A Kúria Kfv.35578/2019/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 11. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 125. §] Bírók: Darák Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Kivetéses adózás szabályai

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.578/219/8.

A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Garay Rudolf ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Bordás Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bordás Vilmos) és dr. Maródi Gabriella kamarai jogtanácsos

A beavatkozó: ....kerület Önkormányzata alperesi oldalon

A per tárgya: helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 50. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.30.526/2018/49. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.30.526/2018/49. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 121.800 (százhuszonegyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A B., ... kerület egymással szomszédos ... és ... helyrajzi számú, az ingatlan nyilvántartásban "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanok természetben a ... szám alatt találhatók. Az ingatlanoknak felperes 1994. augusztus 30. napjától 1/1 arányban tulajdonosa, azokat a B. kerület Önkormányzatától (a továbbiakban: beavatkozó) vásárolta.

[2] A beépítés érdekében a felperes kérte a két ingatlan szabályozását és egyesítését. A beavatkozó az ... és ... helyrajzi számú ingatlanok egyesítését ... hrsz. alatt (a továbbiakban a két helyrajzi szám együtt: Ingatlan) az 1996. július 15-én kelt XIV-103/1996. számú határozatában engedélyezte, 1085m2 alapterülettel. A felperes 1996. október 14-én kelt IX-1966/3/1996.-IX-2424/1996. számon kapott építési engedélyt az Ingatlanon 3 lakásos lakóház, támfal és kerítés rendeltetésű 4 szintes épületre. A beavatkozó az 1998. március 24-án kelt XIII-130/98. számú határozatával az Ingatlan egy részét közterület céljára leszabályozta. A felperes az 1999. augusztus 12-én kelt IX-1673/1999. számú határozattal kapta meg a felépítményre vonatkozó használatbavételi engedélyt, akként, hogy a helyszíni szemle szerint az elvégzett építési munka megfelel az építési engedélynek. Az ingatlannyilvántartáson sem a leszabályozást, sem a telekegyesítést, sem a beépítést nem vezették át.

[3] A beavatkozó 1997. január 1. napjával vezette be az építményadót a 23/1996. (XII.4.) rendelettel (a továbbiakban: Ép.Ör.), 2007. január 1-től a kommunális adót a 20/2006.(XII.13.) rendelettel (a továbbiakban: Komma.Ör.) és a 26/2010.(XII.14.) rendelettel (a továbbiakban: Telek.Ör.) 2011. január 1-ével a telekadót. Az elsőfokú adóhatóság 2015. szeptember 21. napján a ... hrsz.-ú ingatlan után telekadó bevallás benyújtására szólította fel felperest, aki ennek eleget tett, és úgy nyilatkozott, hogy a telken épület nem található. Az elsőfokú adóhatóság a bevallás alapján a 2011-2015. évekre évente 107.000 forint, összesen 535.000 forint telekadót vetett ki a ... hrsz.-ú ingatlanhoz tartozóan.

[4] Az elsőfokú adóhatóság 2016. június 13. napján mind a ..., mind a ... hrsz.-ú ingatlanra kommunális adó, építményadó és telekadó adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el 2011-2016. adóévekre. Az ellenőrzés megállapította, hogy a felépítmény két ingatlanon fekszik, a telekadóhoz szükséges adatok helyrajzi számonként történő elszámolás azonban nem oldható meg; ezért a két telket a telekadó vonatkozásában egyként kezelte. Az alapterület számítás során megállapították, hogy a közterület céljára történt leszabályozás nincs átvezetve az ingatlannyilvántartáson de a Fővárosi Bíróság kisajátítási kártalanítási ügyben keletkezett 18.K.40.159/1999/15. számú, jogerős ítéletre tekintettel figyelembe kell venni a leszabályozott 62m2-t, így a telek méretet az ... hrsz.-ú ingatlan szerinti 536m2 + a .... hrsz-hoz tartozóan 611m2 alapterület, csökkentve 62m2-el, azaz 1085m2.

[5] A felépítmény paramétereit az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyen alapuló adatszolgáltatása szerint határozták meg. Így a kommunális adó esetében a kerekítés szabályait alkalmazva a földszinti lakás hasznos alapterülete 122m2, az első emeletié 129m2, a tetőtéri lakásé 94m2. Az építményadó alkalmazásában a garázsok esetében két esetben 19m2, egynél 31m2 a hasznos alapterület, az alagsorban található szaunáé 15m2, a mosókonyháé 19m2.

[6] Az ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2012-2016. évre vonatkozóan kommunális és építményadó adónemekben összesen 363.500 forint + 854.985 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A 2011. évre elévülés miatt nem tett megállapítást. Az elsőfokú határozat nem rendelkezett a telekadóról.

[7] Alperes a BP/1008/07599-4, 5/2017. számú határozatával megváltoztatta az elsőfokú döntést. Telekadó adónemben a 2011. évre elévülés miatt nem tett megállapítást, a 2012-2016. adóévekre vonatkozóan évente 53.855 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes javára. Építményadó adónemben számítási hiba miatt korrigálta a garázsok után 2016. évre megállapított adó különbözet összegét, amellyel az adóhiánynak minősülő építményadó különbözet mindösszesen 854.893 forintra változott, ehhez képest változott az adóbírság. Az építményadó adóhiánya után kiszabott késedelmi pótlékra vonatkozó megállapítást megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot késedelmi pótlékszámítás tekintetében új eljárás lefolytatására utasította. Egyebekben az elsőfokú határozatot kiegészített jogi indokolással helybenhagyta.

[8] Indokolása szerint nincs olyan adótárgy, amellyel kapcsolatban több adónemben is adókötelezettséget állapított volna meg az elsőfokú adóhatóság; a kommunális adó tárgya a lakás, az építményadó tárgya a lakásnak nem minősülő építmény, a telekadó tárgya a telek. Az ingatlan hasznos alapterületének számítása során irányadónak tekintették, hogy a használatbavételi engedély kiadása kapcsán megtartott helyszíni szemle adatai szerint az elvégzett építési munka megfelel az építési engedélynek, így az ahhoz tartozó műszaki leírás alapján meghatározhatók a hasznos alapterületek, illetve az, hogy a mosókonyha és a szauna nem csak tárolásra alkalmasak, ezért nem minősülnek kiegészítő helyiségnek. Az adókötelezettség mind a lakóterületeket érintő kommunális adó, mind az garázsokra, mosókonyhára, szaunára vonatkozó építmény adó tekintetében fennáll.