A Kúria Kfv.37008/2023/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kfv.III.37.008/2023/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda (cím2 ügyintéző: dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd)

Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.)

Az alperes képviselője: dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos

A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 20. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Veszprémi Törvényszék 2022. november 23-án kelt 13.K.700.988/2022/15-II. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2022. január 1. és 2022. április 15. napja között érvényes C típusú üzleti vízummal utazott be Magyarországra. 2022. április 4-én egyéb célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságnál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), ezzel egyidejűleg a belföldi kérelmezés alátámasztásaként méltányossági körülményt jelölt meg.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a 2022. április 11-én kelt, 106-6-5830/3/22-P. számú végzésével a felperes tartózkodási engedély iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában előadta, hogy a jogszabály kivételes méltánylást érdemlő körülmény meglétét kívánja, amelynek feltételeit nem látta a felperes vonatkozásában fennállónak tekintettel arra, hogy a felperes nem igazolt olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, amely a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem Magyarország területén történő benyújtását indokolná. Önmagában az, hogy a felperes saját vállalkozás indítása miatt terjesztette elő a kérelmét, nem tekinthető különös méltánylást érdemlő körülménynek.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2022. július 7-én kelt, 106-T-22597/1/2022. számú végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú hatóság álláspontját, amely szerint az üzleti tárgyalások lefolytatása önmagában nem tekinthető különös méltánylást érdemlő körülménynek. Hangsúlyozta, a felperes fellebbezésében csak állította, hogy személyes jelenléte elengedhetetlen a tárgyalások során, ennek alátámasztására semmilyen dokumentumot nem csatolt. Nem tekintette különös méltánylást érdemlő körülménynek az utazási korlátozásokkal kapcsolatos felperesi okfejtéseket sem. Hivatkozott továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 88/A.§ (1) bekezdése szerinti tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem ügyintézési határidejére vonatkozó szabályokra is. Nem vitatta, hogy az országból történő kiutazással kapcsolatos ügyintézés anyagi és egyéb érdeksérelmet okozhat a kiutazásra kötelezett félnek, azonban a jogalkotói akaratra is tekintettel, bármilyen érdeksérelem nem tekinthető kivételes méltánylást érdemlő körülménynek, csak olyan, ami kivételes élethelyzet következtében áll elő.

Az elsőfokú ítélet

[4] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[5] Kiemelte, hogy a kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem eshet egybe az egyébként a magyarországi jogszerű tartózkodás feltételeként előírt körülményekkel. A körülmények fennállását a felperesnek kell bizonyítania.

[6] A hazautazással és beutazással kapcsolatos felperesi érvelés a bíróság álláspontja szerint szintén nem sorolható a különös méltánylást érdemlő körülmények közé.

[7] Hangsúlyozza a törvényszék, hogy a keresőtevékenységgel kapcsolatos olyan tényt kellene a felperesnek kérelme sikerességéhez igazolnia, amely akadályozza őt a jogszabályban meghatározott általalános feltételeknek megfelelő helyen történő kérelmezésben.

[8] A bíróság rámutatott, a felperes semmilyen okiratot, illetve bizonyítékot nem terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy valóban vállalkozás indítását tervezi, valamint azt sem támasztotta alá, hogy távollétében az üzleti tárgyalások megszakadnának, vagy az meghiúsítaná a későbbi kereskedelmi kapcsolatot.

[9] A koronavírus járvány miatti járattörlések köztudomású tények, azonban önmagában az utazási nehézség nem minősül különös méltánylást érdemlő körülménynek. A felperes nem igazolta semmilyen módon az eljárásban azt, hogy ezen bizonytalanságból fakadó esetleges késedelem az üzletkötést meghiúsítaná.

[10] A fentiekre tekintettel az alperes megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem igazolt az eljárás során különös méltánylást érdemlő körülményt.

A felülvizsgálati kérelem

[11] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelően új határozat meghozatalát.

[12] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontjaira hivatkozott.

[13] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2§ (2) bekezdés a) pontját, 62.§-át, a Harmtv. 17/A.§ (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját, 19.§ (1) bekezdését, 87/M.§ (1) bekezdését, valamint a Kp. 85.§ (5) bekezdését.

[14] Érvelése szerint nincs befolyása a jelenleg uralkodó repülési és utazási szabályokra, valamint állítása szerint az alperes alaptalanul hivatkozik múltbéli tényekre a méltányossági kérelem vizsgálata során, mert az a jövőre vonatkozik. Kiemelte, hogy jelenleg nem tud hazautazni és tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Mongóliában nem rendelkezik egzisztenciával, így indokolatlanul merülnének fel a hazautazásával kapcsolatos költségek. Hazautazása esetén a kérelmezési folyamat több hónapot is igénybe vehet, amely egyértelműen meghiúsítaná a vállalkozását.