8/2015. (IV. 10.) MvM utasítás

az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság ügyrendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozat 20. pontjában foglaltakra figyelemmel a következő utasítást adom ki:

1. § Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság ügyrendjét a mellékletben foglaltak szerint állapítom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Melléklet a 8/2015. (IV. 10.) MvM utasításhoz

Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság ügyrendje

I. rész: Általános szabályok

1. Az európai uniós hazai koordinációról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló kormányhatározat

1. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: kormányhatározat) 20. pontja alapján ügyrendjét az alábbiak szerint hagyja jóvá.

2. Az EKTB összetétele és titkársága

2. Az EKTB elnöke a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára (a továbbiakban: az EKTB elnöke).

3. Az EKTB elnökének a helyettese, egyben az EKTB titkára a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára (európai igazgató).

4. Az EKTB helyettes államtitkár beosztású tagjait a miniszterek, az EKTB meghívottjait (az EKTB tagjai és meghívottjai a továbbiakban együtt: EKTB-tagok) a szakértői munkacsoport működéséért felelős egyéb központi államigazgatási szervek vezetői, illetve kormánybiztosok a Miniszterelnökséget vezető miniszternek címzett levélben jelölik ki. Az EKTB-tag személyének változásáról az illetékes miniszter, egyéb központi államigazgatási szerv vezetője levélben értesíti a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Az EKTB-tagok nyilvántartásáról az EKTB Titkárság gondoskodik.

5. Az EKTB-tag eseti meghívás alapján személyesen vesz részt az EKTB ülésein, akadályoztatása esetén gondoskodik helyettesítéséről és a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárságán működő EKTB Titkárság által megküldött dokumentumok megfelelő fogadásáról. Az EKTB-tagot akadályoztatása esetén más helyettes államtitkár beosztású állami vezető vagy az illetékes miniszter, egyéb központi államigazgatási szerv vezetője által felhatalmazott személy helyettesíti. Amennyiben nem az EKTB-tag vesz részt az ülésen, a helyettesítésről az EKTB elnökét az EKTB Titkárságon keresztül előzetesen tájékoztatni kell.

6. Az EKTB ülésén - amennyiben a napirenden szereplő kérdés jelentősége, szakmai összetettsége azt indokolja -a tárcák tárgykör szerint felelős szakértői is:

- részt vehetnek,

- az adott kérdésben szükség esetén kiegészítő tájékoztatást nyújthatnak,

- hozzájuk az EKTB tagjai kérdéseket intézhetnek.

A tárgykör szerint felelős tárca az EKTB ülését megelőzően tájékoztatja az EKTB Titkárságot az ülésen részt vevő szakértő személyéről.

7. Az EKTB titkársági feladatait a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárságának EU Koordinációs, Intézményi és Jogi Főosztályán belül működő EKTB Titkárság látja el.

8. Az EKTB Titkárság gondoskodik az EKTB rendes (írásos) eljárásának lebonyolításáról és az EKTB üléseinek előkészítéséről, ennek keretében:

- a napirend meghatározásáról,

- a meghívónak a napirendben érintett tagoknak való megküldéséről, valamint a további EKTB-tagok napirendről való tájékoztatásáról,

- az EKTB rendes (írásos) eljárására és üléseire beterjesztett anyagoknak az EKTB-tagokat, helyetteseket, koordinátorokat, a Miniszterelnökség és Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) illetékeseit, valamint az EKTB Titkárság által meghatározott további érintetteket tartalmazó elektronikus terjesztési listára (a továbbiakban: EKTB lista) való megküldéséről; valamint

- az EKTB által elfogadott tárgyalási álláspontok továbbításáról az Állandó Képviseletre.

A kommunikáció írásos formában (elektronikus levelezéssel) történik.

3. Az EKTB egyeztetési eljárásai

9. Az EKTB a tárgyalási álláspontokat rendes eljárás (írásos eljárás) formájában, fontos nemzeti érdeket érintő kérdések és bizonyos más ügytípusok esetén szóbeli eljárás formájában, azaz az EKTB ülése keretében tárgyalja meg.

10. Az EKTB rendes (írásos) eljárást alkalmaz a következő napirendi pontok, illetve az ezekhez készülő mandátumok tekintetében (valamint a 11. pontban nem szabályozott egyéb ügyek esetében):

10.1. Vita nélküli és a magyar érdekek szempontjából nem kiemelt vitás napirendi pontok a COREPER I ülésein

10.2. Vita nélküli és a magyar érdekek szempontjából nem kiemelt vitás napirendi pontok a COREPER II ülésein

10.3. Lezajlott tanácsülésekről szóló beszámolók

10.4. Lezajlott bírósági ügyekről szóló beszámolók

10.5. Átruházott hatáskörben létrehozott jogszabályokkal kapcsolatos ügyek

10.6. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás alá tartozó ügyek

10.7. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos ügyek

10.8. Az Európai Bizottsággal kapcsolatos ügyek

11. Az EKTB szóbeli eljárás (EKTB ülés) keretében tárgyalja a következő napirendi pontokat:

11.1. Kiemelt ügyek

a) Tanácsi munkacsoportok kiemelt ügyei

b) Tanácsülést előkészítő speciális bizottságok kiemelt ügyei

c) egyéb kiemelt ügyek

11.2. A COREPER I ülés magyar érdekek szempontjából kiemelt vitás napirendi pontjainak előkészítése

11.3. A COREPER II ülés magyar érdekek szempontjából kiemelt vitás napirendi pontjainak előkészítése

11.4. Aktuális megvitatandó ügyek (Európai Parlament, Európai Tanács elnöke, Európai Bizottság, Európai Bíróság, más releváns európai uniós szervezetek)

