A Kúria Kfv.35096/2020/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az áfalevonási jog kapcsán a tudattartalom vonatkozásában nem kerülhető meg a piaci átlagár vizsgálata.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.096/2020/11.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Szabó & Szomor Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Sz. Szabó Sándor)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Illés László kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adó ügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 21. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.K.31.379/2019/20. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.K.31.379/2019/20. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsősorban járműipari alumíniumöntvényeket gyártó felperes alumíniumtömböket szerzett be a M. Kft.-től (a továbbiakban: M.Kft.), a P. Kft.-től (a továbbiakban: P.Kft.), M. Z. M. egyéni vállalkozótól (a továbbiakban: E.v.) és a G. Kft.-től (a továbbiakban: G.Kft.). A számlák áfa tartalmára levonási jogot kívánt gyakorolni. A számlakiállítók közösségi beszerzésekből származó öntvényeket értékesítettek a felperesnek.

[2] Az adóhatóság különböző időszakokra áfa adónemben bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le felperesnél. A 2014. augusztusi és szeptemberi időszakokra vonatkozó határozatait alperes a kapcsolódó peres eljárás során módosította, az elsőfokú határozatokat megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárások lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság megszüntette a pert. A 2014. október - december és 2015. február - március időszakok adóhatósági határozataira vonatkozó közigazgatási perekben a kereseteket elutasító ítéletek kapcsán a Kúria a Kfv.V.35.691/2018/9., Kfv.V.35.685/2018/9., Kfv.V.35.687/2018/12., Kfv.V.35.693/2018/7. és Kfv.V.35.689/2018/9. számú végzéseiben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok ismeretének hiányában nem volt abban a helyzetben, hogy a tényállást megállapítsa, a keresetet érdemben elbírálja. Ezért a Kúria végzéseivel ezen jogerős ítéleteket hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította.

[3] A 2014. szeptember hónapra vonatkozó megismételt ellenőrzés során értékelték a beszállítóknál és azok partnereinél lefolytatott kapcsolódó vizsgálatok adatait, az ügyvezetők és sofőrök nyilatkozatait, a CMR-eket, szállítás- raktározás iratait, bakszámlákat, a felperes árú beszerzési gyakorlatát. A beszállítók a külföldi forgalmazóktól megkapták a minőségtanúsítványokat, de nem ezeket, hanem saját maguk által kiállított minőségi tanúsítványokat adtak át a felperesnek.

[4] Vizsgálták a felperes beszerzési árait. 2014. szeptember hónapban beszerzett öntvényekre, a felperes részére a békéscsabai telephelyre történő beszállításra, az A. s.a. 1.790, EUR/t., a N. 1.775, EUR/t, a H. s.r.o. 1.780, EUR/t ajánlatot tett. A felperes részére az adóhatóság által nem kifogásolt és adóelkerüléssel nem érintett E. Kft., és a M. Kft. (a továbbiakban együtt: Elfogadott számlakibocsátók) 1.710, EUR/t, illetve 1.680, EUR/t áron szállítottak. Az adóhatósági megállapításokkal érintett P.Kft. 1.720, EUR/t, az E.v. 1.720, EUR/t, az M.Kft. 1.667, EUR/t, a G.Kft. 1.650-1.970 EUR/t áron szállított.

[5] A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2014. szeptember hónapra áfa adónemben 45.853.000 forint jogosulatlan igénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely után adóbírságot szabott ki.

Indokolása szerint a számlázási láncolatok első belföldi tagjai hiányzó kereskedők. Szerepük az volt, hogy a Közösségi tagállamokból származó alumínium tömbök beszerzése a számlázási láncolat első magyarországi tagjánál kizárólag papíron valósuljon meg, adófizetési kötelezettségüket ne teljesítsék; a lánc következő tagjainak tevékenysége egyértelműen az adóelkerülési célt szolgálta.

[6] Alperes a 2234265308 számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést.

Indokolásában kiemelte, hogy nem igazolt a termék számlakibocsátók általi értékesítése. Az alumínium tömbök a közösségi felrakodási helyekről vagy a felperes közvetlen számlakibocsátóinak-, vagy felperesnek a saját raktáraiba kerültek. A számlázási lánc köztes résztvevői fellelhetetlenek, képviselőik csak névlegesen látták el az ügyvezetést, a cégek nem rendelkeztek a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az alperes elsődlegesen nem a felperes által is figyelemmel kísért WVM düsseldorfi tőzsdei árra volt tekintettel, hanem azt állapította meg, hogy a számlakibocsátók által a bizonylatokon feltüntetett valamennyi egységár alacsonyabb az alumíniumtömbök közösségi gyártója, illetve forgalmazója által kiszámlázott értékesítési árnál, amit a számlakibocsátók áfa fizetési kötelezettségének elmulasztása tett lehetővé. Megvalósult az 5/2016. (IX.26.) KMK vélemény 2) pontja: Ha a gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában szereplő felek között, akkor - a tényállás függvényében - vizsgálni lehet, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról. Az EUB és a Kúria ítéletei alapján az ellenérték vizsgálata során feltárt visszásságok is objektív körülményként értékelhetők. A gyártók áraitól való eltérés is fontos jelzés kellett volna legyen felperes számára, amely alapján indokolt lett volna a beszállítóknak való részletesebb utánanézés. Az elérhető mérlegadatok alapján is lehetett volna tudomása felperesnek arról, hogy a kiszámlázó társaságok nem rendelkeznek jelentős forgalommal, vagy felhalmozott készletekkel. Az adóhatóság által nem kifogásolt beszállítóknak voltak készleteik, ügyleteik eredményeként a költségvetés nem károsodott, míg a kifogásolt esetekben a számlák után nem történt adófizetés, az adóelőny pedig egyértelműen a felperesnél jelentkezett jogosulatlan visszaigénylés formájában.

A kereseti kérelem