A Kunszentmiklósi Járásbíróság P.20307/2009/67. számú határozata vételár-hátralék tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 242. §, 305. §, 365. §] Bíró: Gyenes Viktor

Kunszentmiklósi Városi Bíróság

9.P.20.307/2009/67. szám

ügyvéd (.) által képviselt felperes neve (.) felperesnek - ügyvéd (.) által képviselt alperes neve (.) alperes ellen vételár hátralék megfizetése iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000,- (Egymillió) forintot, és ezen összeg után 2008. július 1. napjától kezdődően a kifizetés napjáig járó minden, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot.

A bíróság az alperes viszontkeresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 385.900,- (Háromszáznyolcvanötezer-kilencszáz) forint összegű perköltséget.

Az eljárás során felmerült 460.043,- (Négyszázhatvanezer-negyvenhárom) forint összegű perköltséget az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kecskeméti Törvényszékhez címzett, de a Kunszentmiklósi Városi Bíróságon, írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

INDOKOLÁS

A bíróság a peres felek személyes meghallgatása, a kihallgatott tanúk vallomása, a csatolt okiratok, valamint az igazságügyi szakértői vélemények alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes az 1999-es évben vásárolta meg a Kecskemét, . szám alatti ingatlan 6/10 tulajdoni hányadát. Ekkor felperes az ingatlant teljes körűen felújította. Figyelemmel arra, hogy a lakóépület egy régi építésű családi ház volt, a szigetelés gyengesége miatt felperes beépíttette az ingatlanba a REVERSION típusú sótalanító-falszárító rendszert. Felperes az ingatlant 2008-as évben értékesíteni kívánta. Hirdetésére alperes jelentkezett. Alperes családtagjaival a perbeli ingatlant több alkalommal megtekintette, az ingatlan állagának helyzetéről meggyőződött, felperestől a szükséges tájékoztatást megkapta, mely a fenti sótalanító-falszárító rendszer meglétére is kiterjedt. Ezt követően a felek között 2008. március 19. napján adásvételi előszerződés majd 2008. március 29. napján adásvételi szerződés jött létre. Felek az ingatlan vételárát 19.600.000,- Ft-ban állapították meg. Az adásvételi szerződés 1. pontja tartalmazta, hogy az eladó részletesen tájékoztatta a vevőt a felépítmény állagáról, felújítási munkálatairól továbbá arról, hogy a falakba az 1999-es évben egy elektromos "salétromgátló" rendszer került beépítésre. Alperes a kialkudott vételárból 2.000.000,- Ft-ot nem fizetett meg felperes részére. 2008. május 29. napján tartozáselismerő nyilatkozatot tett és vállalta, hogy 2008. június 30. napjáig megfizet a felperesnek 2.000.000,- Ft-ot. Ezen összegből 2008. június 14. napján 500.000,- Ft, majd 2008. június 25. napján további 500.000,- Ft térült meg. A fennmaradó 1.000.000,- Ft megfizetésétől alperes elzárkózott a lakóingatlan hibáira hivatkozással.

Peres felek peren kívül kíséreltek meg egyezséget kötni. Felperes 200.000,- Ft összeget hajlandó lett volna elengedni, azonban alperes szakértőt bízott meg az ingatlan állapotának feltárásával. A szakértői szemlén felperes nem vett részt.

Felperes fizetési meghagyás útján kérte kötelezni alperest 1.000.000,- Ft összegű vételárhátralék megfizetésére. Alperes az ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy felperes hibásan teljesített, mivel a szerződés tárgyát képező lakóingatlan a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, ebből eredően a lakhatóvá tétel javítási költségeit beszámítással kívánta érvényesíteni részben, illetve viszontkeresetet terjesztett elő felperessel szemben, és kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperes 3.117.075,- Ft és a perköltség megfizetésére.

Felperes a viszontkereset elutasítását kérte.

Felperes keresete az alábbiak szerint megalapozott, míg alperes viszontkeresete az alábbiak szerint megalapozatlan:

I.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 365. § (1) bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

A Ptk. 242. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

Felperes csatolta a felek közt létrejött tartozáselismerő nyilatkozatot. Felek egybehangzóan nyilatkoztak arra nézve, hogy alperes 1.000.000,- Ft-ot nem fizetett meg ezen összegből felperes részére. Alperes érdemi ellenkérelme a kereset vonatkozásában arra irányult, hogy beszámítással kívánt élni hibás teljesítés miatt, azonban ez az alább kifejtettek szerint nem nyert bizonyítást, így a bíróság felperes keresetének helyt adott.