11.5. Jogharmonizációs ügyek

11.6. Uniós intézményekbe/szervekbe való magyar jelölések és uniós relevanciával bíró egyéb intézményi ügyek (székhely, vezető pozíciók)

11.7. Azon induló mandátumok, amelyek több tárca kompetenciájába tartoznak

11.8. Azon ügyek, amelyekben több tárca és/vagy szakértői csoport között a mandátumot érdemben befolyásoló véleményeltérés van

11.9. Az EKTB-tagok által az EKTB ülésén megtárgyalni javasolt kérdések

12. Rendes eljárás

- Az EKTB főszabály szerint a döntését rendes eljárás (írásos eljárás) keretében hozza meg.

- Amennyiben az EKTB-tag rendes (írásos) eljárást kezdeményez az EKTB Titkárságnál, jóváhagyási határidő megjelölésével megküldi az EKTB Titkárságnak a szakértői csoportban egyeztetett és elfogadott dokumentumot. A rendes (írásos) eljárás EKTB Titkárságnál történő kezdeményezésével egy időben az EKTB-tag jelzi, hogy a szakértői csoportban az egyeztetés megtörtént. Az EKTB Titkárság a dokumentumot az EKTB listára megküldi. A dokumentum elfogadása csendes eljárásban történik. Ennek megfelelően a határidőn belüli válasz hiánya az egyetértés kifejezését jelenti.

- A rendes (írásos) eljárásban felmerült észrevételeket egyidejűleg kell megküldeni a tárgykör szerint felelős EKTB-tagnak, szakértői csoport vezetőjének és az EKTB Titkárságnak. A tárgykör szerint felelős szakértői csoport vezetője gondoskodik a dokumentum véglegesítéséről, és az EKTB-tag gondoskodik az EKTB Titkárság részére történő megküldéséről.

- Az EKTB által rendes (írásos) eljárásban elfogadott dokumentummal kapcsolatos további lépésekre az általános szabályokat kell alkalmazni.

13. Szóbeli eljárás (az EKTB ülése)

- Az EKTB szóbeli eljárása az EKTB ülése útján zajlik. Az EKTB ülésének célja, hogy a Magyarország fontos nemzeti érdekeit érintő uniós előterjesztések kérdésében egyeztesse és eldöntse a tárgyalási álláspontot és - amennyiben szükséges - a követendő politikai stratégiát.

- Az EKTB az üléseit a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkársága Arany János utca 25. szám alatti épületének II. emeleti tanácstermében tartja főszabály szerint minden kedden 14 órától.

- Amennyiben indokolt, az EKTB elnöke - az EKTB Titkárságon keresztül - rendkívüli EKTB ülést hív össze. Rendkívüli ülés összehívását - indokolt esetben - az EKTB bármely tagja kezdeményezheti az EKTB elnökénél.

14. Kivételes eljárás: A kormányhatározat 15. pontja alapján rendkívüli sürgősség esetében az EKTB napirendjén szereplő vitás európai integrációs kérdésekben a Kormány egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter - a feladat- és hatáskör szerint felelősséggel rendelkező miniszter véleményének figyelembevételével - önállóan dönthet.

4. Az EKTB ülések előkészítése

15. Az EKTB-tagok az EKTB ülés napirendi pontjaira javaslatot tehetnek. A kormányhatározat 21. pontja szerinti, a tárgykör szerint felelős szakértői csoportban egyeztetett napirendi pont javaslatokat a tárgykör szerint felelős EKTB-tag az EKTB ülést megelőző pénteken 12 óráig írásban jelzi az EKTB Titkárságnak. Az EKTB Titkárság a javaslatot - a Miniszterelnökség illetékes szakfőosztályával történő egyeztetést követően - az EKTB ülés napirendjére tűzi.

16. Amennyiben a napirendi ponthoz dokumentum is készül, azt a tárgykör szerint felelős EKTB-tag a szakértői csoportban lezajlott egyeztetést követően - az EKTB ülését megelőző munkanapon 14 óráig megküldi az EKTB Titkárság részére (EKTB elé terjesztés). Az EKTB Titkárság a dokumentumot megküldi az EKTB listára.

17. Amennyiben az adott dokumentum a fenti határidőig nem érkezik be, a napirendi pontot az EKTB elnöke leveszi a másnapi ülés napirendjéről, kivéve ha a kérdés sürgős megvitatását az Európai Unió döntéshozatali rendje vagy a kormányzati munkával összefüggő más kiemelt ok indokolja.

18. Az EKTB Titkárság az EKTB ülés napirendjét az EKTB ülést megelőző hét péntek 14 óráig megküldi a napirend által érintett EKTB-tagoknak, valamint tájékoztatásul az EKTB többi tagjának. Azon tagok, akik a napirendet tájékoztatásul kapták meg az adott héten való napirendi érintettség hiányában, kedden 9 óráig jelezhetik részvételi szándékukat az EKTB ülésén.

