A Kúria Pfv.20722/2015/11. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §, 214. §] Bírók: Madarász Anna, Molnár Ambrus, Tokaji Mónika Fruzsina

A határozat elvi tartalma:

Az anyagi jogi jognyilatkozatnak tértivevényes postai küldeményként történő feladása esetén a tényleges megérkezés ténye már a kézbesítés első megkísérlésének az alkalmával megállapítható, függetlenül attól, hogy azt a címzett valóban átvette-e. A jognyilatkozat hatályosulására nem hat ki az a körülmény, hogy a címzett hogyan, milyen módon szervezte meg a postai küldemények átvételét, és emiatt a kézbesítést hány alkalommal kellett megkísérelni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.V.20.722/2015/11.

A Kúria a Birher Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dévényiné dr. Fücsök Ágnes ügyvéd) által képviselt felperesnek dr. Neuhauser Béla ügyvéd (Neuhauser Ügyvédi Iroda) által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 8.G.42.092/2009. szám alatt megindított perében a Fővárosi Ítélőtábla 2015. január 13. napján meghozott 10.Gf.40.679/2013/6. számú jogerős ítéletével szemben az alperes 2015. április 17. napján 115. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

Ítéletet:

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint térítsen meg az államnak felhívásra 769.000 (hétszázhatvankilencezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálati kérelemmel érintett releváns tényállás szerint a felperes mint megbízó és az alperes mint raktározó között 2005. augusztus 5. napján szerződés jött létre az alperes 6000 tonna gabona egyidejű tárolására alkalmas raktárának biztosítására, intervenciós áru tárolására és a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatások teljesítésére.

A szerződés 5.1.e) pontja szerint az alperest a rendelkezésre bocsátott, de a felperes által igénybe nem vett tárolási kapacitás után rendelkezésre állási díj illette meg, oly módon, hogy az a szerződés aláírásának napjától a tárolókapacitás használatbavételének napjáig, és a kitárolás napjától a szerződés megszűnésének napjáig lekötött, de használaton kívüli tárolókapacitás tekintetében számítják fel, és a 5.1.g) pont értelmében 89 forint/tonna/hó összegű. A szerződés 8. pontja szerint a felek a szerződést határozatlan időre kötötték meg azzal, hogy az aláírástól számított egy éven belül csak rendkívüli felmondási okkal szüntethető meg. A szerződő felek bármelyike minden év augusztus 31. napjáig jelezhette szándékát a szerződés következő év augusztus 31. napjával történő felmondására.

A felperes 2006. augusztus 22. napjával keltezetten 2007. augusztus 31. napjára a szerződést felmondta, az ezt tartalmazó küldeményt 2006. augusztus 24., majd 31. napján kísérelte meg a posta kézbesíteni az alperesnek a szerződésben megjelölt, de egyébként is hatályos bejegyzés szerinti székhelyén, ahol azt ezen időpontokban nem, csak 2006. szeptember 1. napján vették át. Erre tekintettel az alperes 2007. szeptember 1. és 2008. augusztus 31. napja közötti időre rendelkezésre állási díjat kívánt felszámítani.

A fizetési meghagyás elleni ellentmondás folytán perré alakult ügyben a felperes többször módosított keresetében 10.789.355 forint, ennek 2008. január 11. napjától a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közöttük 2005. augusztus 5. napján létrejött raktározási szerződés megszegése, a betárolt áruban bekövetkezett minőségcsökkenés, készletveszteség címén azzal, hogy az alperesi tartozás (kamattal növelt) összegéből az alperes által megfizetett 3.062.833 forint részleges "áruellenérték és a 2007. évi XVII. törvény 60. §-a alapján 828.457 forint támogatási összeg levonható. Követelését a Ptk. 318. § (1) és 339. § (1) bekezdésére alapozta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Többször módosított viszontkeresetében a Ptk. 465. § (1) bekezdése alapján a felperest 12.406.924 forint, továbbá ezen összegből 7.689.600 forint rendelkezésre állási díj után 2007. november 9., 558.116 forint rendelkezésre állási díj után 2005. október 10., 530.633 forint 2006. szeptember hónapra megállapított kötbér után 2006. november 9., 366.050 forint raktárban maradt árukészlet tárolási díja után 2007. november 9., 403.120 forint elszámolási különbözet után 2007. június 30., 1.320.000 forint 2006 októberében végzett fertőtlenítés (gázosítás)

költsége után 2006. november 10., 54.000 forint 2007 májusában végzett fertőtlenítés (gázosítás) költsége után 2007. június 10. napjától számított a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. 1.485.405 forintra visszatartott földalapú támogatás címén tartott igényt.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.

A Fővárosi Törvényszék 2013. június 6. napján meghozott 8.G.42.092/2009/96. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 3.768.798 forintot, ennek 2008. január 11. napjától a kifizetés napjáig számított a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegű kamatát, és 188.440 forint jogtanácsosi munkadíjat. Kötelezte az alperest, hogy az államnak felhívásra fizessen meg 226.130 forint eljárási illetéket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezése szerint a felperes személyes illetékmentessége folytán 539.270 forint eljárási illetéket az állam visel. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 351.030 forint ügyvédi munkadíjat.

Kötelezte a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 9.547.519 forintot, ebből 7.689.600 forintnak 2008. február 1., 558.116 forintnak 2005. október 10., 530.633 forintnak 2006. november 9., 366.050 forintnak 2007. november 9., 403.120 forintnak 2007. június 30. napjától a kifizetés napjáig számított a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegű kamatát és 991.770 forint perköltséget. A felperes személyes illetékmentessége folytán 572.850 forint eljárási illetékről akként rendelkezett, hogy az állam viseli. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy az államnak felhívásra fizessen meg 306.170 forint eljárási illetéket. Kötelezte az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 142.970 forint jogtanácsosi munkadíjat.

Az elsőfokú bíróság ismertette a Ptk. 462. § (1) és 473. § (2) bekezdését és rámutatott, hogy a felek között 2005. augusztus 5. napján raktározási szerződés jött létre. Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy ez a szerződés a felperes felmondása révén mikor szűnt meg. Az alperes tanúként meghallgatott munkavállalói - vallomásuk szerint - 2006. július 26-i helyszíni ellenőrzéskor előzetes tájékoztatást adtak az alperes felmondási szándékáról, de a tényleges felmondást a 2006. augusztus 22-i levél tartalmazta, amit az alperes 2006. szeptember 1. napján