A Kúria Kfv.35578/2019/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 11. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 125. §] Bírók: Darák Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Kivetéses adózás szabályai

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30526/2018/49., *Kúria Kfv.35578/2019/8.*, 3385/2021. (IX. 24.) AB végzés

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.578/219/8.

A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Garay Rudolf ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Bordás Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bordás Vilmos) és dr. Maródi Gabriella kamarai jogtanácsos

A beavatkozó: ....kerület Önkormányzata alperesi oldalon

A per tárgya: helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 50. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.30.526/2018/49. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.30.526/2018/49. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 121.800 (százhuszonegyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A B., ... kerület egymással szomszédos ... és ... helyrajzi számú, az ingatlan nyilvántartásban "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanok természetben a ... szám alatt találhatók. Az ingatlanoknak felperes 1994. augusztus 30. napjától 1/1 arányban tulajdonosa, azokat a B. kerület Önkormányzatától (a továbbiakban: beavatkozó) vásárolta.

[2] A beépítés érdekében a felperes kérte a két ingatlan szabályozását és egyesítését. A beavatkozó az ... és ... helyrajzi számú ingatlanok egyesítését ... hrsz. alatt (a továbbiakban a két helyrajzi szám együtt: Ingatlan) az 1996. július 15-én kelt XIV-103/1996. számú határozatában engedélyezte, 1085m2 alapterülettel. A felperes 1996. október 14-én kelt IX-1966/3/1996.-IX-2424/1996. számon kapott építési engedélyt az Ingatlanon 3 lakásos lakóház, támfal és kerítés rendeltetésű 4 szintes épületre. A beavatkozó az 1998. március 24-án kelt XIII-130/98. számú határozatával az Ingatlan egy részét közterület céljára leszabályozta. A felperes az 1999. augusztus 12-én kelt IX-1673/1999. számú határozattal kapta meg a felépítményre vonatkozó használatbavételi engedélyt, akként, hogy a helyszíni szemle szerint az elvégzett építési munka megfelel az építési engedélynek. Az ingatlannyilvántartáson sem a leszabályozást, sem a telekegyesítést, sem a beépítést nem vezették át.

[3] A beavatkozó 1997. január 1. napjával vezette be az építményadót a 23/1996. (XII.4.) rendelettel (a továbbiakban: Ép.Ör.), 2007. január 1-től a kommunális adót a 20/2006.(XII.13.) rendelettel (a továbbiakban: Komma.Ör.) és a 26/2010.(XII.14.) rendelettel (a továbbiakban: Telek.Ör.) 2011. január 1-ével a telekadót. Az elsőfokú adóhatóság 2015. szeptember 21. napján a ... hrsz.-ú ingatlan után telekadó bevallás benyújtására szólította fel felperest, aki ennek eleget tett, és úgy nyilatkozott, hogy a telken épület nem található. Az elsőfokú adóhatóság a bevallás alapján a 2011-2015. évekre évente 107.000 forint, összesen 535.000 forint telekadót vetett ki a ... hrsz.-ú ingatlanhoz tartozóan.

[4] Az elsőfokú adóhatóság 2016. június 13. napján mind a ..., mind a ... hrsz.-ú ingatlanra kommunális adó, építményadó és telekadó adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el 2011-2016. adóévekre. Az ellenőrzés megállapította, hogy a felépítmény két ingatlanon fekszik, a telekadóhoz szükséges adatok helyrajzi számonként történő elszámolás azonban nem oldható meg; ezért a két telket a telekadó vonatkozásában egyként kezelte. Az alapterület számítás során megállapították, hogy a közterület céljára történt leszabályozás nincs átvezetve az ingatlannyilvántartáson de a Fővárosi Bíróság kisajátítási kártalanítási ügyben keletkezett 18.K.40.159/1999/15. számú, jogerős ítéletre tekintettel figyelembe kell venni a leszabályozott 62m2-t, így a telek méretet az ... hrsz.-ú ingatlan szerinti 536m2 + a .... hrsz-hoz tartozóan 611m2 alapterület, csökkentve 62m2-el, azaz 1085m2.

[5] A felépítmény paramétereit az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyen alapuló adatszolgáltatása szerint határozták meg. Így a kommunális adó esetében a kerekítés szabályait alkalmazva a földszinti lakás hasznos alapterülete 122m2, az első emeletié 129m2, a tetőtéri lakásé 94m2. Az építményadó alkalmazásában a garázsok esetében két esetben 19m2, egynél 31m2 a hasznos alapterület, az alagsorban található szaunáé 15m2, a mosókonyháé 19m2.