19. Amennyiben a kormányhatározat értelmében a kiemelkedő jelentőségű vagy vitás kérdésben a Kormány döntése szükséges, az EKTB dönt az előterjesztés kidolgozásának felelőséről és határidejéről, igazodva az Európai Unió döntéshozatali rendjéhez.

5. Az Állandó Képviselők Bizottsága üléseinek előkészítésével kapcsolatos általános szabályok

20. Az EKTB Titkárság az Állandó Képviselők Bizottsága (a továbbiakban: COREPER) üléseinek napirendjét haladéktalanul továbbítja az EKTB listára, majd az egyes napirendi pontok főfelelőseinek megjelölésével táblázatos formában (a továbbiakban: táblázatos napirend) a lehető leghamarabb megküldi az EKTB listára.

21. A táblázatos napirend tartalmazza:

- a COREPER ülés időpontját;

- a napirendet tartalmazó tanácsi dokumentum számát;

- a napirendi pontok hazai (előzetes), illetve - annak beérkezését követően - hivatalos (a végleges napirend szerinti) számozását;

- az egyes napirendi pontok címét;

- az azokhoz kapcsolódó tanácsi dokumentumok számát; valamint

- a tárgykör szerint felelős tárca, illetve a Miniszterelnökség tárgykör szerint felelős főosztályának megnevezését.

22. Az EKTB Titkárság a COREPER napirendjének módosításait a táblázatos napirendben folyamatosan átvezeti, és a módosított változatokat megküldi az EKTB listára.

23. A szakértői csoport a COREPER ülés napirendi pontjaihoz tárgyalási álláspontot készít, amelyet a tárgykör szerint illetékes szakértői csoport vezetője megküld egyeztetésre a szakértői csoportnak, majd a tárgykör szerint felelős EKTB-tag jóváhagyását követően a tárgykör szerint felelős EKTB-tag elektronikusan megküld az EKTB Titkárságnak. Ezzel egyidejűleg a tárgykör szerint felelős szakértői csoport vezetője elküldi a szakértői csoport minden tagjának, beleértve az Állandó Képviselet illetékes munkatársait.

24. Az EKTB Titkárság a beérkezett tárgyalási álláspontokat véleményezésre megkörözteti az EKTB listán, majd a végleges álláspontokat megküldi az EKTB listára, majd - jóváhagyás után - az Állandó Képviseletnek.

25. A COREPER üléseinek napirendi pontjaira vonatkozó tárgyalási álláspont-tervezetet a napirendi ponttal kapcsolatos legfrissebb információkat, illetve az aktuális uniós szövegtervezetet tartalmazó tanácsi dokumentumban és annak az elnökség által készített felvezető szövegében ("cover note") megjelölt feladatokra összpontosítva kell véglegesítenie az illetékes szakértői csoportnak. A "cover note" tartalmazza, hogy az adott témában mi a COREPER ülés feladata.

26. A vitás tárgyalási álláspont különösen, de nem kizárólagosan tartalmazza a következőket:

- az ülésen történő felszólalás szükségessége;

- pontosan megfogalmazott álláspont (angol nyelven is) és annak rövid indoklása;

- a vita alakulása fényében képviselhető alternatív álláspontok (ún. "fall back" opciókat), valamint a tárgyalási álláspont azon elemei, amelyek magyar szempontból kiemelten fontosak, a megállapodás feltételei (ún."red lines");

- érvek a többségitől eltérő magyar álláspont indoklásához;

- az uniós tervezet tartalma (a tervezet milyen jogokat biztosít, és milyen kötelezettségeket ró a tagállamokra);

- előzmények (többek között - amennyiben volt ilyen - a tervezet kibocsátását megelőző fehér könyvvel, illetve zöld könyvvel kapcsolatos információk);

- a tárgyalások addigi menetének rövid összefoglalása;

- az uniós tervezet várható költségvetési hatásai (esetleges intézményfejlesztési szükségletek) és - szükség szerint -a társadalmi, gazdasági hatásainak bemutatása;

- a tagállamok és az érintett uniós intézmények véleményének összefoglalása;

- a szükséges hazai jogalkotási feladatok;

- az uniós tervezet törvényhozási tárgykörbe tartozik-e.

Amennyiben a tervezethez kapcsolódóan az ülés során fenntartás bejelentése indokolt, ezt a tárgyalási álláspontban indokolással ellátva fel kell tüntetni.

