A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21357/2016/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §] Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.357/2016/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Balsai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. augusztus 10. napján kelt 25.P.23.420/2016/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. és 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes által szerkesztett honlapot üzemeltető ... (címe) részére 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes az alperes által szerkesztett ... oldalon ... napján "..." címmel megjelent cikkben írt "Csakhogy az ... kijátszása a ... vagyonból a csődbűntett gyanúját is felvetné, tekintve, hogy eltűnt állami milliárdokat kérnek számon a nagyvállalkozón" közlés okán az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest:

"Helyreigazítás: A ... oldalon ... napján "..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy eltűnt állami milliárdokat kérnek számon a nagyvállalkozón. A valóság ezzel szemben az, hogy nyomozás indult ismeretlen tettes ellen."

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes által e-mail útján részére megküldött helyreigazítás iránti kérelem nem felelt meg az írásbeliség alaki követelményeinek, ezért ahhoz joghatály nem fűződhet. A kereseti kérelem érdemben megalapozatlan, miután a kifogásolt közlés nincs tartalmi kapcsolatban azzal, amit a felperes valóságként kíván helyreigazításként közzétenni. A sérelmezett közlés köztudomású, nagy publicitást kapott tényekből levont következtetés volt. Függetlenül attól, hogy a nyomozás ismeretlen személlyel szemben indult, ha abban van egy célszemély is, nem tekinthető okszerűtlennek ezen személy összefüggésbe hozatala az adott bűnüggyel.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi szerkesztőséget üzemeltető ... részére 38.100 forint perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 36.000 forint illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Határozatának indokolásában idézte a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bekezdésében, valamint a PK 12. számú állásfoglalás II. pontjában foglalt rendelkezéseket.

Az alperes elsődleges védekezését alaptalannak találta. Kifejtette, hogy a Pp. 342. § (1) bekezdésének rendelkezése a helyreigazítási kérelem előterjesztésére vonatkozóan írásbeli alakot ír elő, ezért a bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a perindítást megelőzően a felperes a sérelmezett közlemény közzétételétől számított 30 napon belül kérte-e a helyreigazítás közzétételét a sajtószervtől. Ezen formai előírás azonban az elsőfokú bíróság megítélése szerint a helyreigazítás kérelmezése során nem érvényességi kellék. Az írásbeli alak csupán a megjelentetni kívánt közlemény tartalmának a későbbi megismeréséhez szükséges, miután a közzétételi kötelezettség teljesítésének hiányában sajtó-helyreigazítás iránti per indítható, mely perben a bíróság a sajtószerv helyreigazítási kötelezettségének a fennállásáról dönt. Ennek során abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az alperesi közlés kifogásolt tartalma kapcsán a felperest megilleti-e a sajtó-helyreigazítási jog, a sérelmezett közlések róla valótlan tényt állítottak-e, vagy vele kapcsolatban való tényt hamis színben tüntettek-e fel. A bíróságnak a perben a helyreigazítási kérelmet kell alapul vennie, ennek okából szükséges annak írásbeli rögzítése, miután soron kívüli eljárásról van szó. A teljes bizonyító erejű magánokirati alak mellőzése legfeljebb a bizonyítás kérdését vetheti fel abban az esetben, ha a helyreigazítás iránti kérelem tartalmát az ellenérdekű fél vitatja.

A továbbiakban az elsőfokú bíróság vizsgálta az alperesnek az ügy érdemében előadott védekezését.

E körben a helyreigazító közlemény megszövegezését érintő alperesi előadás tekintetében a Pp. 345. § (3) bekezdésében és a PK 15. számú állásfoglalásban írtakra hivatkozással - miszerint a bíróság határozatában a kérelem és ellenkérelem korlátai között belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét - arra mutatott rá, hogy önmagában a helyreigazító közlemény nem teljesen szabatos megfogalmazása nem vezethet a kereset elutasításához, csupán eltérő szövegű közlemény közzétételéhez.

A sérelmezett közlésnek a PK 12. számú állásfoglalás II. pontjában meghatározott vizsgálata alapján lényegesnek találta azt, hogy a perbeli cikk egy hosszabb tartalmú, oknyomozói írás volt. A cikk tárgya alapvetően az ... hírportál jövőbeni értékesítése volt, mely portált működtető egyszemélyes gazdasági társaság tulajdonosa a felperes tulajdonában állt szintén egyszemélyes részvénytársaság. Ebből következően a felperes személye a cikk központi témáját jelentette. A sérelmezett kitétel a cikk leadjében jelent meg, a felperes személyét nagyvállalkozóként nevesítette, a mondatban megjelölt ...-vagyon kitételből, a cikk címéből és a lead első mondatából a felperes személye beazonosítható volt.

Úgy ítélte meg, hogy a nagyvállalkozó megjelölés már önmagában felruházta egy, a valóságban is betöltött szereppel a felperest, amely a perbeli esetben a több gazdasági társaságban való szerepvállalásán keresztül bírt jelentőséggel. A kifogásolt közlést a sajtóközlemény egymással összetartozó részeivel összefüggésben értékelve azt látta megállapíthatónak, hogy a felperes "cégbirodalmát" érintő vizsgálatsorozat volt a cikk megjelenésére okot adó egyik körülmény a hírportál esetleges értékesítése okán megjelenő újabb érdeklődő személyén túlmenően. A leadben csődbűntettként minősített cselekményt is részletesen kifejtette a cikk, utalva a felperes által felvett osztalék mértékére, melynek kapcsán utalt a cikkíró arra is, hogy a részletesen taglalt, az ... és a ... közötti jogügylet során az állam részéről korábban eszközölt milliárdos összegű befektetés eltűnésének okán merült fel a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Így a "számon kért milliárdok" sérelmezett kitétel nem csupán a felperes személyét érintette, hanem a nagyvállalkozóként való megnevezéssel az általa vagy közvetetten, más gazdasági társaságokon keresztül általa tulajdonolt, elkülönült jogi személyeket is. A házkutatásokkal érintett büntetőeljárás valóban ismeretlen tettes ellen volt folyamatban. A házkutatás végzésére mind a gazdasági társaságok székhelyén, mind a felperes lakóhelyén sor került, ennek figyelembe vételével a megjelölt közlés nem volt valótlan tényállításnak minősíthető. A felperes volt ugyanis az a személy, akinek a tulajdonát, vagy közvetett tulajdonát képező gazdasági társaságokhoz volt köthető valamennyi esetben az elvégzett nyomozati cselekmény.