A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30047/2011/3. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. Bírók: Bodor Mária, Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes

Gfv. X. 30.047/2011/3. szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Gazdag Péter ügyvéd ...által képviselt

B. P. ... I.rendű, V. M. E. ... II. rendű, F. M. III.rendű, Gy. G. IV. rendű, H. K. V. rendű, J. A. VI. rendű, K. K. D. VII. rendű, K. K. M. VIII. rendű, K. O. IX. rendű, M. É. X. rendű és dr.R.Á. XI.rendű felperesnek a

a dr. Varga Imre ügyvéd ... által képviselt Sz. Zs. N. alperes ellen ügyvezetői felelősség megállapítása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 8.P.20.452/2009 számon indult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.498/2010/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az I. és VII. rendű felperesek által 33. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.498/2010/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Az I. rendű és VII. rendű felperesek teljes személyes költségmentessége miatt le nem rótt illetéket az állam viseli.

Ez ellen a ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

Az alperes a perbeli időszakban 50 %-ban tulajdonosa és ügyvezetője volt a M. I. Kft-nek, amely 2003. júniusában alakult 3 millió Ft törzstőkével. A társaság 45 %-os tulajdonosa az alperes volt házastársa, míg 5 %-os tulajdonosa M. G. volt.

A társaság által bonyolított ingatlanberuházás keretében a felperesek tulajdoni hányadokat vásároltak a B.,.... szám alatti ingatlanból, majd kivitelezői szerződést kötöttek a M. Kft-vel az ingatlanra tervezett garzonlakásokat magában foglaló épület felépítésére.

Az egyes építtetők lakásonként külön kötötték meg a szerződéseket, amelyekben a fizetési konstrukciót úgy rendezték, hogy - az építés készültségi fokának megfelelően - 40-40-15 %-ot vállaltak fizetni, míg az utolsó 5 %-os díj a kulcsrakész átadásakor volt esedékes. A teljes vállalkozói díjat 61.377.148 Ft-ban határozták meg. A beruházás időszakában a kft. az építkezés finanszírozásához felhasználható saját tőkével, árbevétellel nem rendelkezett.

Az alperes az építkezés ideje alatt építette fel a kft-ben 45 %-os tulajdoni résszel bíró házastársával közös családi házukat a B. .... szám alatt, az ingatlanba 2006-ban beköltöztek.

Az alperes a garzonház építkezésének időtartama alatt a kft taggyűlését nem hívta össze, könyvelőt nem alkalmazott, éves beszámoló készítési kötelezettségének csak 2003-ban és 2005-ben tett eleget.

A perbeli kivitelezéssel kapcsolatos befizetések egy része az alperes magánszámláján került elhelyezésre, illetve az alperes mind a perbeli ingatlan, mind a saját családi háza vonatkozásában magánkölcsönökből fizetett építőanyag számlákat. A felperesekkel informálisan tartotta a kapcsolatot, kérésük ellenére elszámolást, írásbeli tájékoztatást nem adott a befizetések felhasználásáról.

Az alperes 2005. december közepén az építési naplóba azt a bejegyzést tette, hogy az építkezés tovább nem folytatható további készpénzbefizetés hiányában, utoljára 2006. február 24-én - magánkölcsönből - egyenlítette ki a perbeli ingatlan ideiglenes tetőszerkezete kivitelezésének vállalkozói díját.

2006. szeptember 20-án M. G. szakértői véleménye szerint 39,6 %-os készültségi állapotban volt az építkezés. A felperesek 2006. decemberében saját költségen fejezték be az épület tetőszerkezetének építését.

A M. Kft. felszámolását a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. február 22-én Fpk.03-07-000698 számú ügyben rendelte el, felszámolóként a M. Tanácsadó Kft-t jelölve ki. A felszámoló hitelezői igényként nyilvántartásba vette a garzonház megjelölt készültségi foka százalékos arányát meghaladó felperesi befizetéseket, a kivitelezési szerződéseken alapuló kötbérköveteléseket, a késedelmi kamatokat és a nyilvántartásba vételi díj befizetéséből eredő igényeket.

A bíróság a felszámolást 2009. június 10-én kelt végzésével egyszerűsített módon befejezte, az adóst megszüntette és elrendelte a cégjegyzékből való törlését, a hitelezői igények kielégítésére nem került sor.

A felperesek 2009. március 5-én benyújtott keresetükben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A.§-ára hivatkozással kérték annak megállapítását, hogy a M. Kft. vagyoncsökkenéséért, a felperesek hitelezői igényét kitevő 31.753.597 Ft vagyonvesztéséért az alperes, mint ügyvezető felelős. Hivatkoztak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30.§-ban foglalt kötelezettségre, mely szerint az ügyvezetői tisztséget betöltő alperestől általános gondosság mellett elvárható volt, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ügyvezetői feladatait a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján lássa el.

A gazdálkodás kontrollja, az áttekinthetőség érdekében elengedhetetlen lett volna a cég éves beszámolójának, mérlegkimutatásának elkészítése, illetve letétbe helyezése a cégbíróságon, melyről ugyancsak az alperesnek kellett volna gondoskodnia.

A Gt. 143.§-ban foglalt kötelezettsége folytán az alperesi ügyvezető haladéktalanul köteles lett volna összehívni a társaság taggyűlését, amikor tudomására jutott, hogy a saját tőkéje a törzstőke felére csökkent, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegette, illetve vagyona tartozásait nem fedezte.

Az alperes e kötelezettségeinek nem tett eleget, a fizetésképtelen helyzet elhárítása érdekében lépéseket nem tett.

Eleve megkérdőjelezhetőnek tartották a felelős gazdálkodást az építési vállalkozással foglalkozó gazdasági társaság esetében, mivel a fizetési nehézségeket saját tőke invesztálása és folyamatos árbevétel nélkül, magánkölcsön igénybevételével kívánta rendezni, a gazdasági műveletek könyveléséről nem gondoskodott, továbbá a társaság és az alperes magánvagyona keveredett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperesek magatartása okozta az építkezés lassulását, illetve leállását. A felperesek közül többen OTP hitelből kívánták finanszírozni a beruházást, a hitel folyósítására pedig csak az épület 40 %-os készültsége esetén került volna sor. A bank által megkívánt feltételek szerinti 40 %-os készültségi szint az összberuházási költségeknek kb. 55 %-át teszi ki. Kérése ellenére a felperesek nem teljesítettek további készpénzbefizetést a banki készültségi szint eléréséhez.

A kft-ben formális taggyűlés tartására nem volt szükség, hiszen házastársával és a társaság harmadik tagjával, aki az építkezésen felelős műszaki vezető tisztséget töltött be, napi szinten bonyolították az üzletmenetet.

Magánvagyona azért keveredett a társasági vagyonnal, mert családi körülményei miatt könyvelőt már nem tudott fizetni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperest ügyvezetői feladata ellátása körében felelősség terheli az általa vezetett M. Kft. társasági vagyonának csökkenéséért az I. r. felperes irányába 5.933.675 forint, a II. r. irányába 3.521.875 forint, a III. r. irányába 1.894.272 forint, a IV. r. irányába 4.686.969 forint, az V. r. irányába 3.530.752 forint, a VI. r. irányába 2.118.984 forint, a VII. r. irányába 3.692.234 forint, a VIII. r. irányába 625.867 forint, a IX. r. irányába 2.658.637 forint, a X. r. irányába 1.252.400 forint, míg a XI. r. irányába 1.837.932 forint mértékig.