27. A COREPER ülések vitás napirendi pontjaihoz készített tárgyalási álláspontok állandó tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

28. A COREPER ülések vita nélküli napirendi pont készített tárgyalási álláspontok állandó tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

29. Fenntartások az uniós döntéshozatalban:

- nyelvi/várakozási fenntartás: A vita nélküli napirendi pontok esetében a tárgyalási álláspontban ki kell térni arra, hogy az uniós tervezet magyar nyelvű változata rendelkezésre áll-e, illetve a magyar nyelvű változat elfogadható-e. Amennyiben a magyar nyelvű változat nem áll rendelkezésre, nyelvi fenntartást kell bejelenteni. Amennyiben a magyar nyelvű változat nem megfelelő, várakozási fenntartást lehet bejelenteni. Amennyiben fenntartás bejelentése vagy visszavonása szükséges, azt az illetékes EKTB-tag legkésőbb az Antici-, illetve Mertens-ülés előtt jelzi az EKTB Titkárságnak, mivel a fenntartások, illetve visszavonásuk bejelentésére az Antici-, illetve Mertens-ülésen kerül sor,

- vizsgálati fenntartás: amennyiben az uniós tervezettel kapcsolatos tárgyalási álláspont kialakítása további hazai vizsgálatokat, elemzést tesz szükségessé, vizsgálati fenntartás kerül bejelentésre,

- parlamenti fenntartás: amennyiben az uniós tervezettel kapcsolatos tárgyalási álláspont kialakítása szükségessé teszi az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján az egyeztetési eljárást, parlamenti fenntartást kell bejelenteni. A parlamenti fenntartást vissza kell vonni, ha az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a tárgyalási állásponttal kapcsolatban jóváhagyó állásfoglalást fogadott el.

- Amennyiben korábbi ülésen már bejelentett fenntartás okafogyottá vált, a tárgyalási álláspontnak tartalmaznia kell a fenntartás visszavonását.

6. A tárgyalási álláspont

30. Az EKTB megtárgyalja és elfogadásra a Kormány elé terjeszti a COREPER ülés napirendi pontjaihoz készített tárgyalási álláspont-tervezeteket.

31. Az EKTB Titkárság az EKTB döntési javaslatait a Kormány ügyrendje szerint - az előterjesztés véleményezésére vonatkozó szabályok mellőzésével - benyújtja a Kormány részére.

32. Kiemelt kormányzati érdekből a Miniszterelnökséget vezető miniszter az EKTB döntési javaslatait a következő kormányülésre közvetlenül benyújthatja. Az EKTB Titkárság a döntési javaslatokat haladéktalanul megküldi az Állandó Képviseletnek.

33. Az EKTB által elfogadott mandátumtól csak az EKTB elnökének és a felelős tárca tárgykör szerint érintett állami vezetőjének jóváhagyása estén lehet eltérni.

34. A COREPER ülésekről készített jelentést az Állandó Képviselet megküldi az EKTB Titkárság részére, amely gondoskodik annak EKTB listára történő továbbításáról. A COREPER ülésekről az Állandó Képviselet a soron következő tanácsülés szempontjából releváns kérdések tekintetében, az ülés befejezésétől számított 24 órán belül gyorsjelentést küld az EKTB Titkárság részére.

7. Az induló mandátum és a hatástanulmány

35. Az EKTB elfogadja az újuniós tervezetekre vonatkozó induló tárgyalási álláspontot (a továbbiakban: induló mandátum). Az induló mandátum célja az új uniós tervezettel kapcsolatos tárgyalási álláspont keretének meghatározása. Amennyiben az ügy politikai döntést igényel, az EKTB - a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára javaslata alapján - dönt az induló mandátumnak a Miniszterelnökséget vezető miniszter által vezetett, európai uniós ügyekkel összefüggő tárcaközi értekezlet, illetve Kormány elé történő terjesztésének szükségességéről és ennek ütemezéséről.

36. Minden jogalkotási javaslatról (irányelv, rendelet, határozat) és a magyar vagy uniós szempontból kiemelt jelentőségű egyéb kezdeményezésekről induló mandátumot szükséges készíteni. Az induló mandátumot a tárgykör szerint felelős EKTB-tag az uniós tervezet tanácsi munkacsoportban való érdemi tárgyalásának megkezdését megelőzően az EKTB elé terjeszti elfogadásra olyan időzítéssel, ami várhatóan megfelelő időt biztosít az álláspont megtárgyalására, elfogadására és megküldésére az Állandó Képviselet számára.

37. Az induló mandátum a tárgyalási álláspontra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően ismerteti:

- a javaslatot,

- az induló/javasolt magyar álláspontot,

- rövid hátteret és előzményt,

- a hazai szabályozásra, költségvetési, gazdasági és társadalmi folyamatokra gyakorolt hatásokat.

38. Az induló mandátum állandó tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

8. Emlékeztető

39. Az EKTB Titkárság az EKTB üléseiről kormány-előterjesztés formájában emlékeztetőt készít, amely az EKTB ülést követő kormányülés állandó napirendi pontja.

40. Az előterjesztés

- 1. mellékletében szereplő emlékeztető tartalmazza mindazokat az uniós tervezetekre vonatkozó álláspontjavaslatokat, amelyeket az Unió döntéshozatali rendjéhez igazítottan az EKTB megtárgyalt és a Kormány elé terjeszt elfogadásra;

- 2. melléklete tartalmazza a kormányhatározat 15. és 16. pontja szerint rendkívüli sürgősséggel elfogadott, illetve rendes (írásos) eljárás keretében kialakított magyar álláspontokat, amelyeket a Miniszterelnökséget vezető miniszter utólagos tájékoztatásra terjeszt a Kormány elé.

