A Legfelsőbb Bíróság Bfv.899/2008/1. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 171. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 427. §] Bírók: Édes Tamás, Horváth Ibolya, Szabó Péter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.I.899/2008/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év március hó 31. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Városi Bíróság 9.B.553/2005/34. számú ítéletét és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Bf.502/2007/6. számú ítéletét megváltoztatja és a terheltet a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége (Btk.171.§ (1) bekezdése) miatt emelt vád alól felmenti.

A terhelt által befizetett pénzbüntetést és bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított törvényes kamatával együtt vissza kell fizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Tatabányai Városi Bíróság a 2007. június 26-án kihirdetett 9.B.553/2005/34. számú ítéletével a terheltet foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 400 napi tétel - napi tételenként 450 Ft - pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett annak meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásáról és kötelezte a terheltet a felmerült 43.225 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

A megállapított tényállás szerint a terhelt pedagógus végzettségű, testnevelés-szakos tanár, ezen túlmenően úszóedzői és uszodamesteri végzettséggel is rendelkezik. Korábban több éven keresztül a KHT. által fenntartott strandon úszómesterként dolgozott.

A terhelt 2004 nyarán - mint korábban már több alkalommal - megbízási szerződéssel nyári napközis táborban (továbbiakban nyári tábor) volt nevelő. A nyári tábor fenntartója a Város Önkormányzata volt. A terhelt 2004. július 19. napján részt vett a nyári tábor vezetője által tartott szóbeli munkavédelmi oktatáson, ahol többek között a strandon betartandó szabályok ismertetésére is sor került.

A nevelők a nyári táborban résztvevő gyerekek részére saját használatra házirendet állítottak össze. A házirend szabályait a táborban résztvevő személyek ismerték, és ezt aláírásukkal is igazolták. Azonban a nyári tábor a fenntartó által jóváhagyott házirenddel nem rendelkezett.

A nyári táborban résztvevő gyerekek csoportokba voltak beosztva. A terhelt az I. csoport vezetésével volt megbízva. Ehhez a csoportba tartozott valamennyi sértett is.

A terhelt 2004. július 21. napján 10 óra körül csoportját a nyári tábor területéről a Cs. strandra vitte. A csoportban kb. 15 személy volt, köztük a sértettek.

A strandfűrdőnek a KHT. által jóváhagyott házirendje szerint tilos a nagy medencékbe beugrálni, és a fürdőzők nyugalmát zavarni. A medencékben és a medencék közvetlen környezetében a rendfenntartás az uszodamester feladata. A tiltás ellenére azonban hallgatólagosan bevett gyakorlat volt, hogy a fürdőzök a medence mélyvíz felőli hátsó falánál a vízbe ugorhattak. A strandfürdő házirendje a pénztáraknál, illetőleg az öltözőknél elhelyezett táblán volt látható, azonban a medence szélén vízbe ugrást tiltó tábla nem volt. A nyári táborban résztvevő tanulóknak a nevelők, köztük a terhelt is, napi rendszerességgel elmondták, hogy tilos a vízbe ugrani. Ez a tilalom egyébként a nyári tábor házirendjében is megtalálható volt.

2004. július 21-én 10 óra 40 perc körül a terhelt által vezetett csoport tanulói közül 5 sértett engedélyt kért a terhelttől, hogy egy alkalommal a vízbe ugorhassanak. A terhelt az 5 sértett részére, bár nem név szerint, engedélyezte, hogy lezuhanyozást követően, az ő szeme láttára a mély vízbe beugorjanak. Azt nem mondta a sértetteknek, hogyan, milyen ugrásnemmel ugorjanak a vízbe, és a sértettek sem közölték vele, miként kívánnak ugrani. Amikor B G. sértett a vízbe ugrásra az engedélyt megkérte, akkor ebben a csoportban nem voltak benne A. R., Á. és G. B. sértettek. Ők a terhelttől jóval távolabb, több méterre ültek, részükre a terhelt nem engedte meg a vízbe ugrást.

Az engedélyt követően a terhelt előtt az 5 sértett, un. "bombázó", vagy "talpas" ugrással beugrott a vízbe. A sértettek a terhelt felügyelete mellett a medence "mély víz"-et jelző táblánál található hátsó falától kb. 2-3 méterre ugrottak be a vízbe, ahol a vízmélység 130 cm körül volt.

A terhelt azzal, hogy az 5 fk. - kiskorú - sértett számára a vízbe ugrást engedélyezte szándékosan megszegte az alábbi foglalkozási szabályokat.

Megszegte a táboroztató nevelők Sportszövetség által készített munkaköri leírásának 2. pontjában szereplő azon foglalkozási szabályt, miszerint külön figyelmet kell fordítani a gyermekek testi épségére, a fürdési szabályok szigorú megtartására, az úszó-párok kialakítására, az általános higiéniai elvárások betartására. Erre a szabályra figyelemmel megszegte a strandfürdő házirendjének 2. oldalán szereplő azon szabályt, amely szerint a nagy medencékben beugrálni tilos, a fürdőzők nyugalmát zavarni tilos. Megszegte továbbá a nyári tábornak a Megyei Jogú Város Oktatási- Nevelési Intézmények Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezete által készített és jóváhagyott munkavédelmi szabályzatában foglalt azon foglalkozási szabályt, amely szerint a táborozáskor a táborba tartozó nevelők kötelessége megismerni a munkavédelmi szabályokat, valamint elsajátítani a munkaterületekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat és szabályokat.

A terhelt ezen foglalkozási szabályszegéseivel az 5 fk. - kiskorú - sértettek testi épségét, egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek tette ki.

Az ítélet ellen - amelyet az ügyész minden vonatkozásban tudomásul vett - a terhelt és védője fellebbezett, felmentés, másodlagosan a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeg mérséklése érdekében.

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2008. március 17-én meghozott 1.Bf.502/2007/6. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet csupán annyiban változtatta meg, hogy a terheltet a felmerült bűnügyi költségből 10.500 Ft viselésére kötelezte, azzal, hogy a fennmaradó 32.725 Ft bűnügyi költség az államot terheli.

A Be.352.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a tényállást az alábbiakkal egészítette ki.

A terhelt házastársának alkalmazásában dolgozik, havi bruttó jövedelme 49.800 Ft. Házastársa 12. hetes terhes.

Az elsőfokú bíróság a Btk.171.§ (1) bekezdésének részletes elemzésével, és a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetések megítélésével kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat számbavételével fejtette ki 5 sértett vonatkozásában a terhelt bűnösségének megállapítására vonatkozó jogi álláspontját.

Ezen, a másodfokú bíróság által is megerősített álláspont lényege szerint a terhelt a tényállásban rögzített, reá vonatkozó foglalkozási szabályok szándékos megszegésével az 5 fk. - kiskorú - sértett tekintetében a vízbeugrás engedélyezésével az adott konkrét körülmények között - különösen arra tekintettel, hogy maga sem győződhetett meg arról, a beugrás helyén ténylegesen milyen a vízmélység, továbbá nem határozta meg a sértettek számára, hogy fejes-ugrással nem ugorhatnak a vízbe - közvetlen veszélyhelyzetet teremtett, amelyben a sértettek megsérülhettek volna. Az, hogy a sértettek ténylegesen nem fejes-ugrással ugrottak és sérülést nem szenvedtek, ezt nem zárhatja ki.