A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21394/2015/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 315. §, 339. §, 349. §, 369. §, 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 2. §, 4. §, 33/A. §] Bírók: Gyuris Judit, Hőbl Katalin, Örkényi László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24528/2011/80., Kúria Pfv.22095/2016/13. (BH 2018.1.15), Fővárosi Ítélőtábla Pf.21311/2017/5., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21394/2015/10.*, Kúria Pfv.21446/2018/6.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.21.394/2015/10/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Boldizsár Balázs Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Boldizsár Balázs ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a felszámoló neve (felszámoló címe, ügyintéző: felszámolóbiztos neve felszámolóbiztos) által képviselt I.rendű alperes neve "f.a." (I.rendű alperes címe) I. rendű, a K.B.M. Ügyvédi Iroda (fél címe 6, ügyintéző: dr. Kiss B. Mihály ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és a Darázs & Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 3, ügyintéző: dr. Darázs Ferenc ügyvéd) által képviselt III. rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszék 2015. május 14. napján meghozott 36.P.24.528/2011/80. számú ítélete ellen a felperes 81., 82., 83. és 85. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes 12.356.851 (tizenkétmillió-háromszázötvenhatezer-nyolcszázötvenegy) forint és járulékai megfizetésére irányuló keresetét meghaladó - az I. rendű alperest ebben a keretben marasztaló, továbbá a felperes keresetét elutasító - rendelkezéseit hatályon kívül helyezi.

Az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. és III. rendű alpereseknek személyenként 100.000 (százezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze egyetemlegesen az alpereseket 12.356.851 forint kártérítés és járulékai megfizetésére.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.606.851 forintot és annak 2011. május 3-tól 2013. június 30-ig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, 2013. július 1-jétől a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatát, valamint 1.606.696 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. és

III. rendű alpereseknek bruttó 762.000-762.000 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes szerződéses jogviszonyban állt. Az I. rendű alperes a szerződést megszegte, ezért köteles a felperes teljes kárát megtéríteni.

Nem volt vitás, hogy a gépjármű eredetiség vizsgálatát a II. rendű alperes végezte, amely alapján a III. rendű alperes határozatot bocsátott ki. Az eredetiség vizsgálat hatósági eljárás során végrehajtott cselekmény, ezért a III. rendű alperes közigazgatási hatóságként járt el, közhatalmi tevékenységet gyakorolt, így a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Erre tekintettel a keresetet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 349. § (1) bekezdés és 339. § (1) bekezdés alkalmazásával bírálta el. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 10. pontja szerint a jármű előzetes eredetiség vizsgálata olyan hatósági eljárás, amelynek célja a járművek azonosító adatainak és a járműokmányok valódiságának megállapítása, és a 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a III. rendű alperes végzi az előzetes eredetiség vizsgálatát. Az eljárás részletes szabályait a 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza, amelynek 2. § (1) bekezdését, 3. § (1)-(2) bekezdéseit, valamint a 4. számú mellékletét idézte. A II. rendű alperes vette fel azokat az adatokat, amelyeket elektronikus úton a III. rendű alperes által rendelkezésre bocsátott felhasználói felületen továbbított a III. rendű alperesnek. A II. rendű alperes ezért a közigazgatási hatósági eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCI. törvény 38/C. §-a szerinti tanúsító szervezetként járt el. A tanúsított adatok tekintetében a III. rendű alperesnek eljárási cselekmény végzésére nem volt jogosultsága, ezáltal a felperes vele szemben nem bizonyította kereseti követelésének jogalapját. Az eredetiség vizsgálat szabályainak megsértésére alapított kereset a hatósági eljárásban hozott határozata miatt csak a III. rendű alperes perben állásával bírálható el. A II. rendű alperes magatartásáért a III. rendű alperes tartozik felelősséggel a Ptk. 315. § alapján, ha a III. rendű alperes terhére felróható magatartás elkövetése megállapítható. Sem a felperes előadása, sem a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján nem lehetett megállapítani, hogy a III. rendű alperes az eredetiség vizsgálatnál a jogszabályban előírt kötelezettségét megszegte. Az elsőfokú bíróság a szakértő véleményét nem fogadta el, mert a II. rendű alperes kizárólag a jogszabályi előírások alapján ellenőrizhető és kötelezettségévé tett vizsgálat elvégzésére köteles. E körben az R. 4. számú melléklete az irányadó, amely a szakértői véleményben leírt dekódolási kötelezettséget nem írja elő. Az eredetiség vizsgálati dokumentációban lévő motorszámról a II. rendű alperes fényképfelvételt készített, ezért ezt a mulasztást sem lehetett a terhére megállapítani. Az eredetiség vizsgálat célja, hogy a jármű egyedi azonosítói vizsgálatakor a hamisítást feltárják, azonban ez egy általános elvárás az eljárással szemben. A közigazgatási eljárás résztvevőinek felelősségét a vizsgálat elvégzését előíró jogszabályban írt kötelezettségek megsértése, vagy elmulasztása esetében lehet megállapítani. A perben erre vonatkozó bizonyíték nem merült fel, ezért a keresetet a II-III. rendű alperesekkel szemben elutasította.

Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatását és a II-III. rendű alperesekkel szemben a kereset teljesítését kérte.

Előadta, hogy a keresetlevélben előterjesztett keresetét 250.000 forint (gumiabroncs költség) és járulékaival már az elsőfokú eljárásban leszállította, ezért véglegesen fenntartott kérelme 12.356.851 forint és járulékai megfizetésére irányult.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szakvéleményt okszerű indokolás nélkül, iratellenesen mellőzte. A III. rendű alperest kizárólag az elsőfokú bíróság felhívására vonta perbe, a II. rendű alperes felelőssége a III. rendű alperes perben állása nélkül is eldönthető. Az elsőfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg, hogy az eredetiség vizsgálat jogszabályszerű volt. A II. rendű alperes alkalmazottjának tudatos közreműködése nélkül a felperest nem éri kár, és az elsőfokú bíróság okszerű indokolás nélkül hagyta figyelmen kívül a II. rendű alperes alkalmazottjának tanúkénti kihallgatása iránti indítványt. Idézte az igazságügyi szakértő - állítása szerint - aggálymentes, okszerűen indokolt szakvéleményét. Hivatkozott az R. 4. számú mellékletének 7. pontjára azzal, hogy a jogszabály által kötelezően vizsgálandó másodlagos azonosítóból egyértelműen megállapítható, hogy a gépjármű azonosítói hamisak, ezért a III. rendű alperes nem állíthatta volna ki a valótlan tartalmú hatósági bizonyítványt. Iratellenes, hogy a szakértői vélemény alapján nem állapítható meg a kötelezettségsértés, és a szakvélemény azért nem fogadható el, mert a II. rendű alperes kizárólag a jogszabályi előírások által ellenőrizhető és kötelezettségévé tett vizsgálat elvégzésére köteles, továbbá hogy a jogszabályi előírás nem tér ki a biztonsági öv gyártási időpontjának vizsgálatára. A biztonsági övön található gyártási időpont másodlagos azonosító, ezek vizsgálatát pedig a jogszabály egyértelműen előírja. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja még a II.-III. rendű alperesek által előadottakkal is ellentétes. A II.-III. rendű alperesek kártérítési felelőssége önálló jogalapon is fennáll. Rámutatott néhány bírói gyakorlatot tükröző döntésre és a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntéseire. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része jogszabálysértő, indokolása hiányos, mert nem tartalmazza a III. rendű alperes védekezését bemutató részt, és nem veszi figyelembe a felperes által bejelentett keresetleszállítást, ezen túl pedig iratellenesen keveri a felperes és az alperesek előadásait.