II. rész: Az EKTB által tárgyalt ügytípusok és speciális szabályaik

9. Aktuális COREPER I ülés előkészítése

41. A Mertens diplomata feladatai az előkészítés során:

- a COREPER I ülését előkészítő Mertens-ülés előtti munkanapon megküldi az EKTB Titkárságnak a COREPER I ülését előkészítő elnökségi dokumentumot (a továbbiakban: Flash);

- az EKTB ülését megelőző munkanap munkaidő végéig rövid, előzetes tájékoztató anyagot (a továbbiakban: COREPER I előzetes) küld az EKTB Titkárság részére, amely a COREPER I ülés kiemelten fontos napirendi pontjairól előzetesen rendelkezésre álló információkat tartalmazza;

- a Mertens-ülésről készített jelentést (a továbbiakban: Mertens jelentés) megküldi az EKTB Titkárságnak.

42. Az EKTB Titkárság gondoskodik a fenti dokumentumok EKTB listára történő továbbításáról.

43. A COREPER I ülés tárgyalási álláspontjainak előkészítése során figyelembe kell venni a Flash-ben, a COREPER I előzetesben, illetve a Mertens jelentésben foglaltakat.

10. Aktuális COREPER II ülés előkészítése

44. Az Antici diplomata feladatai az előkészítés során:

- az Antici-ülés előtti munkanapon megküldi az EKTB Titkárságnak a COREPER II ülését előkészítő elnökségi dokumentumot (a továbbiakban: Antici note);

- az EKTB ülését megelőző munkanapon munkaidő végéig rövid, előzetes tájékoztató anyagot (a továbbiakban: COREPER II előzetes) küld az EKTB Titkárság részére, amely a COREPER II ülés kiemelten fontos napirendi pontjaival kapcsolatos előzetesen rendelkezésre álló információkat tartalmazza;

- az Antici-ülésről készített jelentést (a továbbiakban: Antici jelentés) az Antici diplomata megküldi az EKTB Titkárságnak.

45. Az EKTB Titkárság gondoskodik a jelentésnek az EKTB listára történő továbbításáról.

46. A COREPER II ülés tárgyalási álláspontjainak előkészítése során figyelembe kell venni az Antici note-ban, a COREPER II előzetesben, illetve az Antici jelentésben foglaltakat.

11. Tanácsülések

47. A lezajlott tanácsülésekről szóló beszámolók keretében:

- A tanácsülés előkészítéséért felelős EKTB-tag gondoskodik a Tanácsnak az EKTB ülését megelőző héten lezajlott üléséről, illetve informális üléséről szóló jelentés öt munkanapon belüli elkészítéséről és megküldéséről az EKTB Titkárságnak.

- A tanácsülésekről készített jelentés tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

- Az EKTB Titkárság a jelentést a szaktárcával való egyeztetés alapján megküldi az EKTB listára. A tanácsülés előkészítéséért felelős EKTB-tag gondoskodik továbbá a tanácsülés magyar érdekek szempontjából kiemelt eredményeiről szóló gyorsjelentés 24 órán belüli elkészítéséről és annak az EKTB Titkárság részére történő megküldéséről. A gyorsjelentésnek ki kell térnie a magyar vagy uniós szempontból kiemelt jelentőségű ügyekre, illetve a Tanácsülés kapcsán keletkező további egyeztetési kötelezettségekre.

48. Soron következő tanácsülések előkészítése:

- A tárgykör szerint felelős EKTB-tag gondoskodik az előkészítés alatt álló (formális vagy informális) tanácsülések napirendi pontjaival kapcsolatos álláspont kialakításáról, valamint azoknak az EKTB Titkárság részére megfelelő időben történő előzetes megküldéséről.

- A tanácsülésre készülő álláspontokat a legutolsó COREPER-vita eredményeire figyelemmel kell kialakítani. Az EKTB Titkárság a szükségessé váló hazai intézkedéseket is magukban foglaló álláspontokat a szaktárcával való technikai egyeztetés alapján küldi az EKTB listára.

- Amennyiben a tanácsülésen kiemelt magyar érdeket érintő kérdés tárgyalása várható, az EKTB - a szaktárca előzetes és írásbeli kezdeményezésére EKTB ülésen, ennek hiányában írásos eljárásban - egyúttal döntési javaslatot is elfogad a tanácsi mandátum alapelemeiről, amelyek az EKTB emlékeztetőben szintén rögzítésre kerülnek.

- A tanácsülésekre készített tárgyalási álláspont állandó tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

- A közös kül-, biztonság- és védelempolitikai kérdésekben illetékes Külügyek Tanácsa napirendjén szereplő tárgyalási álláspontok tekintetében az ügyrend rendelkezéseit a kormányhatározat szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

12. Tanácsülést előkészítő speciális bizottságok kiemelt ügyei

49. A Tanács üléseit előkészítő egyéb döntés-előkészítő bizottságok üléseinek napirendjén szereplő, magyar szempontból kiemelt jelentőségű kérdésekkel kapcsolatos magyar tárgyalási álláspontok egyeztetésére a tárgyalási álláspontokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

50. Egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok:

- Foglalkoztatási Bizottság (EMCO),

- Mezőgazdasági Különbizottság (SCA),

- Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság (FSC),

- Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC),

- Szociális Védelemmel Foglalkozó Bizottság (SPC).

51. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok üléseinek napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatos magyar tárgyalási álláspont állandó tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

52. Amennyiben indokolt, az EKTB-tag az EKTB ülést megelőző hétfő 14 óráig kezdeményezheti az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok napirendjén szereplő kérdéssel kapcsolatos tárgyalási álláspont EKTB ülésen történő megvitatását.

53. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságért felelős szakértői csoport vezetője a tárgykör szerint felelős EKTB-tag útján a bizottságok üléseinek napirendjét, valamint az ülésekről készített jelentéseket a szakértői csoportok tagjai mellett megküldi az EKTB Titkárságnak is. Amennyiben az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságra vonatkozó szabályok alapján annak tevékenysége nem nyilvános, a felelős EKTB-tag az ülések napirendjét, illetve az ülésekről készített jelentéseket az EKTB elnökének, valamint a tárgykör szerint érintett további EKTB-tagoknak küldi meg.

13. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

54. Az EKTB feladata az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényből adódó kormányzati feladatok koordinációja.

55. Az EKTB ennek keretében:

- folyamatosan figyelemmel kíséri az Országgyűlés európai uniós kérdésekkel, európai uniós kötelezettségekkel összefüggő munkáját, az azokból adódó kormányzati feladatokat,

- döntési javaslatot hagy jóvá az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján kezdeményezett egyeztetési eljárás alá eső európai uniós tervezetekről készített tárgyalási álláspont-tervezetekről (a továbbiakban: országgyűlési tárgyalási álláspont-tervezet),

- az országgyűlési tárgyalási álláspont-tervezetet a tárgykör szerint felelős szakértői csoportban történt egyeztetést követően, a tárgykör szerint felelős EKTB-tag előterjesztésére jóváhagyja.

56. A jóváhagyott országgyűlési tárgyalási álláspontot az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága elnökének részére az EKTB elnöke küldi meg.

57. Az országgyűlési tárgyalási álláspont-tervezet állandó tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

58. Az egyeztetési eljárás alá vont jogalkotási tervezetek tárgyalása során bekövetkezetett jelentős változásokról a tárgykör szerint felelős tárca tájékoztatja az Országgyűlést.

59. Amennyiben az egyeztetési eljárás során a tárgykör szerint felelős EKTB-tag az Országgyűlés részére valamely tárgyalási állásponttal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást küld, azt egyidejűleg megküldi az EKTB Titkárság részére. Az EKTB Titkárság továbbítja azt az EKTB listára.

60. Az országgyűlési tárgyalási álláspont-tervezet egyeztetési eljárása során a kormányzati álláspontot a tárgykör szerint felelős tárca képviseli.

61. A tárgykör szerint felelős EKTB-tag tájékoztatja az EKTB-t az egyeztetési eljárás menetéről, különösen az országgyűlési tárgyalási álláspont-tervezet parlamenti megvitatásáról, az állásfoglalás elfogadásáról, annak tartalmáról.

14. Az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és az Európai Tanács elnökének tevékenységével kapcsolatos ügyek

62. Az EKTB áttekinti az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és az Európai Tanács elnökének tevékenységével kapcsolatos aktuális kérdéseket.

63. Ennek érdekében a Miniszterelnökség heti rendszerességgel tájékoztatókat készít az EKTB részére:

- az Európai Parlament üléseiről,

- az Európai Bizottság munkájáról és

- az Európai Tanács elnökének tevékenységéről.

64. Az EKTB szükség szerint

- írásos eljárásban egyezteti azokat a kérdéseket, amelyek esetében a magyar érdekérvényesítés vagy egységes fellépés érdekében indokolt felvenni a kapcsolatot az Európai Parlament magyar képviselőivel;

- áttekinti az Európai Parlament magyar képviselőinek megkereséseivel kapcsolatos kérdéseket.

65. Az EKTB írásos eljárásban egyezteti az Európai Bizottság tevékenységével kapcsolatban szükségessé váló hazai intézkedéseket, beleértve a nyílt konzultációra bocsátott témakörökben a kormányzati választervezetek elkészítésének szükségességét, a lezárt konzultációk eredményeinek értékelését. A fentieken túl az EKTB tagjai szükség szerint írásban beszámolnak az Európai Bizottság által előkészítés alatt álló jogszabálytervezetek vonatkozásában, a magyar érdekek érvényre juttatása érdekében - az Állandó Képviselettel együttműködésben - kifejtett tevékenységekről.

15. Az Európai Bírósággal kapcsolatos ügyek

66. Az EKTB - az Igazságügyi Minisztérium és a tárgykör szerint érintett szaktárca közös előterjesztése alapján, a szakértői csoportban folytatott egyeztetést követően - dönt az Európai Unió Bírósága, a Törvényszék és az EFTA Bíróság (a továbbiakban együttesen: Európai Bíróság) előtti eljárásokkal kapcsolatban:

- az eljárás megindításáról,

- a beavatkozásról, valamint

- Magyarország részéről az írásbeli észrevételek megtételéről és az eljárások során benyújtandó beadványok jóváhagyásáról.

67. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatja az EKTB-t az Európai Bíróság által hozott, Magyarország szempontjából kiemelt jelentőségű ítéletekről és az ezekkel kapcsolatosan szükségessé váló hazai intézkedésekről, figyelemmel az IM-ME kötelezettségszegési ügyekkel foglalkozó közös koordinációs munkacsoport tevékenységére.

