A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20471/2008/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24472/2006/4., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20756/2007/3., *Kúria Pfv.20471/2008/4.*

***********

Pfv.IV.20.471/2008/4.szám

A Legfelsőbb Bíróság a személyesen eljárt felperesnek a dr. Wéber Judit ügyvéd által képviselt I. rendű és a dr. Schiffer András ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.24.472/2006. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.756/2007/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a II. rendű alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 5.000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és térítsen meg az államnak - felhívásra - 51.000 (ötvenegyezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint 2006. október 9-én a .. televízió esti sportműsorában a politikai közéleti szerepet és a .. alelnöki tisztségét is betöltő felperes az egyik közismert hazai labdarúgó egyesület jogi képviselőjével folytatott vitában a vitapartner előadását zavarosnak, értelmetlennek és a tényekkel ellentétesnek tartva, azt "óhéber dumának" nevezte. 2006. október 10-én az I. r. alperes által üzemeltetett internetes portálon - amelynek főszerkesztő-helyettese a II. r. alperes - elhelyezésre került "Ez egy óhéber duma ám itt - a Fradi-keménymag zsidózással vádolja az .. alelnökét" című írás. A cím alatt: ".. diákkorában tanulta az általa használt kifejezést." A kiemelten szedett bevezető azt tartalmazta, hogy egy olvasó felhívta a szerkesztőség figyelmét a .. televízió hétfői adásában elhangzott párbeszédre, amely a felperes, mint az .. alelnöke és a ".. jogásza" között zajlott le. A cikk ismerteti a műsor témáját, majd azt, hogy a vita hevében a felperes "Ez egy óhéber duma ám itt" kijelentést tette. Ezt követően azt közli a cikk, hogy a szerkesztőséget egy jóérzésű ..-fanatikus "riasztotta az elszabadult hajóágyúként «zsidózó» alelnök tévészereplése után". Majd a szurkolói levélből idézve ismerteti a felperes különböző titulusainak (közéleti funkcióinak) felsorolását és azt, hogy a felperes "nem túl finoman tette meg rasszista, zsidózó megjegyzését, nem mellesleg láthatóan-hallhatóan igen ittas állapotban ... az .. jogászára". Emellett a cikkben idézett levél írója annak adott hangot, hogy "magánemberként, állampolgárként és .. is" úgy érzi, hogy a "közszereplő, az ügyvédi kamara tagja és egy befolyásos társadalmi képviselő" részéről az ilyen magatartás nem maradhat büntetlenül. A cikk végén a szerző - utalva a felperessel folytatott telefonbeszélgetésre - arról tájékoztatja az olvasót, hogy a felperes elmondta: "az általa használt kifejezést még iskolás korában tanulta, annak semmilyen pejoratív vonatkozása nincs", ugyanakkor ma már bánja, hogy helyette nem más kifejezést használt.

A felperes által indított személyiségvédelmi kereset folytán a fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I-II. r. alperesek azzal, hogy az I. r. alperes által üzemeltetett " .. " internetes hírportálon - amelynek főszerkesztő-helyettese II. rendű alperes - 2006. október 10-én "Ez egy óhéber duma ám itt - a .. keménymag zsidózással vádolja az .. alelnökét" című közleményben a felperest elszabadult hajóágyúként, zsidó (helyesen: zsidózó) ..-alelnökként jelölték meg, valótlanul híresztelték, hogy a felperes a .. TV 2006. október 9-i adásában ittas állapotban rasszista, zsidózó megjegyzést tett volna akkor, amikor vitapartnerének álláspontját "óhéber dumának" nevezte, megsértették a felperes emberi méltóság és jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az I-II. r. alpereseket, hogy elégtétel adásaként az ítélet marasztalást tartalmazó részét az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül, 30 napos időtartamra, a perbeli cikkel azonos elérhetőséggel helyezzék el a .. internetes portálon, és a megállapított jogsértésért fejezzék ki sajnálkozásukat. Kötelezte az I-II. r. alpereseket, hogy 15 napon belül - egyetemlegesen - fizessenek meg a felperesnek 850.000 forint tőkét, ennek 2006. október 10. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát és 60.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 120.000 forint illetékből a felperest 48.000 forint, míg az I-II. r. alpereseket egyetemlegesen 72.000 forint megfizetésére kötelezte a Magyar Állam javára, külön felhívásra. A II. r. alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. Kötelezte a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.500 forint másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 51.000 forint fellebbezési illetéket.

A jogerős ítélet nem osztotta az alperesnek azt az álláspontját, hogy az "óhéber" kifejezés, amely a zsidó nép régi nyelvének megjelölése, többrétegű jelentést hordozna. Az indokolás szerint azonban ennek elfogadása esetén is egyértelműen megállapítható a szövegkörnyezetből, hogy a felperes az "óhéber duma" kifejezést az érthetetlen nyelv szinonimájaként használta és nem a zsidó népcsoporttal kapcsolatos ellenérzéseit fejezte ki. A felperes kijelentését zsidózónak, rasszistának minősítő, ténybeli alapot nélkülöző megjegyzés pedig oly mértékben önkényes, indokolatlan és a logikus következtetés szabályainak ellentmondó, amely a politikai közszereplőktől elvárt magasabb tűréshatárt is meghaladja. A vitatott kijelentések sértő jelleget is hordoznak, hiszen egy közszereplő politikust ténybeli alap nélkül rasszistának, zsidózónak minősíteni, az egyik legsúlyosabb kijelentés. A televízió műsorban az ittasságra vonatkozó valótlan tényállítást a felperes, mint közszereplő tekintetében ugyancsak nyilvánvalóan alkalmasnak látta arra, hogy ez alapján a személyét tévesen ítéljék meg, értékelését hátrányosan befolyásolja. Ezért a Ptk. 76. és 78. §-ai alapján a jogsértést megállapította és az alpereseket elégtétel adására is kötelezte (Ptk. 84. § (1) bek. a) és c) pont). A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés jogalapját és összegszerűségét is helytállónak találta (Ptk. 84. § (1) bek. e) pont, 339. § (1) bek. 355. § (4) bek).

A jogerős ítélet ellen a II. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 76. és 78. §-ban, valamint az Alkotmány 61. §-ban foglaltakat. Az ítélkezési gyakorlatra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy az egyes kifejezések használata mindig csak az adott szövegkörnyezet függvényében lépheti át a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait. A cikk egészéből pedig kiviláglik annak groteszk, abszurd jellege (ti. épp a rasszista megnyilvánulásairól ismert szurkolói tábor tagja hívta fel a figyelmet a felperes kijelentésére), amely a közfelfogásra tekintettel kizárja, hogy a kifogásolt közlés negatívan befolyásolja a felperes megítélését. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet a sérelmezett kifejezéseket a szövegkörnyezetre tekintet nélkül vizsgálva vonta le a következtetését. A II.r. alperes a felülvizsgálati tárgyaláson úgy pontosította a jogorvoslati kérelmét, hogy a felperes ittas állapotú televíziós szereplésére vonatkozó közlést jogsértőnek minősítő ítéleti rendelkezést nem támadja.