BH 2003.4.148 A Be. XVII/A. Fejezet szerinti eljárás lefolytatásának nem feltétele, hogy a nyomozati szakban a szökésben levő terhelttel szemben a nyomozó hatóság az alapos gyanút közölje, illetve őt gyanúsítottként kihallgassa [Be. 132. § (1) bek., 355/C. § (2) bek., 355/E. § (3) bek., 355/H. §, 276. § (1) bek. e) pont].

II. A Magyar Köztársaság területére jogellenesen belépő, az országban illegálisan tartózkodó, emberölés kísérletét és vagyon elleni bűncselekményt is elkövető külföldi állampolgár a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti, ezért a végleges hatályú kiutasítása indokolt [Btk. 61. §, 166. § (1) bek., 16. §].

A megyei bíróság 2000. november 2-án kihirdetett ítéletével az ismeretlen helyen tartózkodó, kínai állampolgárságú vádlottat - a távollétében tartott tárgyaláson - bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében és lopás vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül 6 évi börtönbüntetésre, és a Magyar Köztársaság területéről 5 évi kiutasításra ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosbításért jelentett be fellebbezést, amelyet a legfőbb ügyész is fenntartott, és a vádlottal szemben lényegesen súlyosabb fő- és mellékbüntetés kiszabására tett indítványt.

A védő az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság az ügyészi fellebbezés alapján az elsőfokú ítéletet felülbírálta, és ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság a Be. szabályait helyesen alkalmazta.

A nyomozati iratokból kitűnően a megyei rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának életvédelmi alosztálya 1999. december 18-án rendelt el nyomozást a kínai állampolgár ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt. A rendelkezésre álló adatokból kitűnően nevezett 1999. december 18-án 0 óra 20 perc körüli időben megtámadta, és ismeretlen eszközzel nyakon szúrta a sértettet - egy játékterem alkalmazottját -, aki életveszélyes sérülést szenvedett.

Ugyanakkor a megyei rendőr-főkapitányság a Be. 137. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - mivel a gyanúsított ismeretlen helyen tartózkodott, és a felkutatására tett intézkedés nem vezetett eredményre - 1999. december 20-án kelt határozatával a büntetőeljárást felfüggesztette. Az ügyben a helyszín biztosításáról rendőri jelentés készült, és a helyszíni szemlét is ugyanezen a napon a nyomozó hatóság megtartotta, a tanúkat kihallgatta, majd december 20-án a kórházban a sértett meghallgatása is megtörtént.

2000. június 23-án a megyei rendőr-főkapitányság a nyomozás folytatásáról hozott határozatot, egyben a korábbi felfüggesztő határozatát hatályon kívül helyezte. A határozat indokolásában megállapította, hogy a bűncselekmény elkövetése után a gyanúsított ismeretlen helyre távozott, a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, azonban a 2000. március 1-jén hatályba lépett Be. XVII/A. Fejezete lehetőséget biztosított a terhelt távollétében történő eljárásra, ekként a Be. 137. § (6) bekezdése értelmében a nyomozást folytatni kell, mivel a felfüggesztés oka megszűnt. Ezt követően az eljáró hatóság okirati bizonyítékokat és szakértői véleményt szerzett be, továbbá tisztázta az 1999. december 18-i napon az USA dollár érvényes középárfolyamát.

A megyei főügyész 2000. június 13-án emelt vádat az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott ellen a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének kísérlete, és a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő lopás vétsége miatt, egyben indítványozta, hogy a bíróság a Be. 355/C. §-ának (2) bekezdése alapján a büntetőeljárást a terhelt távollétében folytassa le.

A megyei bíróság 2000. szeptember 27-re tűzött ki tárgyalást. A megyei bíróság törvényesen járt el, amikor a Be. XVII/A. Fejezetében foglalt külön eljárás szabályait alkalmazva a büntetőeljárást a terhelt távollétében lefolytatta. A külön eljárás törvényi feltételei az adott esetben 2000. március 1-jét követően fennállottak, ezért a nyomozó hatóság is törvényesen rendelte el a bűncselekmény elkövetése utáni időponttól a szökésben levő - ismeretlen helyen tartózkodó - terhelttel szemben a nyomozás folytatását. Az eljárást felfüggesztő rendelkezést megelőzően is rendelkezésre álltak a bizonyítékok az elkövető személyére, a bűncselekmény végrehajtásának helyére, idejére és módjára.

Az 1999. évi CX. törvény hatálybalépése előtt a terhelt távollétében csupán az eljárás felfüggesztésére volt módja a hatóságnak.