16. Jogharmonizációs, notifikációs, kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos ügyek

68. Az EKTB folyamatosan figyelemmel kíséri az uniós tagsággal összefüggő jogalkotási kötelezettségek teljesítését. A Miniszterelnökség koordinációs támogatást nyújt az Európai Unió által előírt jogharmonizációs feladatok tárcák általi teljesítéséhez.

69. Az EKTB rendszeresen megtárgyalja a jogharmonizációs programból fakadó kötelezettségek teljesítéséről szóló jelentéseket.

70. Az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan tájékoztatja az EKTB-t az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról és az induló pilot eljárásokról.

17. Uniós intézményekbe/szervekbe való magyar jelölések és uniós relevanciával bíró egyéb intézményi ügyek (székhely, vezető pozíciók)

71. A tárgykör szerint felelős EKTB-tag - a Miniszterelnökséggel történt előzetes egyeztetést követően - az EKTB elé terjeszti az Európai Unió egyes intézményeibe történő jelölésekkel, tagcserékkel, valamint az európai uniós intézmények székhelyével kapcsolatos kérdéseket, beleértve a magyar érdekek szempontjából fontos pályázatokat. A tárgykör szerint felelős EKTB-tag - a Miniszterelnökséggel történt előzetes egyeztetést követően - az EKTB elé terjeszti az uniós relevanciával bíró egyéb intézményi kérdéseket.

72. A komitológia bizottságokba történő, valamint az uniós relevanciával bíró intézményi jelölések esetében a magyar tagjelölés az EKTB Titkárság egyidejű tájékoztatásával az Állandó Képviselet útján történik.

III. rész: Az EKTB szakértői csoportjaira és a komitológia bizottságokra vonatkozó szabályok

18. Az EKTB szakértői csoportjainak működése

73. A kormányhatározat 21. pontja alapján az EKTB-n belül szakértői csoportok működnek. A szakértői csoportok vezetőjét a tárgykör szerint első helyen felelős miniszter jelöli ki. A szakértői csoport vezetője személyének változásáról a tárcák tájékoztatják az EKTB elnökét és az adott szakértői csoport tagjait.

74. Az EKTB szakértői csoportjainak felsorolását az azok vezetéséért felelős tárca megjelölésével a kormányhatározat 2. számú melléklete tartalmazza.

75. A szakértői csoport vezetője kéri fel a tárgykörben érintett EKTB-tagokat, hogy a szakértői csoportba munkatársat delegáljanak. A szakértői csoport munkájába a szakértői csoport vezetőjénél történő jelentkezés útján is be lehet kapcsolódni. A szakértői csoport tagjává azon munkatárs válik, akit az illetékes EKTB-tag - az adott szakértői csoport vezetője egyidejű tájékoztatása mellett - az EKTB Titkárság felé írásban bejelent.

76. Ha a szakértői csoportban a tárcát több tag képviseli, a tárca EKTB-tagja jelzi a szakértői csoport vezetőjének, hogy a tagok közül ki jogosult a tárca nevében az egyeztetett álláspont közlésére.

77. A szakértői csoport vezetője felelős a csoport tagjainak naprakész nyilvántartásáért. A tudomásárajutott változásokról az EKTB Titkárságot (akár közvetlenül, akár az EKTB-tag útján) azonnal értesíti. Ezen információk alapján az EKTB Titkárság vezeti a szakértői csoportok vezetőinek és tagjainak összesített nyilvántartását.

78. A szakértői csoport működésének koordinálása a szakértői csoport vezetőjének a feladata. A szakértői csoport vezetője gondoskodik a tárgyalási álláspont kialakításának összehangolásáról. A tárgyalási álláspont készítésének kötelezettsége vonatkozik:

- a tanácsi munkacsoportok,

- a Tanács üléseit előkészítő egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok,

- a komitológia bizottságok,

- a COREPER, valamint

- a Tanács informális és formális üléseinek napirendi pontjaira, továbbá

- az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján kezdeményezett egyeztetési eljárás alá eső európai uniós tervezetekre és

- az új uniós tervezetekre.

79. Az egyes európai uniós tervezetekkel kapcsolatos tárgyalási álláspont szakmai előkészítéséért a tárgykör szerint felelős szakértői csoport felel. A szakértői csoport vezetőjének koordinálása mellett a szakértői csoportban a tárgyalási álláspontot minden esetben egyeztetik. A szakértői csoport munkájába a Miniszterelnökség mellett az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint az Állandó Képviselet tárgykör szerint felelős munkatársát minden esetben be kell vonni (a szakértői alcsoportok munkájába szükség szerint).

80. Amennyiben a tárgyalási álláspont kialakítása során a szakértői csoport tagjai között véleménykülönbség marad fenn, a kérdésben a szakértői csoport bármely tagja vitarendezést kezdeményezhet a szakértői csoport vezetőjénél. Ha a tárgyalási álláspontról a szakértői csoport vezetőjének együttműködésével sem sikerül megállapodni, akkor a kérdést az EKTB szóbeli eljárása keretében kell rendezni.

