabb pszichológus-szakértői vélemény beszerzését indítványozta az elsőfokú eljárásban beszerzett szakvélemények közötti lényegi ellentmondások tisztázására.

A másodfokú bíróság az ügyészi indítványt a később kifejtendők miatt alaptalannak ítélte, ezért azt elutasította és az ügyet nyilvános ülésen bírálta felül.

A nyilvános ülésen a vádlott elfogultságot jelentett be az ítélőtábla eljáró tanácsa ellen arra hivatkozva, hogy a másodfokú bíróság nem rendelte el a fellebbviteli főügyészség által indítványozott bizonyítást.

A Sz.-i Ítélőtábla másik tanácsa az eljáró tanács kizárását megtagadta.

A nyilvános ülésen az ügyész a vádlott terhére bejelentett fellebbezést fenntartotta és a tényállás kisebb mértékű kiegészítése mellett a törvényi minimumot lényegesen meghaladó határozott tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A védő a tényállás és a jogi minősítés téves megállapítása miatt, a kiszabott büntetés enyhítése végett bejelentett fellebbezését fenntartotta. A büntetés enyhítése mellett kérte az enyhébb végrehajtási fokozat, azaz a börtön kiszabását is. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a tényállás megállapításánál dr. Cs. K. és dr. D. S. igazságügyi elmeorvos szakértők által megadott szakvéleményt fogadja el és egyéb tekintetben is a tényállás helyesbítését kérte. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az elmeorvos-szakértői vélemények közötti ellentmondásokat nem oldotta fel, emiatt az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan.