BH 2005.8.289 Az "eshetőleges" kereset - bár feltételesen több kereseti alapot foglal magába, nem jelent keresettöbbséget, azaz valódi keresethalmazatot - Ennek következtében a másodfokú bíróságnak fellebbezés hiányában is döntenie kell a "másodlagos" kereset alaptalansága esetén jelentőssé vált "harmadlagos" keresetről [Pp. 213. §, 239. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperesek "elsődleges", az sz.-i L. hrsz.-ú ingatlan egészének elbirtoklására vonatkozó keresetét; helyt adott a "másodlagos" keresetnek és megállapította, hogy a felperesek elbirtoklás címén megszerezték az említett ingatlan előbb I-II. rendű, majd V-VI. rendű alperesek tulajdonaként nyilvántartott 1/3-1/3 tulajdoni hányadát, emiatt az I-II. és V-VI. rendű alperesek említett illetőségre megkötött ajándékozási szerződése érvénytelen; mindezeket meghaladóan elutasította a "harmadlagos", ráépítéssel kapcsolatos keresetet. A másodfokú bíróság nem érintette az ítélet fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit, fellebbezett részét megváltoztatta és a keresetet "teljes egészében" elutasította. Indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és az ellenkérelem korlátai között bírálta felül; döntését pedig azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete szerinti ingatlanhányad elbirtoklása nem állapítható meg, mivel a keresetben megjelölt elbirtoklási idő alatt a felperesek nem voltak tulajdonostársai az ingatlannak, így az I. és II. rendű alperesek tulajdoni hányadának elbirtoklása nem következhetett be; mindezek folytán nem állapítható meg az ajándékozási szerződés érvénytelensége sem.

A jogerős ítélet ellen - mindkét fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a keresetüknek helyt adó új ítélet meghozatala végett - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Az elbirtoklással kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a fellebbezési (és a kereseti) kérelmen, amikor az előadottaktól eltérő jogi alapokon utasította el keresetet; emellett a másodfokú bíróság jogi álláspontja sérti a Ptk. 121. § (1) és (4) bekezdését, a Ptk. 116. § (1) bekezdését továbbá a Legfelsőbb Bíróság PK 4. számú állásfoglalását. Kifejtették: az egész ingatlant birtokolták, nem annak természetben elkülönült hányadát, ezért fel sem merült a megoszthatóság vizsgálata; az említett állásfoglalásból pedig nem vonható le az a következtetés, hogy tulajdoni illetőséget kizárólag tulajdonostárs birtokolhatna el. További érveik szerint ellentétes a másodfokú bíróság ítélete a bírói gyakorlattal is, amely több jogcímre alapított keresetnél "az elsődleges jogcím megdőlése esetén" megköveteli a további jogcímek vizsgálatát.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.

Mivel a felülvizsgálat terjedelme a felülvizsgálati kérelmen túl - a Pp. 271. § b) pontjának megfelelően - a fellebbezéshez is igazodik, a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a "másodlagos" és a "harmadlagos" kereseti kérelmekkel kapcsolatban történt-e az ügy érdemére kiható jogszabálysértés.

A "másodlagos" kereset elbírálásakor a másodfokú bíróság nem tévedett: helyes az álláspontja abban, hogy az ingatlan-illetőség elbirtoklása nem következhetett be. A felülvizsgálati kérelem érvei miatt megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a másodfokú bíróság nem amiatt utasította el az ingatlanhányad elbirtoklása iránti keresetet, mert a felperesek az sz.-i L. hrsz.-ú ingatlan területének egy részét birtokolták sajátjukként és a terület nem osztható meg, hanem abban látta az igény teljesíthetőségének jogi akadályát, hogy elbirtoklással az ingatlan eszmei hányadára tulajdonjogot kizárólag a tulajdonostárs szerezhetne, azonban a felperesek az általuk megjelölt elbirtoklási idő alatt nem voltak tulajdonostársak.