81. Az európai uniós tervezetnek a COREPER szintjén történő tárgyalásától kezdődően a szakértői csoport vezetője a tárgyalási álláspont-tervezet kialakítása során gondoskodik az európai uniós tervezet jogász-nyelvészi szempontból történő ellenőrzéséről is. Amennyiben a szöveg jogász-nyelvészi szempontból nem megfelelő, a szakértői csoport az Állandó Képviselet illetékes diplomatája útján haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a Tanács Főtitkárságával, annak jogász-nyelvész csoportjával.

82. A szakértői csoport által kidolgozott tárgyalási álláspont állandó tartalmi kellékeit és formai követelményeit az ügyrend 1. számú melléklete tartalmazza.

83. Az EKTB-tag gondoskodik a szakértői csoportban egyeztetett álláspontnak az EKTB Titkárság részére történő továbbításáról.

84. Amennyiben az európai uniós tervezet több szakértői csoport hatáskörét érinti, vita esetén az EKTB dönt a főfelelős szakértői csoport kijelölése kérdésében.

85. A szakértői csoport munkája történhet írásos eljárás vagy szakértői csoportülések formájában. A szakértői csoportülés emlékeztetője elkészítésének koordinálásáról a szakértői csoport vezetője gondoskodik.

86. A tanácsi munkacsoport ülésén a szakértői csoport vezetője által kijelölt szakértői csoporttag vagy illetékes szakdiplomata képviseli a tárgyalási álláspontot. Amennyiben az adott tárgykör más tárca felelősségi körébe tartozik, a képviseletre történő kijelölés az érintett tárca EKTB-tagjával egyeztetve történik.

87. A tanácsi munkacsoportban részt vevő tisztviselő a tanácsi munkacsoport ülését követő két munkanapon belül írásos jelentést készít, amelyet tájékoztatásul megküld a szakértői csoport vezetőjének és tagjainak, az illetékes EKTB-tagnak, illetve az EKTB Titkárságnak. A tanácsi munkacsoportban részt vevő tisztviselő a jelentésben - szükség szerint -javaslatot tesz a korábbi álláspont módosítására és a szükséges hazai intézkedésekre. A tanácsi munkacsoportban részt vevőkről az EKTB Titkárság a tárcák tájékoztatása alapján nyilvántartást vezet.

88. A szakértői csoporton belül - a szakértői csoport vezetőjének egyetértésével - jobb munkaszervezési céllal szakértői alcsoport hozható létre, amelyhez az EKTB ülésének döntése szükséges. A tárgyalási álláspontot a szakértői alcsoportban részt vevő tárcák alakítják ki.

19. A komitológia bizottságok működésével, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos eljárási szabályok

89. A szektorális kérdésekkel foglalkozó komitológia bizottságokban képviselendő magyar álláspont kialakítása a 79. pontban meghatározott általános szabályok szerint történik. Ez az eljárás vonatkozik a Bizottság által előterjesztett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos előzetes konzultációkra is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, valamint a végrehajtási aktusokkal kapcsolatos eljárás horizontális kérdései az EKTB Intézményi szakértői csoportjának feladatkörébe tartoznak.

90. A szektorális komitológia bizottságokban tárgyalt, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetére vonatkozóan a szakértői csoport vezetője a tárgyalási álláspont-tervezet kialakítása során gondoskodik a tervezet magyar nyelvi változatának nyelvi, szaknyelvi szempontból történő ellenőrzéséről is.

91. A szektorális komitológia bizottságokban tárgyalt, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat előkészítő konzultációk során felmerülő horizontális kérdéseket is érintő témákkal kapcsolatos álláspont kialakításába az illetékes szakértői csoport - a Miniszterelnökségen keresztül - az Intézményi szakértői csoportot is bevonja, illetve a jelentéseket az Intézményi szakértői csoport tagjainak is megküldi.

92. Amennyiben egy komitológia bizottságban tárgyalt témával vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előzetes konzultációjával kapcsolatban horizontális kérdés merül fel, vagy az átruházott hatáskörben megalkotott szabály általános érdeklődésre adhat okot, a tárgykör szerint felelős EKTB-tag írásban beszámol az EKTB-nek:

- e tényről,

- a képviselendő magyar álláspontról,

- a tárgyalások állásáról.

93. Amennyiben egy komitológia bizottságban vagy egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus előzetes vizsgálata során tárgyalt témával kapcsolatban több szakértői csoport felelősségébe tartozó kérdés merül fel, a tárgykör szerint felelős bármely EKTB-tag kezdeményezheti a kérdés EKTB ülésen történő megtárgyalását.

94. Amennyiben egy komitológia bizottságban tárgyalt vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus előzetes konzultációja során felmerült kérdés kiemelt jelentőségű, a tárgyalási álláspontot az EKTB fogadja el. Ha a kérdésnek politikai vagy stratégiai vetülete is van, arról a Kormány az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról szóló jelentés keretében áttekintést kap, szükség esetén pedig döntést hoz.

95. A komitológia bizottságok hazai felelősségi rendje kapcsán a szakértői csoportok közötti hatásköri vitában az EKTB dönt.

96. Az e cím alatt nem szabályozott kérdések tekintetében a szakértői csoportok és alcsoportok működéséről szóló 73-88. pontok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

1. számú melléklet az EKTB ügyrendjéhez

2. számú melléklet az EKTB ügyrendjéhez

Az EKTB ülései előkészítésének ütemezése