BH 1984.2.46 I. Nem szemérem elleni erőszak bűntette, hanem (tettleges) becsületsértés vétsége valósul meg, ha a kifejtett erőszak hatásfokában nem volt alkalmas a sértett nő komoly ellenállásának leküzdésére, továbbá ha az nem közvetlenül a fajtalanság véghezvitelét célozta [Btk. 198. § (1) bek., 180. § (2) bek.].

II. A személyi szabadság megsértésének vétsége megvalósul, ha az elkövető a sértettet meggátolja a továbbhaladásában és őt mintegy 10 percen át feltartóztatja [Btk. 175. § (1) bek.].

A járásbíróság a terhelt bűnösségét szemérem elleni erőszak bűntettében állapította meg, és ezért börtönben végrehajtandó 1 évi szabadságvesztésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt a vádbeli napon vadőri egyenruhában a szolgálati puskáját magánál tartva, segédmotoros kerékpáron közlekedett az országúton. Útközben összetalálkozott az általa korábban nem ismert, 19 éves leánnyal, az ügy sértettjével, aki szemből, kerékpárral közlekedett. A terhelt köszöntötte a sértettet, aki - azt gondolva, hogy valahonnan ismeri őt - viszonozta a köszönést.

Ezt követően a terhelt segédmotoros kerékpárjával megfordult és a sértett után indult, majd beszélgetni kezdett a leánnyal. Ennek során kifejezésre juttatta, hogy találkozni szeretne vele, ezt azonban a sértett azzal hárította el, hogy vőlegénye van. A terhelt nem tágított a sértett mellől, sőt járművével egyre inkább közeledett hozzá, így csaknem leszorította az útról. A sértett ekkor a kerékpárjáról lelépett, és a terhelt is megállt a járművével.

A terhelt a sértetthez lépve csókot kért tőle, melyet a sértett elutasított és tovább akart menni, erre azonban nem volt módja, mert a terhelt a karjánál fogva megragadta a leányt és így megakadályozta abban, hogy eltávozzék. Ezután a terhelt a derekánál fogva igyekezett magához vonni a sértettet és a fejét a nyakánál átkarolta, hogy megcsókolja. A sértett tiltakozott, a terhelt pedig megfogta a leány mellét, aki a terhelt kezét ellökte. A sértett közölte, hogy ha nem engedi elmenni, akkor kiabálni fog, mire a terhelt azt válaszolta, hogy hiába teszi ezt, a néptelen országúton senki sincs a közelben, és kijelentette, hogy beviszi a lányt a kukoricásba.

Ekkor egy személygépkocsi közeledett, mely a sértett kiabálására és integetésére megállt. A terhelt akkor odament a gépkocsivezetőhöz és megnyugtatta, hogy nincs semmi baj, mire a gépkocsi eltávozott.

Kihasználva ezt az időt, a sértett kerékpárjára ült és elindult, majd a terhelt a leány után ment, segédmotoros kerékpárjával az úttesten keresztben megállt, a sértett azonban kikerülve őt, folytatta az útját. A terhelt a továbbiakban már nem követte a sértettet, csupán utána kiáltott, hogy elkapja és "meglövi".

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság jogerőre emelkedett ítéletével az első fokú bíróság ítéletét a cselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó részében megváltoztatta: a terhelt cselekményét garázdaság vétségének minősítette és a terheltet 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete ellen, a cselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a terhelt cselekményét szemérem elleni erőszak bűntettének minősítette és a terheltet börtönben végrehajtandó 1 évi szabadságvesztésre ítélte.

A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen, a terhelt cselekményének a minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések miatt emelt törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta.

1. A Legfelsőbb Bíróság tévedett, amikor a terhelt cselekményét szemérem elleni erőszak bűntetteként értékelte.

A Btk. 198. §-ának (1) bekezdésébe ütköző bűntettet az követi el, aki mást erőszakkal, illetőleg az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít.

A szemérem elleni erőszak bűntette erőszakkal vagy a törvényben részletezett fenyegetéssel valósul meg. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy mind az erőszakos közösülés, mind a szemérem elleni erőszak tényállási elemeként jelentkező "erőszak" megvalósulásához a sértett ellen irányuló olyan erős fizikai kényszer szükséges, amely alkalmas a komoly ellenállás leküzdésére, továbbá amely közvetlenül a közösülés, illetőleg a fajtalanság véghezvitelének a célját szolgálja (BJD 7368. sz.).