A Legfelsőbb Bíróság Bt.66/2009/3. számú határozata hamis tanúzás bűntette (BÜNTETŐÜGYBEN elkövetett hamis tanúzás bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 53. §] Bírók: Akácz József, Kónya István, Varga Zoltán

Bt.III.66/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év június hó 16. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által benyújtott jogorvoslati indítványt elutasítja.

A jogorvoslati eljárás során felmerült 7.600 (hétezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A községben 2006. október 1-én tartott önkormányzati választások eredményét L. I. polgármesterjelölt a terhelt, a szavazatszámláló bizottság egyik tagjának azon nyilatkozata alapján támadta meg, hogy a mozgóurnás szavazás során M. J., a szavazatszámláló bizottság másik tagja befolyásolta a választókat. A helyi és a területi választási bizottság elutasító határozata ellen a polgármesterjelölt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2006. október 7-én tanúként hallgatta meg a terheltet, aki ekkor megismételte az M. J.-re vonatkozó állítását. A megyei bíróság a Kvk. 27.239/2006/3. számú végzésével a választás eredményét megsemmisítette, s a polgármesteri tisztséget érintő választás megismétlését rendelte el.

Ezt követően O. Gy.-né , a másik polgármesterjelölt feljelentést tett a terhelt ellen polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt.

A Szolnoki Nyomozó Ügyészség a 2007. december 10-én meghozott 277/2006/4. számú határozatával a nyomozást - mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható - megszüntette.

E határozat ellen O. Gy.-né és M. J. jogi képviselője panaszt jelentett be, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a 2008. február 1-én kelt 1.B. 60/2007/6. számú határozatával elutasított, egybenO. Gy.-nét és M. J.-t - mint sértetteket - tájékoztatta a pótmagánvádlói fellépés lehetőségéről.

O. Gy.-né feljelentő és M. J. sértett - jogi képviselőjük útján - polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt be is nyújtotta a terhelt ellen a vádindítványt a Tiszafüredi Városi Bírósághoz, majd a Debreceni Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Szolnoki Városi Bíróságot és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságot jelölte ki.

A Szolnoki Városi Bíróság a 2008. június 23-án meghozott 14.B.533/2008/2. számú végzésével a vádindítványt elutasította. Álláspontja szerint a hamis tanúzás elkövetője társadalmi érdeket sért, cselekménye által az igazságszolgáltatás tisztaságának érdeke sérül.

Olyan bűncselekmények esetén tehát, amelyek kizárólag valamely jogot, jog által védett érdeket sértenek, s nem természetes vagy jogi személyt, pótmagánvádnak nincs helye.

A városi bíróság végzését az O. Gy.-né és M. J. jogi képviselője által benyújtott fellebbezés alapján másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 2008. szeptember 3-án kelt 1.Bf. 419/2008/2. számú végzésével helybenhagyta.

Az első- és másodfokú bíróság végzése ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő BF. 2578/2008/1-I. szám alatt jogorvoslatot a törvényesség érdekében.

Ebben hivatkozik arra, hogy a Btk. 238.§-ának (1) bekezdésében meghatározott hamis tanúzás bűntettének jogi tárgya valóban az igazságszolgáltatás rendje, a hatóságok törvényes működése. Ilyen módon a bűncselekménynek - minthogy az közvetlenül nem sérti konkrét személy jogait, vagy jogos érdekeit - nincs sértettje. A sértetti fellépés lehetőségét önmagában az a körülmény nem alapozza meg, hogy a hamis tanúvallomás az érintettre hátrányos határozat meghozatalát eredményezheti.

Más a helyzet azonban, ha a valótlan nyilatkozat egyben az azzal érintett becsületének csorbítására is alkalmas.

Ilyenkor a hamis tanúzás és a rágalmazás vagy becsületsértés látszólagos alaki halmazatot alkot, ennek folytán kizárólag a hamis tanúzás állapítandó meg.

Az a személy, akinek társadalmi megbecsülését az emberi méltóság elleni magatartás csorbítja, sértettje a bűncselekménynek. Az a körülmény pedig, hogy az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény konszumálja az emberi méltóság elleni bűncselekményt, nem eredményezheti a becsület csorbítására alkalmas tényállítással érintett személy sértetti minőségének elenyészését.

A vádindítvány szerint a terhelt valótlanul azt állította a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság előtti eljárásban, hogy M. J. a választók döntését törvénysértően befolyásolta. Ez a kijelentés alkalmas lehet a rágalmazás vétségének megállapítására, amelynek - bizonyítottság esetén - M. J. a sértettje.