A Kecskeméti Törvényszék Pf.21590/2012/17. számú határozata vételár-hátralék tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 242. §, 305. §] Bírók: Oláh Márta, Varga Tibor, Virág Andrea

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

KECSKEMÉT

2.Pf.21.590/2012/17. szám

A Kecskeméti Törvényszék Dr. Rotter Nándor ügyvéd felperesi képviselő címe által képviselt Dr. felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - Dr. Somogyi Henrietta ügyvéd alperesi képviselő címe által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen vételár hátralék megfizetése iránt indított perében a K.-i Városi Bíróság 2012. március 29. napján kelt ...P..... számú ítélete ellen az alperes részéről 69. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az állam által viselt perköltség összegét 528.343 (Ötszázhuszonnyolcezer-háromszáznegyvenhárom) forintra felemeli.

Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A törvényszék megállapítja, hogy 389.408 (Háromszáznyolcvankilencezer-négyszáznyolc) forint állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes tulajdonát képezte a k-i sz. helyrajzi szám alatt felvett, természetben város, ... szám alatti ingatlan 6/10 része, amely a tulajdonostárssal kötött használati megosztás alapján egy kerítéssel leválasztott 303 m2 területű lakóház, udvar ingatlanrészt foglal magába.

Az ingatlan régi (hozzávetőlegesen 70-80 éves) építésű, korának megfelelő, ám felújított műszaki állapotú, de a korabeli építési szokások figyelembevételével falszigetelés nélkül készült az épület.

A felperes az ingatlan megvásárlását követően 1999-ben az ingatlan teljes körű felújítását végeztette el. A munkálatok keretében az ingatlan teljes tetőcseréje, újravakolására, festésére, a nyílászárók, a gépészet, a víz- és elektromos rendszer, a burkolatok cseréjére, valamint a szigetelési problémák megoldása érdekében a falakba REVERSION típusú elektronikus sótalanító és falszárító, a peres felek közötti szóhasználatban "elektromos salétromgátló" rendszer kiépítésére került sor, továbbá a lakóépület belsejében az újonnan kialakított aljzatbeton alá a vízszintes vízszigetelés érdekében fóliatakarás készült.

A felperes 2008. évben az ingatlant értékesíteni kívánta, s az eladási szándékáról tudomást szerezve - más személyek mellett - az alperes jelentkezett vevőként. Az alperes akkori élettársa, majd utóbb maga az alperes is az édesanyjával rendkívül rövid, általuk néhány percnyi tartamban meghatározott idő alatt több alkalommal megtekintette az ingatlant, s ezek alapján az alperes az ingatlan megvásárlásáról döntött (P..... számú jkv. 6-7. oldal). A felperes lehetőséget biztosított az ingatlan bejárására, s tájékoztatta az általa végzett felújítások jellegéről az elektromos salétromgátló rendszer kiépítésére is kiterjedően.

A felújítási munkák ellenére a lakóépület falazata 2008. évben hibás nedvességszigetelésű - falszigetelés nélküli - állapotban volt, aminek a kisebb-nagyobb hibaképei laikus számára is észlelhetők voltak. Ez az állapot pedig általános és teljesen megszokott hibája az adott korú és szerkezetű régi lakóépületeknek.

A felek között 2008. március 19. napján a perbeli ingatlanra vonatkozóan előszerződés, majd 2008. március 29. napján adásvételi szerződés jött létre. A szerződés értelmében a felek a vételárat 19.600.000 forintban határozták meg. A szerződés 1. pontja értelmében az eladó részletesen tájékoztatta a vevőt a felépítmény állagáról, a felújítási munkálatairól, továbbá arról, hogy a falakba 1999-ben egy elektromos "salétromgátló" rendszer került beépítésre.

Az alperes a vételárból 2.000.000 forint vételárrészt nem fizetett meg. 2008. május 29. napján tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Erre figyelemmel az alperes 2008. június 14. napján 500.000 forintot, majd 2008. június 25. napján további 500.000 forintot fizetett meg a felperesnek. A fennmaradó 1.000.000 forint megfizetésétől - az ingatlan hibáira hivatkozva - az alperes elzárkózott.

Az ingatlan birtokba adására 2008. június 21-22. napján került sor.

A felperes, mint jogosult fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes, mint kötelezett ellen 1.000.000 forint vételárhátralék megfizetése érdekében.

Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban követelését keresetként fenntartotta.

Az alperes nem vitatta, hogy a kölcsönösen megállapított vételárból 1.000.000 forintot nem fizetett meg a felperes részére. Az álláspontja szerint a felperes hibásan teljesített, mivel az ingatlan rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve szigeteléssel nem rendelkezik, a falai vizesek, salétromosak. Hivatkozott arra, hogy az ingatlan hibái folytán annak kijavítása érdekében 4.117.075 forint költsége merül fel.

Erre tekintettel a kereseti követeléssel szemben 1.000.000 forintot beszámítási kifogásként, további 3.117.075 forintot pedig viszontkeresetként érvényesített a felperessel szemben. A hiba kijavítása körében kívánta érvényesíteni az ingatlan állapotának felmérése kapcsán felmerült szakértői díjat, a szigetelés, újravakolás és a festés költségét.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az ingatlan állapotával kapcsolatos felvilágosítást teljes körűen megadta, így az ingatlan jellemzőiről az alperes tudomással bírt.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 forintot, és ennek 2008. július 1. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát, valamint az alperes viszontkeresetét elutasította.

Rendelkezett a perköltség viseléséről azzal, hogy a felperesnek járó perköltség mellett megállapította, hogy a felmerült 460.043 forint perköltséget az állam viseli.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 242. § /1/ bekezdésére utalással - az alperes elismerő nyilatkozatára is figyelemmel - megállapította az alperes 1.000.000 forint összegű vételár-hátralékként fennálló tartozását. A bizonyítékok egybevetése alapján pedig arra a következtetésre jutott, hogy miután az alperes a szerződéskötéskor tudomást szerzett a vizesedést gátló eszköz működtetésének a szükségességéről, így az ingatlan hibáját ismernie kellett.

Az ingatlant a peradatok, így a tanúvallomások, szakvélemények, s a fényképfelvételek alapján - az alperes állításától eltérően - rendeltetésszerű használatra alkalmasnak tekintette, minthogy az elektromos salétromgátló rendszer részben azért alkalmas volt a falak nedvesedésének a megakadályozására. Álláspontja igazoltságát látta abban is, hogy az ingatlanban az ítélethozatalakor bérlők laktak.

Az elsőfokú bíróság a tanúvallomásokat mérlegelve jutott arra a meggyőződésre, miszerint az ingatlan fokozott vizesedésével kapcsolatos problémák az ingatan alperes általi birtokbavételét követően keletkeztek.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását, s a felperes viszontkeresete szerinti marasztalását.